A rovat kizárólagos támogatója
A magyar kormány teljes káoszba fullasztotta a Helyreállítási Alap felhasználásának előkészítését. Mostanra már a kormány sem tudja, pontosan mit csinál és kérdés, hogyan fog kitalálni a saját maga által létrehozott útvesztőből.
Alig egy hete Gulyás Gergely még magabiztosan közölte, hogy Magyarország az elsők közt fogja benyújtani a magyar Helyreállítási Tervet, amelynek előkészítése jól halad, és az április 30-i határidő előtt biztosan megküldik az Európai Bizottságnak.
Május 3. van, bizottsági információk szerint 13 tagállam nyújtotta be április 30, péntekig a tervet, köztük nagyok, mint Németország, vagy kisebbek és a pénzre jobban rászorultak, mint Portugália és Görögország, de Magyarország nincs köztük. Van olyan tagállam, például Románia, amely nem adta be a tervet, de világos határidőt szabott meg (május vége), ameddig elkészülnek a tervvel, és beadják a Bizottságnak.
A magyar kormány esetében semmit nem tudunk, hogy mi és miért történik.
Ami világos:
1. A kormány fél éven keresztül szabotálja a tervről való konzultációt az önkormányzatokkal és más érintettekkel, egészen április közepéig nem hozta nyilvánosságra a tervet, vagy annak olyan változatát, amelyről a Bizottsággal tárgyaltak. Ehelyett egy 13 oldalas, üres, semmitmondó, értékelhetetlen szöveget tesznek ki a konzultációs honlapra, és ezzel próbálják meg elbábozni a társadalmi egyeztetés üres látszatát.
2. A tervet végül április 13-án váratlanul publikálják, 2 héttel a határidő ellőtt, amikor már nyilvánvalóan esély sincs érdemi konzultációra és a beérkező vélemények beépítésére a tervbe.
3. Az ekkor nyilvánosságra hozott, semmilyen érdemi egyeztetésen át nem esett terv 14 nappal a leadás előtt 5800 milliárd forintról szól, az Unió által biztosított vissza nem térítendő támogatásról ÉS hitelről együtt.
4. 10 nappal később, Orbán Viktor és Ursula von der Leyen találkozóját követően hirtelen kiderül, hogy az egész semmit nem jelent. A kormány váratlan ellenállásba ütközött a Bizottság részéről az alapítványokba kiszervezett felsőoktatás finanszírozását illetően, és szakmailag is elfogadhatatlanul gyenge a terv, az EB alapvető pontokon kér változtatásokat. Von der Leyen a magyar tervek teljes felborulását eredményező tárgyalásról megalázóan semmitmondóan annyit mond: “Jó megbeszélés”. Orbán ugyanerről elöljáróban azt kommunikálja, ő “nem akar tárgyalni igazából semmiről”.
5. Ehhez képest a találkozót követően váratlanul kiderül, hogy Magyarország az összeg kevesebb mint felét igényli, csupán a vissza nem térítendő támogatás részt. Nyilvánvaló, hogy teljesen új tervre van szükség. Az Oroszországtól 3600 milliárd forint, 3,95-4,9%-os kamatú, Kínától közel 1100 milliárd forint rémes feltételeket kínáló hitelt felvevő kormány szerint nem akarnak 3300 milliárd forint negatív kamatozású(!!!) hitelt felvenni az uniótól, mert az eladósítja az országot!
6. Hírek szerint a felsőoktatási fejezet szinte teljes egészében eltűnhet az új tervről, de még így is további 2000 milliárd forint kimetszésére van szükség. A pletykák például a vízügyi komponens eltávolításáról szólnak, amelyet szakmailag elfogadhatatlannak tartott a Bizottság, de igazából senki nem tudja, hogy mi tűnik el, mi marad meg, és mi kerül bele újonnan a tervbe.
7. Az “igazából semmiről nem tárgyaló” kormány április 29-én egy kétségbeesett lépéssel lótifutiként Navracsics Tibort és Stumpf Istvánt küldi Brüsszelbe, hogy alkudjanak már ki valamit a Bizottsággal.
8. Április 30-áig, az eredeti (puha) határidő lejártáig 13 tagállam beadja helyreállítási tervét, de Magyarország nincs köztük.
9. A magyar tervről nagyjából senki nem tud semmit. Annyi biztos, hogy az eredeti – szakmailag is borzasztóan gyenge, és politikailag is elfogadhatatlan – terv ma már tárgyalási alapnak is alig tekinthető. Ennek roncsaiból valakik valahol fabrikálnak valamit, de hogy mit, azt nem tudni. Erről a tervről természetesen semmilyen, hangsúlyozom SEMMILYEN konzultáció nem folyik senkivel.
10. Magyarország történetének egyik legnagyobb pénzügyi támogatási csomagjáról egy átláthatatlan, pillanatonként 180 fokos irányváltást hozó, a stratégiai szakmai megfontolások érvényesítését és a megfelelő társadalmi konzultációt eleve kizáró kaotikus kapkodás keretében döntenek. Ebben a tervben az lesz benne, ami éppen eszükbe jutott, és át tudnak nyomni a Bizottságon. Sem távlati irány, stratégia, sem a magyar helyzettel és fejlesztési tervekkel megteremtett koherencia, sem a válság tényleges hatásaira való reagálás, sem a magyar gazdaság 21. századi, fenntartható és digitális pályára állítása nem fogja részét képezni.
11. 5800 milliárd forintról nagyjából olyan színvonalon és felkészültséggel döntenek, mintha egy cserkészcsapat házipénztára volna. Magyarország felzárkóztatásának és a magyar gazdaság versenyképes, fenntartható pályára állításának talán a legnagyobb lehetősége dilettáns, alkalmatlan, a politikai akarnokságon kívül semmire nem jó emberek kezén a szemünk láttára semmivé porlott.
WWF Magyarország: Ritka lehetőséget szalaszthat el a magyar vízgazdálkodás
