Hirdetés

Egy friss tanulmány szerint a globális dél állattenyésztési rendszereinek megreformálására lenne szükség ahhoz, hogy a jövőbeli világjárványokat megakadályozzuk.

Az új One Health módszertani leírás 18 gyakorlati módszert kínál a kormányoknak a világ minden táján a fejlődő országok állattenyésztési rendszereinek fejlesztésére, ami a globális egészségügy fejlődéséhez vezethet– olvasható az EurekAlerten megjelent sajtóközleményben.

A Nemzetközi Állattenyésztési Kutatóintézet (ILRI) összefoglalója szerint az állatállománnyal foglalkozó One Health menetrend hét kulcsfontosságú területre koncentrál, amelyek segíthetnek megvédeni az egész világot a járványoktól úgy, hogy helyreteszik a globális dél állattartási rendszereit.

Az emberekben előforduló fertőző betegségek körülbelül háromnegyede vadon élő állatoktól és háziállatoktól ered, a koronavírus-világjárvány előtt az állatok által terjesztett betegségek szinte kizárólag az alacsony jövedelmű országok lakosságát érintették. A 200 ismert zoonózisból mindössze 13 évente 2,2 millió halálesetet okoz, főleg a fejlődő országokban.

kép: Getty images

Az, ha a fejlődő országokban az egészségesebb és fenntartható állattenyésztési rendszerekbe fektetnénk bele, óriási előnyökkel járna a kutatás által meghatározott három, egymással összefüggő területen: az állatokon, az embereken és a környezeten, ráadásul az ide történt befektetések csökkentik a már meglévő betegségek továbbterjedésének kockázatát is.

Az ajánlások között szerepel az állattenyésztésre szánt vakcinák elérhetőségének és felhasználásának növelése a fajok közötti járványkitörések veszélyének csökkentése érdekében, a közvélemény tudatosítása a betegségek terjedésének korlátozásához szükséges óvintézkedésekkel kapcsolatban, valamint az élelmiszer-higiénia és a biztonsági előírások javítása az informális piacokon.

Az összefoglaló a „pandémiamegelőzési egyezmény” megvitatására szolgáló nemzetközi találkozó előtt készült el, és egyúttal kiemeli az újonnan kialakuló zoonózisos fertőzések korai felismerésének jelentőségét az állatokban, mind a legszegényebbek megélhetésének védelme, mind a járványok megelőzése érdekében. Az egyik ilyen betegség a közel-keleti légúti szindróma, ami szintén koronavírus okozta betegség (MERS-CoV), ahol a vírust tevék terjesztik. A betegség a klímaellenálló képessége miatt egyre gyakoribb az olyan országokban, mint például Kenya.

Az ILRI tudósai és partnerei megkezdték a MERS fokozott felügyeletét a teveállományokban, hogy jobban megértsék a betegséget, és megelőzzék a potenciális emberekben előforduló járványokat, amelyek egy újabb világjárványt okozhatnak.

„Mivel az Egészségügyi Világszervezet egy új, világjárvány-felkészültségi szerződést dolgoz ki, rendkívül fontos, hogy a kormányok megragadják a lehetőséget, és befektessenek az állattenyésztési rendszerekbe a közegészségügy javítása érdekében” – mondta Hung Nguyen-Viet, az ILRI Állat- és Ember-egészségügyi Programjának társvezetője.

Az egészségesebb állattenyésztési rendszerek egyébként növelik a közösségek és a gazdaságok ellenállóképességét is, így a vidéki lakosság kevésbé lesz kitett az éhezésnek, az alultápláltságnak és a rossz egészségi állapotnak. A világ 1,4 milliárd, rendkívüli szegénységben élő emberének mintegy 70 százaléka olyan munkát végez, hogy megélhetése az állatállománytól függ. A termelékenység intelligensebb takarmányozáson, a gazdálkodók képzésén és legelőgazdálkodásán keresztül javítható, ez pedig lehetővé teheti az állattartók számára, hogy többet profitáljanak ugyanakkora állatállományból, ami magasabb jövedelmet, táplálóbb étrendet és jobb egészségügyi kilátásokat eredményezhet.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás