Hirdetés
Forrás: 24.hu

Egyedülálló munka folyik a bő 100 éves erdő közepén, több mint 40 éve vizsgálják itt az odúlakó madarakat: vérre menő harc az ingatlanokért, megcsalás, féltékenység, szerelem és divathullámok a pilisi Málnás-hegyen örvös légykapókkal, kopasz ifjoncokkal, denevérekkel és sok tudománnyal. Az évtizedek óta futó projektben számtalan témát vizsgálnak, a négy évtizedes adatsorokból rendkívül értékes adatok nyerhetők.

Közép- és Kelet-Európában egyedülálló projekt zajlik Szentendrétől néhány kilométerre az erdő közepén. Annyira erdő, hogy nagy területein bő száz éve nem történt fakitermelés, és annyira közepe, hogy a kaptatókkal sűrűn rakott földúton csak terepjáróval lehet célba érni. Civil autónak tilos behajtani, mi sem jöhettünk egyedül, öt biológus kutatót kísértünk el terepi munkájukra, amit laikus egyszerűsítéssel előzőleg madárfogásként emlegettünk a fotós kollégával – hivatalosan ökológiai kutatásról van szó.  A vizsgálatokat egy 70 hektáros területen végzik a Pilisszentlászló közelében fekvő Málnás-hegyen, ahol több kisebb körzetben összesen több mint 600 madárodú biztosítja az „alanyok” jelenlétét a területen. A Pilisi Parkerdő Zrt. immár négy évtizede adja a helyszínt, egészen pontosan 1982-ben kezdődött az odúban költő énekesmadarakra fókuszáló kutatás, ami a mai napig megszakítás nélkül folyik.

Ez a tény és az elképesztő részletekre kiterjedő vizsgálatok, kísérletek adják a projekt világszintű jelentőségét, hiszen a természet évről évre óriási változásokat produkál, a tendenciák rögzítéséhez, megértéséhez ilyen, évtizedes adatsorokra van szükség. Ami pedig ezekből látszik: menőzés, megcsalás, féltékenység, gyilkosság, „önzetlen” munka, szülői sikertörténetek, állandó harc és alkalmazkodás a túlélésért.

örvös légykapó kutatócsoport balról Sarkadi Fanni, Markó Gábor, Laczi Miklós, Rosivall Balázs, Jablonszky Mónika kép: Varga Jennifer / 24.hu

Ezek a madarak (is) annyira „emberiek”, hogy rá kellett jönnünk, a fajunknak kisajátított tulajdonságok sokkal inkább közös evolúciós örökségünk részei, mintsem az ember egyediségének bizonyítékai.

Viselkedésökológiai kutatás

Az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszékén Török János professzor alapította a Viselkedésökológiai Csoportot, amely immár 42 éve működteti folyamatosan a Málnás-hegyi kutatásokat a Pilisi Parkerdő Zrt. által biztosított helyszínen, ezalatt több nemzedéknyi kutató kezdte el itt pályafutását. Jelenleg az ELTE Viselkedésökológiai Csoport négy kutatója, öt doktorandusza, hat szakdolgozója, a HUN-REN-ELTE-MTM Integratív Ökológiai Kutatócsoport egy, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kettő és HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) egy kutatója működik együtt az itteni projektekben. Itt és most az ökológiai kutatásra Dr. Jablonszky Mónikát (ÖK), Dr. Laczi Miklóst (HUN-REN–ELTE–MTM Integratív Ökológiai Kutatócsoport), Dr. Markó Gábort (MATE), Dr. Rosivall Balázst (ELTE TTK) és Sarkadi Fannit (ELTE Biológia Doktori Iskola) kísérte el a 24.hu.

RÉSZLETEK: Maguk építették a bázist

Nyitókép: örvös légykapó Lukács Kata FB

 

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás