Gyorsan telepítik a napelemeket, hogy megelőzzék a kormányzati sarcot. A napenergia-szektorban erős a félelem, hogy a kormányzat hamarosan olyan összegűre emeli a teljesítménydíjat, hogy már ne érje meg szolár rendszereket telepíteni a drága paksi atomár miatt.
Rohamtempóban épülnek országszerte a háztartási napelemes rendszerek, s várhatóan ez így lesz a jövő év végéig. Most szereltetik fel ugyanis a megrendelők azokat a napenergiával működő energiatermelő egységeket, amelyek telepítésére a tavaszi kérelmezési hullám során szereztek engedélyt – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a Magyar Napelem, Napkollektor Szövetség elnöke. Kiss Ernő elmondta: a tavasszal kiadott hatósági hozzájárulások alapján 2018 végéig hozzávetőleg 2500 darab új háztartási méretű kiserőmű létesülhet. Ez azt jelenti, hogy a következő két év során évről évre dinamikusan növekszik majd a napenergia-hasznosító kapacitás, ami a tavalyi év végén mintegy 165,5 megawattot tett ki.
Az első negyedévben lezajlott kérelmezési hullámot az indította el, hogy a kormány új díjtételt vezetett be: eszerint a március vége után beadott engedélyek alapján megépülő egységekre – négy kilowatt teljesítmény felett – úgynevezett elosztói teljesítménydíjat vet ki, a március végéig kiadott engedélyeket birtoklókat viszont ez a teher nem érinti. Igaz, a díj összege jelenleg nulla forint, de szinte bizonyos, hogy később változni fog, miután annak nincs értelme, hogy örökké nulla forint maradjon – állítják a szakemberek. Úgy látják, a napenergia-szektorban erős a félelem, hogy a kormányzat hamarosan olyan összegűre emeli a teljesítménydíjat, hogy már ne érje meg szolár (napenergiával működő) rendszereket telepíteni.
Kiss Ernő hangsúlyozta: bár a kormányzat azt hangoztatja, hogy kiemelkedően fontosnak tartja a napenergia hasznosítását, a valóságban különböző sarcokat vet ki a szektorra. 2015 óta például Európában is kirívóan magasnak számító, kilogrammonként 114 forintos, úgynevezett környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni a napelemek után. A magas közterhek pedig elűzik a szektor vállalkozóit az országból. Számos cég már külföldre – Szlovákiába, Angliába, Írországba – tette át a telephelyét, s onnan szolgálja ki a magyar ügyfeleket. A külhoni cégek megrendelőinek ugyanis egyebek mellett nem kell megfizetniük a Magyarországon beszedett 27 százalékos általános forgalmi adót és a termékdíjat sem. Így egy-egy átlagos méretű 3-5 kilowattos, megközelítőleg 1-1,5 millió forintos ráfordítással telepíthető szolárrendszer árából akár tíz százalékot is megtakaríthat a megrendelő, ha külföldi társaságtól veszi meg. Ezért ha kormány valóban támogatni kívánná a napenergia-szektort, akkor adókedvezményeket kellene biztosítania a napelemek telepítőinek, és nem új terhet kirónia rájuk.
Érdemes megjegyezni: a kormány azzal indokolta a termékdíj bevezetését, hogy a beszedett összeget kizárólag a leszerelt napelemek ártalmatlanítására fordítja, ám a mai napig megoldatlan a hulladékká váló napelemek elhelyezése, illetve feldolgozása. Az évente milliárdos nagyságrendet elérő sarc pedig az ígéretek ellenére csak a központi költségvetést gyarapítja- írta az mno.hu
A vártnál gyorsabban olcsóbbodik a napenergia
Donald Trump, a szénégetés nagy barátja azt ígérgethet, amit akar, viszont a piacgazdaság törvényeivel ő sem szállhat szembe, hiszen a nagyüzemi napenergiás áramtermelés költségei már idén arra a szintre csökkentek, amit az amerikai energiaügyi minisztérium csak 2020-ra tervezett.
A nagyüzemi termelésben egy wattnyi termelőkapacitás 1 dollárba, egy kWh áram ára pedig csupán 6 centbe kerül- írja a Quartz. A kereskedelmi és lakossági áramtermelés költségei egyelőre még 11, illetve 14 százalékkal felette vannak a 2020-ra kitűzött célnak, de az árgörbe alakulása ott is bíztató.
