Hiába írta bele a magyar kormány az alkotmányba az ország GMO-mentességét, és hiába delegálja az új uniós szabályozás nemzeti hatáskörbe a génkezelt haszonnövények termesztésének engedélyezését, az USA és az EU között formálódó szabad kereskedelmi megállapodás (TTIP) mindkettőt felülírja – állítja Szabó Marcell ombudsmanhelyettes.
Ha az egyezményt aláírják, a hazai piacról kitiltott GMO-cégek brutális kártérítésért perelhetik a magyar államot. A jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes a Magyar Természetvédők Szövetségével (MTVSZ) közösen szervezett kerekasztal-beszélgetést a GMO-tilalom és a TTIP viszonyáról. Szerinte az egyezmény elfogadása után virtuálissá válik az alaptörvényben rögzített GMO-mentesség, mert az uniós jogforrások felülírják a magyar jogszabályokat. Márpedig a szabad kereskedelmi megállapodás többek között a génkezelt növények forgalmát, illetve termesztését is felszabadítaná. Ráadásul – mivel befektetővédelmi előírásai is vannak – azt is lehetővé teszi majd, hogy az egyes kormányzati vagy parlamenti döntések miatt kárt szenvedett cégek választott bíróságok előtt pereljék be az adott államot az elmaradt hasznuk miatt. Vagyis lehetséges, hogy már az EU is az engedélyezést nemzeti hatáskörbe utaló új szabályok eltörlésére (és a GMO-k beengedésére) kényszerül a TTIP miatt, ám ha esetleg mégis sikerül fenntartani a tilalmat, akkor is horribilis kártérítéseket fizethetünk a Monsantónak és a többi GMO-cégnek.
A jogi út természetesen más, környezetvédelmi szempontból szintén vitatott kérdésekben is fennáll majd. Ahogyan Fidrich Róbert, az MTVSZ szakértője emlékeztetett rá: a Verespatakon ciános technológiával aranybányászatra készülő kanadai cég például beperelheti a román államot, ha nem kapja meg az engedélyt, és végső soron akár ki is kényszerítheti a hozzájárulást a bányanyitáshoz.
TTIP kerekasztal az MTVSZ szervezésében
Mivel a TTIP-tárgyalások titokban zajlanak, nagyon keveset lehet tudni a megbeszélések állásáról és az egyes kormányok által képviselt irányokról. A magyar kormányálláspontról a külügy egyik stratégiai dokumentumában ez olvasható: „Az euroatlanti térség az elmúlt években jelentős pozícióvesztésen esett át a világ más térségeihez, így különösen Kelet-Ázsiához képest, de a TTIP ismét a transzatlanti térség javára billentheti az erőviszonyokat a világban. A TTIP által az euroatlanti térség egységesedik, belső integráltsága mélyül, ami szintén azt indokolja, hogy a magyar külpolitika egységben kezelje az egész térséget (…), valószínűsíthetően nem lesz olyan tárgyalási terület, ahol a tárgyalás reálisan várható kimenetele Magyarország számára kifejezetten hátrányos következménnyel járna (…), a TTIP összességében pozitív, de nem nagymértékű hatással lehet a Magyarországra történő közvetlen külföldi tőkebefektetésekre."
Egy e heti egyeztetésen Parragh László, az Orbán-kormánnyal rendszerint egyetértő iparkamarai elnök magyar érdeknek nevezte a TTIP aláírását, mert az szerinte versenyt generál, és erősíti majd a gazdaságot.
Mikola István biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár ugyanott úgy fogalmazott: az egyezményben vannak kockázatok (például a génkezelt élelmiszerekkel kapcsolatban), de „el kell érni, hogy piaci lehetőségeket nyerjen az ország".
Az USA megmérgezné az uniós bioélelmiszer piacot
Több mint 1,2 millió aláírás a „trójai” egyezmények ellen. Kanadának már 171,5 millió dollárjába került az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény. Egy független gazdasági elemzés szerint a TTIP Európában 600 ezer munkahely megszűnéséhez, valamint a gazdaság visszaeséshez vezethet. Az amerikai CIEL tanulmánya szerint a TTIP a növényvédő szerek felhasználásának növekedését vonja maga után, és veszélybe sodorja az évente több tízmilliárd dolláros forgalmat jelentő bioélelmiszerek ágazatát. Tovább >>>
A Földművelésügyi Minisztérium szerint megőrizzük Magyarország GMO mentességét
Múlt héten az Európai Parlament plenáris ülésén megszavazták a GMO-k termesztésének tagállami tiltását lehetővé tevő jogszabály módosítást, amely óriási lehetőség mezőgazdaságunk, Alaptörvényben is rögzített GMO-mentességének megőrzésében.
A közelmúltban számos nyilatkozat látott napvilágot a GMO-k termesztésének tagállami tiltását lehetővé tevő jogszabály módosítása kapcsán. A legtöbb nyilatkozat félrevezető információkat tartalmaz, és igazságtalanul támadja a Kormányt.
1. Minden uniós jogszabály módosítása kapcsán a magyar Országgyűlés szakbizottságai kérhetik a Kormányt, hogy számoljon be a tárgyalásokról, az adott ügyben a Kormány által képviselt álláspontról. Ez az elmúlt négy évben számos alkalommal megtörtént. A GMO köztermesztési csomag kapcsán a hazai parlamenti szakbizottságokban teljes egyetértés volt éveken át[1], sőt egyöntetű támogatást kapott a Kormány minden párt részéről, amit az Országgyűlés írásbeli állásfoglalás formájában is megerősített. Ezzel szemben, számunkra érthetetlen módon a szakbizottságok akkori tagjai között szerepelnek azok az ellenzéki képviselők, akik jelenleg erősen bírálják a megkötött megállapodást.
2. Többek között azzal vádolják a megállapodást, hogy az uniós jogszabály módosításával a védzáradék, azaz a moratórium lehetősége megszűnik. Ez nem igaz, a védzáradék bevezetésének a lehetősége nem szűnik meg. Sőt, sokkal több lehetőség nyílik egy adott GMO termesztésének megtiltására, mert immár nem csak igen költséges tudományos vizsgálati eredmények alapján lehet majd moratóriumot hozni (amihez a géntechnológiai cégek nem adtak vetőmagot a Kormány számára), hanem más indokokra építve is be lehet vezetni a tiltást.
3. A legtöbb támadás azért éri a megállapodást, hogy az új jogszabály módosítással a nagyvállalatoknak szerepe lesz a döntéshozatalban, és a jövőben a „kormányok és a GMO-multik egyedi alkuiban dől majd el, ami jelentős korrupcióveszélyt hordoz magában, és az átláthatóságot is nélkülözi”. Ez szintén nem igaz. A nagyvállalatok a saját engedélykérelmeiket eddig is bármikor módosíthatták, és továbbra is módosíthatják. Az új szabályozás szerint, ha egy tagállam nem szeretné, hogy a területén GMO-kat termesszenek, akkor ezt a szándékát jelzi az Európai Bizottságnak, aki továbbítja a kérést az adott nagyvállalat számára. A nagyvállalat (kérelmező) pedig eldöntheti, hogy módosítja-e SAJÁT engedélykérelmének a területi hatályát, azaz hogy az engedélykérelem tárgya ne terjedjen ki egyes országok területére. Az iparnak így egyáltalán nem lesz szerepe a döntéshozatalban. Sőt a javaslat a tagállamoknak biztosít egy jogilag maximálisan védhető lehetőséget arra, hogy a területükön ne legyen GMO termesztés.
4. Emellett elértük, hogy amennyiben az adott tagállam nem kíván élni ezzel a lehetőséggel, azaz úgy dönt, hogy nem kíván a Bizottságon keresztül kapcsolatba lépni a kérelmező vállalattal, akkor saját hatáskörben, gazdasági és társadalmi indokokra hivatkozva megtilthatja a GMO-k termesztését.
5. Egyesek szerint a GMO kérdést már nem a környezetvédelem, hanem a tőke szabad áramlása szempontjából közelítjük meg. Ez szintén téves, és erősen félrevezető állítás. Sokéves küzdelmünk gyümölcse érett be a megállapodással, ugyanis fontos gazdasági érdekünk, hogy a hazánk területén előállított gabonát és vetőmagokat drágábban tudjuk eladni, azáltal, hogy garantálni tudjuk GMO-mentességét. A környezetvédelmi és egészségügyi károk értékelésével kapcsolatban fontos látni, hogy az Amflora GM burgonyát engedélyező határozatokat pont Magyarország perelte be az Európai Bíróságon elsősorban környezeti és egészségügyi problémákra hivatkozva. 2013 végén pedig megnyertük a pert, és így Magyarországnak köszönhető, hogy az Amflora burgonyát nem termesztik az Európai Unióban. Ennek fényében különösen furcsán hangzanak a téves információkon nyugvó nyilatkozatok.
A megállapodás egy lépés a GMO-k elleni küzdelemben, azonban nem állunk meg itt. Kiállunk a GMO-kkal kapcsolatos engedélyezési eljárások átalakítását célzó törekvések mellett, a köztermesztésen kívül tágabb értelemben is. Javasoljuk, hogy úgy alakítsuk át ezt a rendszert, hogy az ne hagyhassa figyelmen kívül a tagállamok többségének elővigyázatosságon alapuló, GMO-mentességet megtartó álláspontját. Sokkal alaposabb és szigorúbb hatásvizsgálatokra, sőt, paradigmaváltásra van szükség.
A magyar Kormány elvitathatatlan sikerének tartjuk, hogy a megállapodás megszületett, hiszen több mint négy éven keresztül minden szinten küzdöttünk a tárgyalások során, és próbáltuk meggyőzni az ingadozó tagállamokat, hogy támogassák a javaslatot. A véglegesen elfogadott szövegben szereplő indokok listáját, amelyek alapján a tagállamok megtilthatják a GMO-k termesztését, szinte teljes mértékben a magyar EU elnökség alatt dolgoztuk ki 2011 első félévében.
Fontos kiemelni, hogy óriási eredménynek számít, hogy erről a javaslatról, azaz, hogy a tagállamok maguk dönthessenek a termesztés tiltásáról, több mint négy év után megegyezés született.
Földművelésügyi Minisztérium Sajtóiroda
Kapcsolódó anyagok:
