Uniós polgári testület akcióterve került az Európai Bizottság elé az élelmiszerpazarlás megállítására szervezett konferencia záró eseményén, február 12-én. Az uniós államokból érkezett 150 résztvevő egy 23 javaslatból álló csomagot nyújtott át a bizottságnak, melyek egy jogalkotási javaslat részét képezik majd.
Fókuszban az élelmiszerpazarlás megállításáért, fórumsorozatot tartottak uniós polgárok részvételével, az Európai Bizottság szervezésében, Brüsszelben. „Hallasd a hangod! Legyen kevesebb a kidobott élelmiszer!” – szólította meg és kérte fel eszmecserére az unió polgárait az Európai Bizottság az élelmiszerpazarlás ellen fellépve az Európa jövőjéről szóló konferencián, Brüsszelben.
A Polgári Testületek új generációja december 16 és február 12. között három alkalommal ülésezett a 27 uniós tagállamból véletlenszerűen meghívott 150 civil résztvevővel az Európa jövőjéről szóló konferencián. A testület egyharmada 26 évesnél fiatalabb uniós polgárokból állt, de minden korosztály képviseltette magát a fórumsorozaton. A három hétvége alatt tartott háromnapos plenáris ülések és a csoportos panelbeszélgetések célja az volt, hogy a résztvevők közösen tanácskozzanak és ajánlásokat tegyenek a bizottság éves munkaprogramjának kulcsfontosságú javaslatai előtt arról, hogyan lehetne fokozni az élelmiszerpazarlás csökkentésére irányuló intézkedéseket az unió tagországaiban.
Felgyorsítanák a folyamatot, beleszólnak a jogalkotásba
Ma több mint 36 millió uniós polgár nem engedheti meg magának, hogy minden második nap minőségi ételt fogyasszon, és az élelmiszerárak emelkedése egyre nagyobb aggodalomra ad okot. Az élelmiszerpazarlás nemcsak gazdasági és etikai kérdés, hanem súlyosbítja az éghajlatváltozást és kimeríti a környezet korlátozott természeti erőforrásait.
A felmérések szerint 2020-ban közel 57 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezett (127 kg/fő) az uniós országokban, a kapcsolódó piaci értéket 130 milliárd euróra becsülik. A háztartások az összes élelmiszerhulladék 55 százalékáért felelősek. Durva becslések szerint az élelmiszerek 10 százaléka végzi a szemetesben.
Az élelmiszerpazarlás az EU teljes élelmiszerfogyasztási lábnyomához kapcsolódó üvegházhatású gázkibocsátás mintegy 5 százalékát teszi ki. A pazarlás csökkentése óriási lehetőséget rejt magában az elfogyasztott élelmiszerek előállításához felhasznált erőforrások csökkentésében, amellett, hogy megmenti az emberi fogyasztásra szánt élelmiszert, segít a gazdálkodóknak, a vállalatoknak és a fogyasztóknak pénzt megtakarítani és csökkenti az élelmiszertermelés- és fogyasztás negatív környezeti hatását – hangzott el a találkozón.
Az üléseken jelen volt Dubravka Šuica, az Európai Bizottság demokráciáért és demográfiáért felelős alelnöke és Stella Kyriakides, az egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős biztos is. Dubravka Šuica alelnök a beszédében elmondta: „Az Európa jövőjéről szóló konferenciával a polgárokat helyeztük az uniós politikaalkotás középpontjába, hogy biztosítsuk, figyelembe vesszük az elképzeléseiket a mindennapi életüket befolyásoló kulcsfontosságú politikai kezdeményezéseknél.”
Felére csökkentenék 2030-ra az élelmiszerpazarlást
Az EU és tagállamai elkötelezték magukat az ENSZ fenntartható fejlődési céljai mellett, amelyek 2030-ra az egy főre jutó élelmiszerpazarlás felére csökkentését szorgalmazzák a kiskereskedelemben és a fogyasztók körében, valamint az élelmiszerellátási láncban bekövetkező élelmiszer veszteségek csökkentését. Az unió egészére kiterjedő, jogilag kötelező érvényű élelmiszerhulladékcsökkentési célok bevezetése egy új jogalkotási javaslat révén kívánja felgyorsítani a folyamatot, hogy minden tagállam köteles legyen ambiciózus intézkedéseket hozni az élelmiszerhulladék csökkentése érdekében saját területén.
Stella Kyriakides, egészségügyért és az élelmiszerbiztonságért felelős biztos véleménye szerint„egy olyan világban, ahol az élelmiszerbiztonság veszélyben van, az élelmiszerpazarlás csökkentése erkölcsi és gazdasági kérdés, amelynek érdekében cselekednünk kell. Ezzel a polgári panellel és jövőben tervezett civil ülésekkeln agy lépést teszünk a részvételi és diskurzív európai demokrácia felé, ki kell szorítanunk az élelmiszerpazarlást az élelmiszer rendszerünkből, és ezt a polgárokkal együtt kell elérnünk.”
A panel ülésein az európai élelmiszerhulladék gazdálkodási rendszer teljes egészét vizsgálták a résztvevők a termelőktől a fogyasztókig. A civilek ajánlási támogatni fogják a bizottság élelmiszer-pazarlással kapcsolatos munkáját, beleértve a közelgő jogalkotási javaslatot, amely jogilag kötelező uniós csökkentési célokat fogalmaz meg.
A polgárok ajánlásait a tagállamok és az érdekelt felek részvételével működő, az élelmiszer-veszteséggel és élelmiszer-hulladékkal foglalkozó uniós platformmal is megosztják és tovább vitatják. A szakpolitikai témákkal foglalkozó uniós polgári testületek egyenként három ülésszakot tartanak majd a jövőben, a következők a virtuális világra és a tanulási mobilitásra összpontosítanak.
