A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: népszava

Az ellenzéki képviselők kérdéseire adott kormányválaszok jelentősen árnyalják az Orbán-kabinet hulladékkupacok elleni, egyelőre főképp szavakban vívott küzdelmét – írta a Népszava.

Jelenleg 171 cég jogosult külföldről hulladékot behozni Magyarországra – tudta meg az MSZP-s Gurmai Zita a Pest Megyei Kormányhivataltól. Ezt az ellenzéki képviselő írásbeli kérdésében a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely ama korábbi nyilatkozata kapcsán hánytorgatja fel, miszerint Magyarország területére nem szállítható határainkon túlról hulladék, új engedélyeket nem adnak ki, illetve a magyar kormány “nem kér más szennyeséből”.
A szocialista képviselő megjegyzi, idén is születtek ilyen engedélyek. Hozzáteszi, hogy további adatok kiadását Tarnai Richárd kormánymegbízott 163 ezer 400 forint költségtérítés megfizetéséhez kötötte. Az Európai Unió joganyaga alapján a hasznosítható hulladék szabad áramlása nem korlátozható – emlékeztet válaszában a Gulyás Gergely által is hangoztatottakra Orbán Balázs miniszterelnökségi államtitkár. E körön kívül ugyanakkor a háztartási hulladék égetéséből származó maradékanyag, valamint az ártalmatlanításra szánt veszélyes és háztartási hulladék behozatalát tiltó jogszabályi környezetet alakítottak ki – teszi hozzá. (Ezek szerint más hulladékok – így például a korábbi leleplezések középpontjában álló “szennyvíziszap” – behozatalát az Orbán-kormány változatlanul nem akadályozza.)

Az LMP-s Schmuck Erzsébet és a párbeszédes Kocsis-Cake Olivio egyaránt az iránt tudakozódott, hogy a kormány a szavakon túl, konkrétan mit tesz az illegális szeméthalmok felszámolásáért. A zöldpárti társelnök emlékeztet, hogy a kormányfő által tavaly év elején meghirdetett “klíma- és természetvédelmi akcióterv” keretében elindult a szabálytalan lerakók felszámolása. Az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) “hulladékgazdálkodási hatóság” megalapítását ígérte a telepek felderítésére, az elkövetők tettenérésére, megbüntetésére, illetve az ingatlantulajdonosok “kényszerítésével” a halmok eltávolíttatására. (Eme önálló szervnek egyébként máig híre-hamva nincs.) De kilátásba helyezték az újrafelhasználás ösztönzését is. Ehhez képest az ellenzéki képviselő változatlanul rengeteg illegális hulladékhalmot lát országszerte, a leggyakrabban a települések közelében, belterületen vagy erdőkben. Itt a háztartási maradékoktól kezdve építési törmeléken át veszélyes hulladékok is megtalálhatók.

Sem az önkormányzatoknak, sem a hulladékgazdálkodóknak nincs elegendő forrásuk a halmok felszámolásához – jegyzi meg hasonló tapasztalatai alapján Kocsis-Cake Olivio.

A hulladékok egészségügyi kockázatokat hordoznak, szennyezhetik a talajt és az ivóvízkészleteket is. Az illegális hulladéklerakók felszámolása folyamatos – közölte  válaszaiban Schanda Tamás ITM-államtitkár. Egy év alatt több mint 30 ezer tonna hulladékot szállítottak el – teszi hozzá. (Ennél egyébként alighanem az újratermelődés is nagyobb: szakértők a teljes mennyiséget több millió tonnára becsülik.) Emellett – propagandafordulataikat és stratégiai elképzeléseiket megismételve – az államtitkár felkérdezői szemére veti, hogy a baloldal főpolgármestere, Karácsony Gergely leszereli a budapesti kukák negyedét, illetve hogy az ellenzék tavaly nem szavazta meg a hulladékszabályok szigorításait. (Eme, emlékezetes salátatörvény-javaslat tartalmazta egyébként utóbb alkotmányellenesnek bizonyult kukakoncessziós pontjaikat is.)

Greenpeace szemétmentes Magyarországot demonstráció a parlament előtt 2020 szeptember 10. forrás: Greenpeace Magyarország

A jobbikos Ander Balázs konkrét ügyeket idéz. A belügyminiszternek írott levelében abbéli felháborodásának ad hangot, hogy a nagyatádi rendőrkapitányság egyes hírek szerint bűncselekmény híján megszüntette a segesd-alsószőlőhegyi építési sitthalmok miatt indult nyomozást. Indoklásuk szerint a föld alá temetett törmelék, műanyag és pala “időjárás hatására tulajdonságaikat nem változtatják, nem hajlamosak kimosódásra, ezért nem sorolhatóak a veszélyes hulladékok közé”. Pintér Sándor belügyminiszter válaszában – a kérdezőnek látszólag ellentmondva – annyit jegyzett meg, hogy az ügyben nyomoznak. A Legfőbb Ügyész figyelmét az ellenzéki képviselő a bebukott babócsai iskolafelújítás és -bővítés helyén éktelenkedő sitthalomra hívja fel. Miközben az egymilliárdos beruházás átadását tavaly szeptemberre ígérték, a kivitelező mára csődbe jutott, lényegében senki nem tud semmit, az Emberi Erőforrások Minisztériuma pedig kitérő válaszokkal él. Polt Péter a levelet feljelentésként értékelve azt a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodának továbbította, jelezve, hogy a hatóság kiegészítést kér. A DK-s Vadai Ágnes a Romániából folyókon érkező szeméthalmok megfékezése iránt tudakozódott az agrárminiszternél. Nagy István biztosított afelől, hogy a két állam egyeztet a kérdésben.

Nyitókép: illegális szemétlerakás forrás: halasinfo.hu

Kapcsolódó anyagok:

Zsámbék szemét ügye

Románia sosem lesz Európa szemétdombja

Kinyírhatja a még működő üvegvisszaváltást is a kormány betétdíjas rendszere

Több mint 5 tonna hulladék gyűlt össze a II. Tisza-tavi PET Kupán

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek