A Veszprémi Törvényszék első fokon felmentette a vörösiszapper mind a 15 vádlottját a halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, a gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése vádja alól. A törvényszék szerint a katasztrófa oka “altalaj eredetű stabilitásvesztés” volt.
Magyarország történetének eddigi legsúlyosabb ipari katasztrófájának ügyében halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, valamint gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt emeltek vádat 2012. január 19-én. Az ügyészség összesen 15 embert vádolt, köztük a felszámolás alatt álló Mal cégvezetőjét, a műszaki szolgáltatási igazgatóját, a labor-és környezetvédelmi vezetőjét, és a hidrátgyártás üzemvezetőjét is – az iszaptározót korábban ellenőrző zöldhatóságot viszont nem. A vádirat szerint a katasztrófát a nem megfelelő üzemeltetés, az ellenőrzési és monitoringrendszer hibáinak együttes hatása idézte elő, és az, hogy a hatóságokat és a lakosságot nem értesítették a katasztrófáról, valamint elmulasztották a segítségnyújtást.
A vádak alól azonban a Veszprémi Törvényszék első fokon most mindenkit felmentett. A törvényszék szerint a katasztrófa oka "altalaj eredetű stabilitásvesztés" volt, ami miatt a töltés tönkrement. Szabó Györgyi, a büntetőtanács elnöke az ítélet indoklásában azt hangsúlyozta, hogy a perben a Mal Zrt. "nem ül a vádlottak padján". A cég ellen indított polgári, közigazgatási és egyéb ügyek nem azonosak a büntetőeljárásban vizsgált objektív felelősséggel. A törvényszék személyek büntetőjogi felelősségét vizsgálta, így született meg a felmentő ítélet – hangsúlyozta.
A perben nyilatkozó műszaki-statikai-geotechnikai szakértői csoport egyik tagja úgy fogalmazott, hogy „a X. számú kazetta megszületése pillanatától kezdve halálra volt ítélve”. Szerinte tehát a katasztrófa bekövetkezésének időpontja volt csupán kérdéses, a hiányosságok így a tervezésben voltak. A törvényszék ezért a konkrét közveszély kialakulásának időpontját a X. számú kazetta üzembevételi időpontjában, 1998. december 23-ára határozta meg. A törvényszék azt állapította meg, hogy a vádlottaknak a veszélyhelyzet felismerésére reális, objektív lehetőségük nem volt, és a katasztrófának előre jelezhető, előre látható, egyértelműen felismerhető jelei nem voltak.
A büntetőper egyébként 2012. szeptember 24-én kezdődött, de a következő évben a büntetőtanács összetételében történt változások miatt kétszer kellett elölről kezdeni, majd három évvel később az ügyészség több ponton módosította a vádat. Egy évvel a katasztrófa után kiderült, hogy a Magyar Kármentő Alapba (MKA) befizetett mintegy kétmilliárd forint nagy részét nem adták oda a károsultaknak. 2013 augusztusára pedig az is nyilvánosságra került, hogy három évvel a katasztrófa után már az utolsó forintot is felhasználták az alapból – miközben az adományoknak csak egy kisebb részét juttatták el közvetlenül a károsultaknak. Amint arról tavaly októberben a hvg.hu beszámolt, a vörösiszap-pereknek egyébként már rég vége lehetett volna, ha abba a politika nem szólt volna bele. A katasztrófa után öt évvel a legnagyobb érintett településen, Devecseren járva azt láttuk, hogy a város sorra valósított meg fejlesztéseket, de az emberek zúgolódtak, mert úgy érezték, nem volt igazságos a kárpótlás. A lakosok közel tíz százaléka ekkorra már elvándorolt a településről- írta a hvg.hu.
Az index is járt a mai tárgyaláson
Mielőtt a bíró kihirdette volna az ítéletet, nyomatékosan figyelmeztetett mindenkit, hogy az ítélet kihirdetése közben tartsa be a tárgyalótermi viselkedési szabályokat. Nem is volt közbekiabálás vagy felhördülés. Az ítélethirdetés után következett volna az indoklás, amikor a hallgatóság soraiban Kepli Lajos jobbikos országgyűlési képviselő nem volt hajlandó leülni, hanem magasba emelt egy plakátot. Figyelmeztetés után kivezették a teremből, de távozóban odakiáltotta még, hogy "felháborító az ítélet, tiltakozunk ellene".
A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én 12 óra 10 perckor ömlött ki a lúgos vörösiszap. A veszélyes anyag elárasztotta Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa tíz ember életét követelte, a sebesültek több mint kétszázan voltak, és százak veszítették el az otthonukat, ingóságaikat.
A tárgyalássorozat több mint negyven hónapig tartott.
248 tárgyalási nap volt, ebből 123 napon keresztül különféle igazságügyi szakértők véleményét hallgatták meg.
A jegyzőkönyv 7176 oldalasra dagadt.
Az üggyel kapcsolatos adminisztratív feladatok 10250 jegyzői és 375 informatikusi munkaórát vittek el, a munkát legalább két bírósági jegyző és egy titkár végezte folyamatosan.
A tárgyalások felvett hanganyagát 752 órába telne végighallgatni.
A bírósági közlemény szerint a per azért volt ilyen hosszú, mert rengeteg, összesen 127 bizonyítási indítvány volt, ebből 49 az ügyészé, 78 a vádlottaké és védőiké.
A büntetőper elég drága is volt: eddig összesen 36 millió 213 ezer 409 forint bűnügyi költséget előlegezett meg és fizetett ki a Veszprémi Törvényszék.
Kapcsolódó anyagok:
