Milyen utat járhat be egy drámai természetfotó? Előidézhet-e egyetlen kép jelentős változást a természetvédelemben? Farkas Alexandra összeszedett néhány történetet, amely választ ad a kérdésekre.
Bizonyára mindenkinek volt már olyan élménye, hogy egy lenyűgöző tájat, természeti jelenséget vagy egy bájos, mókásnak tűnő fajt ábrázoló természetfotó láttán úgy igazán, gyermeki szíve mélyéről elcsodálkozott, és azt kérdezte magában: hát ilyen létezik a Földön?
Biztosan előfordult már olyan is, hogy egy természetfotó hasonlóan intenzív érzést váltott ki, de korántsem az esztétikai élmény, mint inkább egy drámai, sokkoló, elborzasztó látvány miatt, amely a környezetkárosításhoz, az állatkínzáshoz vagy az orvvadászathoz kapcsolódott. Az erős érzelmek, a mondanivaló és ez a bizonyos WOW-hatás rendkívül fontos, de önmagában nem elég ahhoz, hogy egy természetfotó sikert és hatást érjen el.
Ha viszont megfelel az etikus fotózás szabályainak, technikailag tökéletes, nem retusált, saját ötleten alapuló, nehezen megismételhető, és olyan fajt vagy viselkedést mutat be, amit még alig vagy sosem láttunk, akkor minden esélye megvan arra, hogy a legjobb pályázatokon díjazzák és széles nemzetközi plénum elé kerüljön.
Milliók láthatják a legkiválóbb természetfotókat
A legrangosabb nemzetközi természetfotós pályázatok díjazott és magasra értékelt fotóit például évente akár 50 millió ember is láthatja. A kiadott albumoknak, a több kontinenst is érintő vándorkiállításoknak és az óriási online hírverésnek köszönhetően tehát a legszebb és leginkább sokkoló témák hatalmas publicitást kapnak, és éppen ebben rejlik igazi erejük is.
A képek ugyanis minden korosztály és társadalmi szegmens figyelmét kendőzetlenül, szavak nélkül ráirányítják egy veszélyeztetett fajra, egy élőhely állapotára és a természeti értékek rendkívüli sérülékenységére, és ebből fakadóan néhány esetben még cselekvésre is ösztönöznek.
Küzdelem a képek erejével
Hogy egy-egy híressé vált fotó jelentős anyagi támogatást és valódi változásokat is hozhat a természetvédelemben, arra több példa is ismert. Itt kell említenünk a közelmúltban Budapesten járt Britta Jaschinski munkásságát, aki a védett állatok ellen elkövetett bűncselekményekkel, az illegális állatkereskedelemmel, az orvvadászattal és az állati szervekből készült bútorokkal, dísztárgyakkal kapcsolatos letaglózó fotósorozataival az egyik legnagyobb hatást kiváltó természetfotós lett.
Több társával együtt megalapította a világ legjobb vizuális történetmesélőiből álló csoportot, majd elindította a Photographers Against Wildlife Crime™ globális kampányt, melyek legfőbb célja a drámai képek erejével fellépni a virágzó illegális vadkereskedelem ellen. Angol és kínai nyelven megjelent fotóalbumuknak, valamint Britta előadásainak köszönhetően egyre többen figyelnek fel a bűncselekmények tarthatatlanságára és a kapcsolódó jogi szabályozások betartatására, sőt már több maffiacsoportot is letartóztattak, akik a fő szálakat mozgatták.
Szintén említésre méltó egy fiatal indiai tehetség, Adityakrishna S. Menon története is, aki nagybátyja 19. emeleti lakásából fotózott le egy folyótorkolatban éktelenkedő illegális hulladéklerakót, amelynek környezetében a szennyezés tüneteként – a korábbi mangrove erdőségek helyett — arrafelé élelmiszernek számító tarónövények sokasága látszott. A fotó láttán egy helyi újságíró dokumentumfilmet is készített a gigantikus szennyezésről, melynek hatására a helyszínt teljesen megtisztították, a hulladék lerakása pedig tiltott tevékenységgé vált.
Fajvédelem elsőkézből
Az egyik legnagyobb természetvédelmi siker a kínai Xi Zhinong nevéhez fűződik, aki elsőként örökítette meg a vadonban a különleges zuzmós erdőben élő jünnani piszeorrú majmok (lásd nyitókép) viselkedését, továbbá két dokumentumfilmet is készített róluk. Díjnyertes munkái erejével felvértezve aztán hatékonyan tudott harcolni a területre tervezett fakitermelés ellen, ráadásul elérte az erdőterületek 100 négyzetkilométerrel történő bővítését, melynek hatására a veszélyeztetett majmok populációja is több száz egyeddel nőtt.
Kapcsolódó anyagok:
Nem szabad hazudni – 50000 közül került a világ száz legjobbja közé Potyó Imre természetfotós képe
Daróczi Csaba lett az év természetfotósa
Két magyar siker az év európai természetfotósa nemzetközi pályázaton
Legkisebb galambfélénk a természetfotósok nagy kihívása
Ma egy fészek, holnap az óceán – természetfotósok önkéntes természetvédelmi akciója a Bükkben
A mohaszeleteléstől a „medvebűnözésen” át az „időfúrásos” klímakutatásig
