A rovat kizárólagos támogatója

Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor budapesti sajtótájékoztatóján elhangzottak szerint akkor is kénytelenek leszünk Oroszországtól fölvenni az atomerőmű-bővítésre szánt kölcsönt, ha nem szeretnénk, ami évi százmilliárdos plusz terhet jelenthet a költségvetésnek. A hosszú távú gázszerződés pedig, amit cserébe kapnánk, szintén elsősorban orosz érdekeket szolgál.

A kétoldalú tárgyalást követő február 2-i sajtótájékoztatónak volt egy szokatlan epizódja. Amikor a kormánypárti Origo megkérdezte a magyar miniszterelnököt, hogy szóba került-e a paksi hitel újratárgyalása, Orbán azt válaszolta, hogy ez a téma nem volt napirenden. Egy percen belül azonban Putyin elnökhöz került a szó, aki kérdés nélkül is rátért a hitelügyletre, kifejtve: „tájékoztattam a miniszterelnök urat, hogy Oroszország a beruházásnak nem csak a 80, de akár a 100 százalékát is kész meghitelezni”. Vagyis nyilvánvalóan tárgyaltak az atomerőmű-bővítés finanszírozásáról, és Putyin a magyar javaslatra – mint az régóta ismeretes, a kormány megpróbálná piaci hitellel kiváltani a Vnyesekonombank (VEB) eurókölcsönét – tett egy visszautasíthatatlannak tűnő ellenajánlatot, amihez a kormányfő a kamerák előtt igyekezett jó képet vágni, dicsérve az orosz hitelkonstrukciót.

A fordulat nyomán Orbán Viktor a kormány közel egy éves álláspontjával is kénytelen volt szembemenni: Lázár János – az LMP-s Szél Bernadett kérdésére – tavaly tavasszal jelentette be a parlamentben, hogy a kormányfő megbízta őt a 10 milliárd eurós államközi orosz hitel piaci kölcsönnel történő kiváltásának előkészítésével. Azóta az ügyre vonatkozó összes kormányzati megnyilatkozásban felbukkant az érv, hogy Magyarország a hitelpozícióinak javulása miatt ma már olcsóbban tudná finanszírozni a beruházást a nemzetközi pénzpiacról. Amennyiben ez igaz, akkor Orbán 2014 februárjában rossz üzletet kötött Putyinnal, hiszen az orosz hitellel egybecsomagolt erőműépítés nem előnyös Magyarország számára. Úgy tűnik azonban, hogy a megállapodásból nem tudunk kihátrálni: az orosz-magyar szerződés gyakorlatilag felmondhatatlan, a hitel rendelkezésre állásáért pedig jelenleg is fizetünk, pedig még egyetlen fillért sem hívtunk le belőle.

A GDP egy százaléka a tét

Ami tény: a 2015-től felvett paksi hitelnél az első 7 évre évi 4,50 százalék, a második hét évében 4,8 százalékos, az utolsó hét évében pedig 4,95 százalékos lenne a kölcsön kamata. Jelenleg – a tavalyi általános felminősítésünknek is köszönhetően – ennél jóval kedvezőbb piaci kamatok érhetők el, mind a deviza-, mind a forintpiacon. Egy ekkora hitelnél egy évre a kamatfizetési kötelezettség hozzávetőleg 300 milliárd forint, ami az éves csaknem GDP egy százaléka. Már a hitelek részbeni piacosítása is hasznot hozna a költségvetés számára, az elérhető megtakarítás százmilliárdos nagyságrendű lehet. Úgy tűnik azonban az orosz fél taktikázik, annak ellenére, hogy a finanszírozó, állami VEB Bankot csak a folyamatos tőkepótlások tudják életben tartani.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Paks ügyében rendszerint jól tájékozott EP-képviselője a Népszava kérdésére úgy fogalmazott: a sajtótájékoztatón világosan látszott, hogy nem egyenlő felek tárgyaltak, Orbán mindenben a putyini elvárásokhoz igazodott. A politikus szerint amennyiben reális lehetőség a piaci hitelfelvétel az államközi hitel helyett, akkor érthetetlen, hogyan lehetett beruházási tender nélkül az orosz Roszatomnak adni a projektet azzal az indokkal, hogy egyedül az oroszok kínálnak finanszírozást is az építéshez. Ugyanakkor továbbra sem utal rá semmi, hogy az orosz költségvetés jelenlegi helyzetében az orosz félnek valóban lenne pénze az óriáshitel nyújtására. Utóbbival kapcsolatban energiapiaci szakértők a Népszavának elmondták: a hitel legnagyobb hányadát 2021 tájékán kellene lehívni, éppen akkor, amikor a hosszú távú orosz gázszerződés lejár. Abból, hogy az orosz partner intenzíven törekszik a magyar szempontból nem különösebben attraktív szerződés meghosszabbítására, arra lehet következtetni, hogy szeretnék, ha a nyugat-európainál drágább orosz gázszállítmányokért fizetett összegekkel ellentételeznénk a hitelfelvételt, vagyis valójában a tőlünk kapott pénz finanszírozná az atomerőmű felépítését – tette hozzá Jávor.

Ha a magyar fél elfogadná Putyin elnök felajánlását a paksi atomerőmű bővítésének finanszírozásáról, akkor a két esztendővel ezelőtt rögzítettekhez képest a paksi hitel 10 milliárd euróról 12 milliárd euróra nőne. (A hitelszerződés 30 évre szól.)

A függőség napja

A függőség napja

A felek tavaly februári, moszkvai találkozójakor Orbán Viktor az évszázad üzletének nevezte a paksi atomerőmű bővítését. Az atom-ügyben szisztematikusan félretájékoztatott és gyámság alá helyezett magyar közvélemény a jelek szerint sokkal inkább tisztában van a paksi üzlet természetével és a függőség-függetlenség fogalompár valódi jelentésével, mint amennyire az Orbán-kormány szeretné.

“Az új reaktorblokkok kétségkívül növelik Magyarország energetikai függetlenségét” – mondta Vlagyimir Putyin 2014. január 14-én, miután több havi titkolódzást követően, a közvéleményt sokkoló hirtelenséggel írták alá a tervezett paksi bővítésre vonatkozó orosz-magyar megállapodást a Moszkvához közeli Novo-ogarjovoban Orbán Viktorral.


Abban azonban nem sikerült megállapodni – feltehetően terítékre sem került -, hogy a magyar kormány megfontolná azt, hogy a hitelt piaci kamatozásúvá váltaná át, vagy fel se venné az orosz hitelt. Ez utóbbi esetben a magyar állam – valamelyik cége számára – kötvényt bocsáthatna ki a hazai és a nemzetközi piacon. A bevált hazai gyakorlat szerint a devizakötvény-kibocsátásokat úgy hajtja az Állam-adósság Kezelő Központ végre, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik a pénzpiacokat, és ennek alapján választják ki a legkedvezőbb időpontot a devizakötvény kibocsátásához, de szakemberek szerint a teljes hitelcsomag meghatározó részét forintkötvényre lenne érdemes építeni. Legalábbis csütörtökig ez volt a forgatókönyv a hitelkiváltásra.

A paksi megvalósítási hitelszerződést 2014 márciusában véglegesítették, azóta azonban nagy mértékben megváltozott a nemzetközi környezet, a mi szempontunkból kedvezően. A kamatok korábban nem ismert módon mérséklődtek. Ugyan még a szakemberek is gyakran kifogásolják, hogy a 30 év során fixek a kamatok, azonban ez csak részben állja meg a helyét. A magyar kormány egyrészt kikötötte, hogy a hitel előtörleszthető legyen, és a lehívásokat a közbenső kamatszinteket is felülvizsgálhassák. Az már más kérdés, hogy az oroszokkal szemben ennek mennyire tud érvényt szerezni a mindenkori kormány. A jelek szerint nem a magyar félnek áll a zászló.

Zavaros gázügyek

Kissé zavarosak az orosz gázszállítások folytatásáról szóló kormánybejelentések is. Orbán Viktor magyar kormányfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök tavalyelőtt az 1996-ban megkötött, tavalyig hatályos gázszerződés három éves "meghosszabbításáról" egyezett meg. Ezzel viszont valójában csak orvosolták azt a magyar félnek rendkívül hátrányos pontot, hogy a húsz éve leszerződött mennyiséget átvétel nélkül akkor is kifizetjük. 2010 után a hazai igények leestek. Az orosz fél ennek megfelelően megkezdte bevasalni az át nem vett mennyiségek árát. Putyin aztán belement a nem igényelt mennyiségek későbbi átvételébe. a csütörtöki nyilatkozatokban viszont már 2021-en túli tervekről beszéltek. A felek tehát azzal szembesülhettek, hogy 2019-ig se tudjuk lehívni az eredeti mennyiséget. Így kaptunk rá még két évet.

Az árak kérdése se tisztább.
Orbán Viktor a Horn-időszakot idézően úgy tünteti fel az orosz energiaszállításokat, mint amitől alapvetően függ Magyarország működőképessége. Ez azonban ma már valótlanság: Oroszországnak számos versenytársa támadt, a hazai üzemek pedig orosz gázstop esetén se állnának le. Míg a nyugatról beszerzett gáz ára a nyilvános tőzsdei jegyzéseken alapul, a keleti orosz tarifa titkos. Bár Moszkva ebben az olaj helyett egyre inkább a gáz tőzsdei árát veszi alapul, tarifájuk szakértők szerint magasabb a nyugatinál. Ráadásul Oroszország továbbra is ragaszkodik az évtizedes szerződésekhez. Szijjártó Péter külügyminiszter tegnap a Magyar Rádióban úgy vélte: minél később kezdeményezünk új megállapodást, annál jobb a tárgyalási helyzetünk. A Népszava szerint ez annak a ényében, hogy a szakértők az olaj- és gázárak emelkedésére számítanak, erősen vitatható.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek