A rovat kizárólagos támogatója

A Fővárosi Közgyűlés zöldstopot rendelt el a Városligetben, a saját maga által kihirdetett klímavészhelyzetet is semmibe véve – reagált a Fővárosi Közgyűlés által a Városliget területére február 26-án megszavazott változtatási tilalomra Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa. Bardóczi Sándor a főpolgármester zöldfelületi ügyekért felelős főtanácsadója cáfolta az építő lobbi cinikus csúsztatását.

Baán László tegnap délelőtti sajtótájékoztatójáról így számolt be az MTI:

A beruházó Városliget Zrt. sajnálattal vette tudomásul, hogy a Fővárosi Közgyűlés elfogadta a változatási tilalmat elrendelő előterjesztést, mert annak következtében – ha valóban hatályba lép – le kell állítani a park zöldfelületét célzó összes folyamatban lévő fejlesztést.  A Városliget Zrt. értetlenül áll az előtt is, hogy egy ilyen súlyú döntést megelőzően a szabályozási hatáskörében eljáró főváros vezetése nem egyeztetett a park megújításáért törvényileg felelős és annak tulajdonosi jogait gyakorló állami vagyonkezelő szervezettel.
“Arra kérjük a fővárost, hogy fontolják meg és még a hatályba lépés előtt vonják vissza a rendeletet. Üljünk le egy tárgyalóasztalhoz, vitassuk meg, mit szeretnének elérni és mi az, amit nem szeretnének, s hogy miért is akarnák leállítani a minden fővárosi érdekeit szolgáló zöldfejlesztést” – jelentette ki Baán László, aki hozzátette, már a tilalmi rendelet elfogadása előtt kezdeményeztek egyeztetést a fővárossal, erre azonban nem voltak nyitottak. “Tisztázzuk tárgyalóasztal mellett azokat a problémákat és célokat, amelyek a főváros szeme előtt lebegtek, a mikor ezt a egyértelműen rossz hatású, vállalhatatlan intézkedést meghozták” – tette hozzá.

A fővárosi rendelet várhatóan 10-12 nap alatt léphet hatályba, addig a zöldfejlesztési munkák is folytatódnak, de utána le kell állítani azokat – mondta Baán László, hozzátéve: reméli, hogy a javasolt egyeztetések során lehetőség lesz közösen átgondolni a tilalom feloldásának lehetőségét és akkor még a tavasz folyamán folytatódhatnak a munkálatok. Megjegyezte: a tilalom több ezer négyzetméterre vonatkozik, amelyet kénytelenek lesznek a mostani állapotban hagyni.
Baán László korábban hangsúlyozta: a vonatkozó jogszabályok alapján a főváros változtatási tilalma nem vonatkozik azon épületekre, amelyek már építési engedéllyel rendelkeznek. Így zavartalanul folytatódhatnak a munkálatok a már épülő létesítmények – Néprajzi Múzeum, Magyar Zene Háza, Dózsa György úti mélygarázs – esetében és a tilalom nem vonatkozik a tervezett, de jelenleg építés alatt nem álló épületekre, így az Új Nemzeti Galériára, a Magyar Innováció Házára és a Városliget Színházra sem, ugyanis azok is érvényes építési engedéllyel bírnak.
A mostani döntés miatt olyan, már folyamatban lévő fejlesztések zöldfelületi munkái állnak le, mint a városligeti Kis Botanikus kert megújítása és bővítése, az Ötvenhatosok terén kialakítandó zöld promenád, multifunkcionális sportpályák, a két kilométeres, kivilágított futókör kialakítása, egy újabb kutyás élménypark, valamint a Városligetben található, felesleges beton- és aszfaltfelületek feltörése és visszazöldítése.

A miniszteri biztos kiemelte, hogy a változtatási tilalom nélkül ezek a fejlesztések már idén nyárra és őszre elkészülnének, s a főváros lakói birtokba vehetnék őket.
Baán László szerint ezeknek a fejlesztéseknek a blokkolása senkinek nem lehet az érdeke, ezért a miniszteri biztos arra kéri a fővárost, hogy még hatályba lépés előtt vonják vissza a parkra és annak használóira nézve roppant káros rendelkezést és haladéktalanul kezdjenek egyeztetéseket a fejlesztővel.
Emlékeztetett arra, hogy a főváros semmiféle tényleges előzetes hatásvizsgálatot nem végzett el e nagy horderejű, hatásában nem az építési tevékenységre, hanem a városligeti zöldfejlesztésekre vonatkozó, azokat leállító döntése előtt. A miniszteri biztos érthetetlennek és értelmezhetetlennek tartja a változtatási tilalmat elrendelő intézkedés célját, amelyet a főváros által kihirdetett klímavészhelyzetben, a zöldfejlesztés mindenek feletti prioritását meghirdető főpolgármester előterjesztése nyomán fogadtak el, gyakorlati hatása azonban mindössze a budapestiek által már régóta várt városligeti parkmegújítás leállítása.
Baán László véleménye szerint a mostani fővárosi döntéssel, amennyiben az hatályba lép, teljesen hiteltelenné válik a főpolgármester eddigi, szavakban a zöldfejlesztések prioritását hirdető politikája: hiszen a változtatási tilalom éppen abban a Városligetben állítja meg a zöldfejlesztéseket, ahol a Liget projekt megvalósítását állítólag éppen a zöldfelületek érdekében akarják megakadályozni.
A miniszteri biztos felidézte, hogy a Városliget átfogó megújítását szolgáló Liget Budapest Projekt az ország történetének legnagyobb léptékű park- és tájépítészeti munkáját ötvözi egy, a millenniumi idők óta nem látott kulturális intézményfejlesztési programmal. A projektnek köszönhetően – a főváros által megalkotott, jelenleg hatályos Városligeti Építési Szabályzatban foglaltakkal összhangban – a park zöldfelülete több tízezer négyzetméterrel, a mostani 60 százalékról 65 százalékra nő, a park beépítettsége pedig 7 százalék alatt marad. (MTI)

A városligeti magyar zene háza gödre Kép: Bardóczi Sándor

A napokban Baán László miniszteri biztos nyílt levelet írt – ezúttal nekem – illetve az index.hu-n is megjelent egy cikk “Baán László: a főváros zöldstoppot rendelt el a Városligetben” címmel. Mivel a főváros nem zöld stoppot rendelt el, hanem változtatási tilalmat (nevezzük ezt beton stopnak), ezért válaszolnék az általa megfogalmazott felvetésekreírta FB posztjában Bardóczi Sándor, a főpolgármester zöldfelületi ügyekért felelős főtanácsadója. Íme:

Tisztelt miniszteri biztos úr!

Nem reméltem, hogy válaszol, őszintén köszönöm, hogy szerény személyemet ilyen kitüntetett figyelemben részesíti. Nem szeretném sem önt, sem az olvasókat untatni a részletekkel, hogy miért ilyen nagy még a bizonytalanság a titulusomat illetően, de tudja úgy van ez, hogy egy 80 éve nem létező intézményt némi időbe kerül egy ekkora hivatalban sínre rakni, ezért van az, hogy jelenleg főtanácsadóként vagyok jelen a főpolgármesteri irodában, amíg a hivatali szmsz létre nem hozza Budapest életében újra (a civil szervezetek kifejezett kérésére) ezt a státuszt. Biztosíthatom viszont arról, hogy hivatali e-mail címem már van, s a meghívás a Városliget Építési Szabályzat módosításának indító megbeszéléséről erről a hivatali címről ment ki minden érintettnek a Városháza hivatalos termében megtartandó hivatalos érintetti találkozóra a kabinetvezető úr megbízásából. Erről tehát önt kollegái – vélhetően – rosszul tájékoztathatták.

Tájékoztatom arról, hogy a Városházán nem kimondottan a Városliget felelőseként vagyok csak jelen, hanem minden, a főváros tulajdonában vagy kezelésében lévő zöldfelületre kiterjed a mandátumom, ami nagyon nagy feladat. Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes úrral közösen (aki többek között a részvételiségért és a zöldfelületi fejlesztésekért is felel a politikai szinten) eltökélt szándékunk a civilek bevonásával együtt továbblépni mind a Városliget, mind a többi meglévő és tervezett zöldfelületek ügyében is. Ezért is tartjuk fontosnak a Városligetnél a civil szószóló bevonását ebbe az önök által előidézett, nagyon terhelt folyamatba.

Arról is szeretném önt biztosítani, hogy a főváros jelenleg kényszerűen – egyébként az ön hathatós közreműködésének köszönhetően -– szenvedi el, hogy a saját tulajdonán, a Városligetben a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt-t jelöli a törvény vagyonkezelőként, s ezt megtűrni kényszerül jelen állás szerint még további 92 évig. Ha esetleg közbenjárna a kormánynál annak érdekében, hogy ezt a mindannyiunk számára nagyon terhes, kényszerű házasságot lerövidítsük mondjuk pár évre, akkor onnantól készséggel visszavennénk a tulajdonunkat saját vagyonkezelésbe és akkor mi magunktól valóban egy közparki rehabilitációt hajtanánk végre az elbontott épületek helyén, például bevetnénk a helyüket fűvel és fával. Erre a célra egy ilyen kiemelt közpark esetében mindenkor lesznek fővárosi források, hisz a zöldfelületi rehabilitációk nem kerülnek 300 milliárdba (talán picit ez is a baj velük), a Városliget esetében elég lenne hozzá egy tízmilliárdos összeg. A beton sokkal többe kerül. Közparkokat – amelyek a törvény szerint beépítésre nem szánt területek – ugyanis a mi értelmezésünkben nem épületek építésével kell rehabilitálni.

A levelében említett Szloszjár György tájépítész kollégához szoros baráti szálak fűznek, valóban, ha csak mi kettőnkön múlna, remekül meg tudnánk beszélni, hogy valójában mi lenne a helyes iránya a Városliget rehabilitációjának. Amikor Gyuri barátom az Év Tájépítésze lett a főszervezésemben létrehozott szakmai díjon, jóval a Városliget projekt előtt, rendkívül örültem a sikerének. Megérdemelten nyert. Ahogyan később annak is örültem, hogy a városligeti nyertes pályázatában az ő csapata is benyújtotta azt a nem kötelező hetes számú tervlapot szakmai becsületből, amely az ideális Városligetet új épületek nélkül képzeli el. Örülök, hogy megemlíti a tervpályázatban a Magyar Tájépítészek Szövetségének a szerepét. Ideidéznék a szövetség tervpályázat utáni közleményéből egy sort: „Álláspontunk nem változott. A Magyar Tájépítészek Szövetsége továbbra sem ért egyet a Városligetbe telepítendő Múzeumépületek megjelenésével, és aggodalmát fejezi ki a történeti kert további torzulásának lehetőségével szemben.” Tudja ez egy pici, de összetartó szakma. Szakmai kérdésekben nagyon korán keljen az fel, aki meg akar osztani bennünket.

Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy a változtatási tilalommal a közpark nem engedélyköteles épített részei kapcsán is kényszerű szünet következik most, de úgy gondolom, hogy az a néhány hónapos kényszerszünet, ami a közparki infrastruktúra építése kapcsán beáll, már igazán nem olyan sok e több mint 7 éve tartó folyamatban, hogy az ekkora türelmetlenségre adjon okot. Gondoljon bele! Nekünk 92 évig kell várni, míg levonulnak a város tulajdonáról, Önöknek csak addig, amíg a VÉSZ új módosítása el nem készül. Türelem. De volna egy konstruktív javaslatom. Azt a néhány hónapot esetleg tevékenyen felhasználhatnánk arra, hogy önök végre nyilvánossá tegyék az összes műszaki tervet, melyek a főváros és a nagyközönség számára is rejtve vannak. Elvégre ez egy közpénzből épülő közberuházás. Illő lenne, hogy a közt a tervek nyilvánosságával megtiszteljék. A tervek alapján például közösen megítélhetnénk, hogy valójában milyen közparki elemekre van szüksége a Ligetnek, vagy milyen közparki rehabilitációt képzeljünk el a projektből most kikerülő meg nem épített épületek kapcsán. Amikor az indexnek tett nyilatkozatában azt említi, hogy a főváros most zöld fejlesztéseknek szab gátat, akkor

ön a zöld fejlesztések alatt futókört, kutyafuttatót, pavilonokat, teraszokat, sportpályákat, gördeszka pályákat ért. Tehát gumi, beton és térkő burkolatokat, közművesítést. A meglévő park eddigi legcsendesebb, adott esetben botanikailag legértékesebb, elvonulós részein. Nem pedig tényleg zöld fejlesztéseket. A zöld fejlesztések fák ültetését, gyepesítést, egynyári és évelő növények kiültetését jelentik a parkban. Mi, és használók egészen nagy köre ezzel nem feltétlenül ért egyet. A kényszerű szünet ezeknek a projektelemeknek az átbeszélésére is időt biztosít. Az esetleges áttervezés, szelídítés is idő, a várakozást célszerű lenne ezzel tevékenyen eltölteni. Erre Kerpel-Fronius Gáborral együtt nyitottak vagyunk.

Korábbi levelemmel mindössze azért igyekeztem önt megnyugtatni, mert a klímavészhelyzet kapcsán azt írta, hogy a változtatási tilalom miatt egyetlen fát vagy bokrot sem ültethetnek el. De, elültethetnek. Sajnálatos módon ugyanis a városi zöldfelületeknek ma nincs a települési vagyongazdálkodási könyvekben nevesített értéke. Nagyon hiányzik egy olyan városi zöldfelületekkel foglalkozó törvény, ami ezt az anomáliát orvosolja. Azaz de jure ha ön holnap a Városligetben elültetteti a tervekben szereplő fákat és bokrokat, akkor nem hajt végre értéknövelő beruházást, ergo ezt a változtatási tilalom ellenére megteheti. Erre tehát továbbra is bátorítjuk önöket, hiszen a fák lassan nőnek. Minél hamarabb elültetik őket, annál hamarébb lesz ennek eredménye.

A hatásvizsgálatokról érdeklődvén ön egy néhány hónapra tervezett változtatási tilalomhoz is érthetetlenül nagy vehemenciával követel kiterjedt előzetes hatásvizsgálatokat. Érdekes tény, hogy ezt a vehemenciát egyáltalán nem tapasztaltuk, amikor 2013-ban a városligeti törvénnyel önök 99 évre eldöntötték előre a főváros tulajdonában álló legfontosabb történeti közparkunk sorsát a főváros megkérdezése nélkül, annak minden fejlesztési és rendezési dokumentuma ellenében a változtatási tilalomról szóló javaslatnál jóval kevesebb idő alatt. Nem aránytalan ezek után, hogy éppen ön kér ilyen hatásvizsgálatot számon egy a törvény hatásaihoz mérten elhanyagolható, időben nagyon korlátos változtatási tilalommal szemben?

Üdvözlettel:

Bardóczi Sándor a főpolgármester zöldfelületi ügyekért felelős főtanácsadója

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek