Az elektromosautó-ipar válságálló, hosszú távú biztonságot és munkalehetőséget ad, fenntarthatóan. “Az akkumulátoriparban nincs olyan speciális probléma, amit a jól működő magyar környezetvédelmi rendszer ma ne kezelne” – nyilatkozta dr. Kaderják Péter a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője Nyíregyháza Megyei Jogú Város hivatalos honlapjának.
“Nincs mitől tartani sem környezetvédelmi, sem fenntarthatósági szempontból, az önkormányzati monitoring rendszer pedig pluszgaranciákat jelent megnyugtatásul, ugyanakkor óriási előnyei vannak az elektromosautó-ipari fejlesztéseknek munkahelyteremtés, iparűzési adó, társadalmi felelősségvállalás szempontjából” – fogalmazta meg a nyiregyhaza.hu kérdésére gondolatait dr. Kaderják Péter. A szerkesztőségnek adott exkluzív interjúban a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője kifejtette, Európa nyugati felén irigyelnek minket ennek a szektornak a fejlesztéséért, mellyel a világ élvonalában vagyunk, ráadásul mindez válságálló, ami hosszú távú garanciákat jelent, és sok szempontból előnyös a befogadó városoknak úgy Németországban, mint Magyarországon. Ezzel folytatjuk a hónapok óta tartó, objektív, szakmai szempontokat figyelembe vevő tájékoztatássorozatunkat a gazdaságfejlesztés, iparipark-bővítés témakörében.”
Mint kaderják a lapnak nyilatkozta: “Kézzelfogható hasznokat fog hozni a városlakóknak. A munkahelyteremtés szerepe még nem lebecsülendő Kelet-Magyarországon, ami egyelőre nem hasonlítható össze e szempontból a Nyugat-Dunántúllal vagy a fővárossal. A térségben még 6 % fölötti a munkanélküliség. S úgy tűnik, ezek válságálló munkahelyek, hiszen az akkuipar globális értékláncába kapcsolódnak a magyar beruházások, melyek összességében a világpiacon értékesített autókba gyártanak akkumulátorokat. Így nem függ közvetlenül a német gazdaságtól, annak esetleges hanyatlásától, mint például a feldolgozóipar zöme, mely az elmúlt évben érezhető visszaesést szenvedett el. Az akkumulátor alágazat eközben növekedni tudott, mivel a világgazdaság nincs recesszióban.
Az interjúban szóba kerül még:
– a vendégmunkások kérdése
– hogy milyen módon kapcsolódnak majd a vállalatok Nyíregyházához
– a kockázatokat firtató kérdésre így válaszolt Kaderják:
” Ezek kizárólag a környezeti, fenntarthatósági, munkahelyi biztonság kérdéskörét érintik, és egyáltalán nem nagyobbak, mint bármely más, vegyiparral kapcsolatos üzemnél. Egy a lényeg, hogy a német sztenderdeknek megfelelően működjenek. Nyugat-Európa is tele van akkumulátoripari fejlesztésekkel, több tucat gigaberuházás zajlik. Nemrégiben egy németországi népszavazáson is megerősítették, és a jelentős többség támogatja, legutóbb a Mercedes vonatkozó projektjét. Egyszerűen garantálni kell, hogy tudják hozni az előírt kibocsátási sztenderdeket. Ahogy én értesültem, a Nyíregyházán fejleszteni szándékozó Sunwoda lényegében a legérzékenyebb, levegőkibocsátási ügyekben, az illékony szerves vegyület, az NMP tekintetében a legszigorúbb környezetvédelmi normát tartja be. Olyat, mint amit a sokszor emlegetett CATL Németországban, és a vízfelhasználásnál is a szürke víz használatára fog alapvetően támaszkodni. Ez azt jelenti, hogy a város által már egyszer használt szennyvíz tisztításából fogja megoldani a döntő részt. A zajszennyezés sem merülhet fel a távolság és a megtett intézkedések miatt. Így mindhárom területen abszolút európaiak a kondíciók, biztonságban érezhetik magukat a nyíregyháziak.
A lap kérdése: Gyakorta próbálják megkérdőjelezni az ellenőrző, állami hatóságok szerepét is.
Kaderják válasza:
“Erre csak azt tudom mondani, hogy nagyon furcsa, és igenis érdemes hinni a hatóságokban, mert a rendszer évtizedek óta jól működik. Magyarország tele van vegyiparral, ki ne hallott volna már ezekről a nagy cégekről: TVK, MOL, BorsodChem? Az akkumulátoriparban nincs olyan speciális probléma, amit a jól működő magyar környezetvédelmi rendszer ma ne kezelne. A BorsodChem például kínai tulajdonban van, és fenntartható módon működtetik. Tény, hogy egy tanulási folyamat zajlik Európában csakúgy, mint nálunk, hiszen ez éppen egy EU döntés alapján rohamosan fejlődő iparág. A katasztrófavédelemnél is folyamatosan készülnek a műszaki-technikai-biztonsági irányelvek, hogyan kell az üzemben bánni az eszközökkel, milyen engedélyezési környezetben kell ezeknek működni. Göd esete kirívó, hiszen egy kezdetleges, korai szakaszban sok probléma jött elő, még nem kellettek speciális engedélyek, ami azóta gyökeresen megváltozott! Kár is bármilyen új beruházást még csak összehasonlítani is vele, ma ugyanis már szigorúan kötelező az integrált környezetvédelmi engedély. A félelmek, a sokszor megalapozatlan extrém állítások pedig a még nem működő üzemekhez kapcsolódnak… A munkaügyi felügyelet is egyre szigorúbban lép fel azokkal szemben, akik hibáznak, lásd bátonyterenyei üzem, és ez a helyes. El kell érni, kikényszeríteni, hogy szigorúság legyen. Ha mégis kételkednek, akkor csak annyit tudok javasolni, a város egyezzen meg a szereplőkkel, független monitoring rendszert építsenek ki talajra, levegőszennyezésre, aminek adatait nyilvánosságra tudják hozni.
A teljes interjú ITT OLVASHATÓ >>>
Aki csak a Fideszes vezetésű önkormányzati lapból tájékozódik, annak minden szép, minden jó, az akkugyárak csak előnyt jelentenek az országnak és Nyíregyházának.
Azért jól működőnek nevezni a magyar környezetvédelmi rendszert, – finoman szólva is csúsztatás. Az Orbán rezsim 14 év alatt tudatosan leépítette a zöldhatósági rendszert, nemrég megalkotta a köz nélküli közmeghallgatást, kiárusítja hazánkat a német autóipari, orosz energegtikai érdekek mellett a koreai és kínai multiknak, eltékozolva a természeti tőkénket (talajunkat, vízkészletünket, egészséges környezetünket), és a sor még folytatható.
Az ökogyarmatosítás, az országszerte problémás akkuipari beruházások környezeti bombáit (víz, talaj, és levegőszennyezés, egészség és munkaügyi szabálytalanságok, engedély nélküli beruházások, állami gigatámogatások, stb.) nem érinti a beszélgetés.
Nyitókép: Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára expozéját tartja az atomenergiáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. június 26-án. MTI Fotó: Kovács Attila
