Mindössze 50.000 lejes pénzbírsággal sújtották a román hatóságok az Unicarm húsüzemet a Szamos szennyezéséért, a többlettermelést is leállították a cégnél, amelynek újra kell engedélyeztetnie szennyvízkezelési rendszerét. A környezetvédelmi őrség helyettes vezetője szerint nem súlyos és nem tartós a folyó szennyezése. Nem így mérték a környezetvédők.
Ötvenezer lejes büntetést szabott ki a környezetőrség az Unicarm társaságra a vetési üzeménél történt folyószennyezés miatt – tudta meg a kronika.ro. Szép Róberttől, a környezetvédelmi őrség helyettes főbiztosától. Az illetékes ugyanakkor úgy véli: a Szamoson nem történt folyamatos szennyezés, ennek mértéke pedig közel sem akkora, mint azt a környezetvédők beállítják.
A Krónika azután fordult a hazai hatósághoz, hogy a budapesti belügyminisztérium nemrég a Szamos magyarországi szakaszának fokozott megfigyelését, rendszeres vízminőségi vizsgálatát, továbbá diplomáciai lépéseket rendelt el a folyó észak-erdélyi ipari szennyezése miatt. A környezeti károsodásra először Baranyi Krisztina, az Együtt környezetvédelmi szakpolitikusa hívta fel a figyelmet. Az ellenzéki alakulat politikusa az általa idén májusban, a Szatmár megyei Vetés település közelében lefolytatott vizsgálatok alapján közölte: a magyar–román határtól két kilométerre működő Unicarm húsfeldolgozó állati fekáliát, vizeletet, vért, bőrdarabokat, húscafatokat és számos veszélyes vegyszert tartalmazó szennyvizet önt a folyóba. Baranyi szerint a vízkémiai vizsgálat határérték feletti ammónium-, foszfor- és zsírkoncentrációt mutatott ki a Magyarországon a Tiszába ömlő Szamosban.
Később a Greenpeace magyar, román és szlovák szakértői is arra a következtetésre jutottak, hogy súlyosan fertőző szennyezés ömlik a folyóba. A környezetvédő szervezet aktivistái által júniusban és szeptemberben vett minták magyarországi akkreditált laboratóriumban végzett vizsgálatai kimutatták, hogy a fertőzéseket okozó E. coli száma több nagyságrenddel meghaladta az elfogadható értéket, a bakteriális telepszám pedig a normálisnak tekinthető, milliliterenként száz körüli értékről 3000 feletti értéket mutatott.
Nemrég ugyanakkor Babos Krisztina szatmárnémeti biológus közölte: egy kolozsvári laboratóriumban bevizsgáltatták a Szamosból vett iszapmintát, amelyben a megengedett értékeknél nyolcszor magasabb nehézfém-koncentrációt találtak.
Szép Róbert, a környezetvédelmi őrség helyettes főbiztosa a Krónikának elmondta, az ideiglenes szennyezést az okozta, hogy a vetési húsüzem túllépte a környezetvédelmi engedélyében rögzített kapacitását. A hatóság emiatt ötvenezer lejes bírsággal sújtotta a céget, ahol leállíttatták a többlettermelést, és a szennyvízkezelési rendszer újraengedélyeztetésére kötelezték a gyárat annak érdekében, hogy megfeleljen az egységes környezethasználati engedély (IPPC) által megkövetelt szabványoknak. Szép mindazonáltal „fabrikáltnak” tartja az ügyet, és azt állítja: a Szamoson nem történt folyamatos szennyezés, ennek mértéke pedig közel sem volt akkora, mint azt a környezetvédők beállították.
Enyhe túlkapásokat beazonosítottunk ugyan, ezek azonban nem olyan mértékűek, hogy a Szamos szennyezését az Unicarmra lehetne ráhúzni. A vízügyi és környezetvédelmi hatóságokkal közösen folyamatosan monitorozzuk a folyó minőségét, illetve a húsfeldolgozó tevékenységét, semmiféle kihágás fölött nem hunyjuk be a szemünket, ám nem valósak a szennyezés mértékéről elhangzott információk” – nyilatkozta lapunknak Szép Róbert, aki többször is megfordult a helyszínen. A környezetvédelmi őrség helyettes vezetője a lap kérdésére úgy fogalmazott: mivel csak a hatósági vizsgálatok eredményét tekinti mérvadónak, nehezen hisz az állítólagos nehézfémszennyezésről szóló állításnak is, ilyenről ugyanis nincs tudomása. „Se cáfolni, se megerősíteni nem tudom ezt az információt, hiszen nem rendelkezem erre vonatkozó adatokkal, viszont geokémikusként különösen nem hiszek az amatőr és spontán vizsgálatban. Ha nehézfémszennyezés lenne a Szamoson, az jelentős koncentráció meglétét feltételezné” – jelentette ki az illetékes.
Amúgy a magyar hatóságok azt a tájékoztatást kapták a román féltől, hogy a közelmúltban az Unicarm tisztított szennyvizéből végzett mintavétel alapján több paraméter – az ammónia, nitrogén és foszfor – koncentrációja meghaladta az engedélyezett határértéket. Budapest kezdeményezte a román–magyar környezetvédelmi vegyesbizottság összehívását az ügyben, annak érdekében pedig, hogy a szennyezés mértékét akkreditált hatósági mérésekkel lehessen alátámasztani, a vízvédelmi hatóságok elrendelték a Szamos magyarországi szakaszának fokozott megfigyelését, rendszeres vízminőségi vizsgálatát októbertől november közepéig.
