2020 rendkívüli év volt. A Covid miatti lezárások a levegő minőségének javulását és a széndioxid-kibocsátás csökkenését hozták. De mit jelent ez valójában az éghajlatunk számára? Erre keres választ Jeremy Wilks a Climate Now-ban az Euronews-on.
Ezúttal visszatekintünk 2020-ra, egy évre, amelyet a koronavírus-járvány uralt, emellett olyan szakértők, mint Oxana Taraszova segítségével mutatjuk be klímánk valódi állapotát. Abban rejlik a remény, amit a világjárvány megmutatott számunkra, vagyis ha cselekednünk kell, akkor képesek vagyunk hatalmas lépéseket tenni.
A Copernicus Klímaváltozási Szolgáltatásának legfrissebb adatai szerint 2020 volt a legmelegebb év az adatrögzítés kezdete óta 2016-tal együtt, amelynek hőmérséklete 0,6 Celsius-fokkal volt magasabb az 1981 és 2010 közötti évek átlagánál. 2020 zárja le az eddigi legforróbb évtizedet. Ez pontosan látszik azon a grafikonon is, ami különböző tudományos intézmények adatsorainak átlagát mutatja be 1851 óta. Az elmúlt 40 évben tapasztalt felmelegedés teljesen egyértelmű.
A koronavírus-járvány lezárásokat hozott egész Európában. Az utcák hirtelen kiürültek, a levegő tisztább lett. A járművek által kibocsátott nitrogén-dioxid akár a felére is csökkenhetett, de ezek a változások nem tartósak. Richard Engelen, a Copernicus Atmosphere Monitoring Service munkatársa azt is elmagyarázza, miért.
— Ha a kibocsátás csökken, a koncentráció is csökken, ha pedig a kibocsátás nő, akkor a koncentráció is. Alapvetően azért, mert ezek a szennyező anyagok viszonylag rövid ideig maradnak a légkörben. Vagy esőzések útján jutnak vissza a Föld felszínére, vagy reakcióba lépnek a légkörben lévő más gázokkal.
Tehát a légszennyezés 2020-ban úgy csökkent és nőtt, ahogyan a lezárások jöttek és mentek. Eközben a széndioxid-kibocsátás tavaly mintegy hét százalékkal csökkent. De valóban volt ennek hatása a klímára, illetve a klímaváltozásra? Elmentem a Meteorológiai Világszervezet szakértőihez, hogy többet tudjak meg.
Okszana Taraszova, a széndioxid-kibocsátással foglalkozó tudós szerint a világjárvány okozta kibocsátás-csökkenés nem jelentős az éghajlatváltozás szempontjából.
— A légkör széndioxid-szintje a többi kulcsfontosságú üvegházhatású gázzal, például a metánnal és a dinitrogén-oxiddal együtt emelkedik. Elmondhatjuk, hogy a koncentráció csökkenését nem tapasztaltuk. Tehát, ha megnézzük a görbét, azt látjuk, hogy felfelé halad, ez alól pedig 2019 és 2020 sem kivétel.
A szén-dioxid okozza az üvegházhatást, mivel a gáz csapdába ejti a hőt a Föld légkörében. Éppen úgy, ahogyan az üveg megtartja a hőt Genfu Botanikus Kertben.
— Létezik egy természetes üvegházhatás, ami már azelőtt jelen volt a légkörben, hogy az emberek bármilyen tevékenységet elkezdtek volna. És ott az ember által kiváltott üvegházhatás, amely összefügg a kibocsátásunkkal. Tehát amikor további szén-dioxidot, metánt vagy dinitrogén-oxidot bocsátunk ki a légkörbe, az általunk kibocsátott plusz a molekulák apró kazánként működnek – mondja Okszana.
Ezek az apró kazánok tehetnek arról, hogy a következő évtizedekben több mint másfél fokos lesz a globális felmelegedés. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a éghajlati rendszer lassan reagál, ahogyan ezt Maxx Dilley is kifejti.
— Évtizedekbe telt, amíg az éghajlati rendszer elérte azt az állapotot, amely a mai légkörünket alakítja. Tehát az a hőmérsékleti mintázat, amelyet ma világszerte látunk, és amely ezen a térképen szerepel, valójában azoknak az üvegházhatású gázoknak a következménye, amelyek 30 évvel ezelőtt a légkörbe kerültek. Ezért ha előre gondolkodunk, 30 évbe telik, mire az éghajlat eléri az egyensúlyt az üvegházhatású gázok koncentrációját illetően.
Az emberi tevékenység következtében a szén-dioxid szintje ma több mint 410 részecske egymilliónként, szemben az iparosodás előtti 280/egymilliós átlaggal. Az emelkedés következményei Okszana szerint messzire vezetnek.
— Legutóbb három-öt millió évvel ezelőtt fordult elő, hogy ekkora széndioxid-mennyiség halmozódott fel a Föld légkörében. Akkoriban két-három fokkal volt magasabb a hőmérséklet és tíz-húsz méterrel volt magasabb a tengerszint. Akkor viszont még nem voltak emberek a Földön.
Tehát így állunk jelenleg. Ha a kibocsátást nullára tudjuk csökkenteni, akkor a helyzet lassan megváltozik.
