Több mint tízezer, szándékosan vagy akaratlanul a természetbe engedett idegen faj vetette meg lábát Európában, közülük legkevesebb 1500 veszélyt jelent Európa biológiai sokszínűségére – olvasható egy friss tanulmányban.
Az emberi tevékenység révén elterjedt állat- és növényfajok miatti veszélyekre figyelmeztet az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA). A koppenhágai ügynökség számszerűsítette a "bevándorló fajok" által előidézett gazdasági károkat: évente tizenkét milliárd euró kárt okoznak, az embereknél pedig esetleg egészségkárosodást is. Európa 395, fokozottan veszélyeztetett állatfaja közül 110 a bevándorló állatok elterjedése miatt van veszélyben.
Jaqueline McGlade, az EEA vezetője szerint a "bevándorló állatfajok" növekvő nyomást gyakorolnak a természetes környezetre, amely csak nehezen tudja visszafordítani a folyamatokat. Sok régióban ugyanis az ökoszisztéma erősen legyengült a szennyeződések, a klímaváltozás és a fragmentálódás miatt. Bár az ügynökség tanulmányában kiemelte a mesterségesen elterjesztett fajok hatalmas pozitív hatásait is – például az élelmiszertermelés területén -, ezen fajoknak legalább tizenöt százaléka negatív hatással bír az ökoszisztémára és a gazdaságra.
Az idegen állat- és növényfajok elterjedésének hátterében az EEA szerint az egyéb fajok elleni védekezés – például a mezőgazdasági kártevőirtás – mellett a kereskedelem és a turizmus globális növekedése áll.
Az egyre szélesebb körben elterjedő állatok egészségügyi kockázatot jelentenek az emberekre nézve is. Az ázsiai tigrisszúnyog például képes továbbítani a nyugat-nílusi vírus, a sárgaláz vírus, a St. Louis encephalitis, a dengue-láz és a Chikungunya-láz kórokozóit és vírusait. Az eredetileg Ázsiában őshonos állat a használt kerékgumik globális kereskedelme révén jutott el Európába és Észak-, illetve Dél-Amerikába. Ma már húsz európai országban találhatók meg a szúnyogkolóniák. A délebbre fekvő, mediterrán országokon kívül immár a hűvösebb éghajlatú Németországban, Belgiumban és Hollandiában is megjelent a vérszívó rovar.
