Ma tetőzik a Duna a fővárosban, de az egész országban közel 1200 km-en van árvízvédelmi készültség. A jelenlegi árvízről nem jelenthetjük ki magabiztosan, hogy teljes egészében az általunk hajtott globális felmelegedéshez kapcsolódik, mert ehhez részletes attribúciós tanulmányokra és modellvizsgálatokra van szükség, amelyek nem állnak még rendelkezésre. Trendekről azonban beszélhetünk: ahogy a klímaváltozás miatt megváltozik a téli csapadék halmazállapota, az évszakos csapadékmintázatok, és ahogy havazásból esőzésbe tart a téli Európa és Magyarország, úgy a jövőben növekedhet a téli árvizek kockázata hazánkban is, ami az elodázhatatlan kibocsátás-csökkentési törekvések mellett alkalmazkodásért is kiált.
Alig ocsúdott fel az ország, hogy idén sem volt fehér karácsony, rögtön árvizes időszakkal egészült ki az ünnepi időszak. A jelenlegi árvízről egyértelműen még nem jelenthető ki, hogy a klímaváltozás miatt történt, mert ahhoz részletesebb elemzések szükségesek, amelyek az idő rövidsége miatt értelemszerűen nem állnak még rendelkezésre. Folyóink vízszintjét amúgy is sok tényező befolyásolja: a terület vegetációs borítottsága, a folyószabályozás mértéke, a beépítettség, valamint főként a csapadék mennyisége, halmazállapota, a talajnedvesség állapota, annak telítettsége.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint utóbbi kettőből nem volt hiány: sok csapadék hullott az elmúlt időszakban és a felső 100 cm-es rétegben szinte mindenütt telítettek a talajok.
Mindez nagyon enyhe (meleg) hőmérsékleti viszonyokkal párosult, Budapesten a modern hazai mérések kezdete óta (a régi, kéziratos formában meglévő adatok megkötéseivel együtt is) soha nem volt olyan meleg december 25-én, mint idén. A karácsony előtt lehullott hó ezért nagyon hamar elolvadt, ezzel kapcsolatban pedig már tudunk trendekről beszélni, amelyek kapcsolhatók a globális felmelegedéshez.
Havazásból esőzésbe és több árvízbe tartunk a téli időszakban?
“A globális klímamodell-szimulációk eredményei szerint a havazás arányaiban kevesebb lesz Európában a decemberi-januári időszakban, a 21. század során. A csökkenés mértéke azonban eltérő az egyes forgatókönyvek esetén. A modellek szerint a 2030-as években Skandinávia északi régióiban 70% felett valószínűsíthető a havazás aránya, de az évszázad végére a pesszimista (nincs érdemi kibocsátás-csökkentés) forgatókönyv szerint már nem emelkedik majd 60% fölé. Magyarországon is kevesebb lesz a hó a teljes csapadékmennyiséghez viszonyítva a projekciók szerint. A modellszimulációk átlaga alapján a decemberi-januári havazás arányában a legnagyobb mértékű, a jelenlegi időszakhoz képest kb. 20%-os csökkenés az északi régiókban valószínűsíthető, a pesszimista forgatókönyv esetén. A 2090-es évek végére a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön a decemberi és januári csapadék kevesebb mint 5%-a hullik majd hó formájában a szimulációk szerint, azaz rendkívül kicsi lesz az esély a fehér karácsonyra.” – összegezte a Copernicus adatait Kis Anna meteorológus, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa a Másfélfokon korábban megjelent cikkében.
A hó hiánya azonban nem azt jelenti, hogy nem lesz csapadék, hanem hogy az nagyobb valószínűséggel fog eső formájában érkezni.
“A klímaváltozás következtében a havazást többször esőzés válthatja fel a téli hónapokban a következő évtizedekben. Ez tovább erősítheti a globális felmelegedést, hiszen a hó a sugárzási viszonyok szempontjából is fontos tényező: magas albedójának köszönhetően jelentős a sugárzás-visszaverő képessége.
A növényzet is megérezheti a hó hiányát (amely hőszigetelő szerepet is betölthet), ez pedig aztán a mezőgazdasági terméshozamokra is hatással lehet. A hónak víztároló szerepe is van: ha kevesebb a hó, akkor az olvadási folyamat során kevesebb lesz a víz is, ami így az árvizek előfordulásának idejét is módosíthatja.” – zárja elemzését Kis Anna.
Változó csapadékmintázatok
Magyarországon jellemzően a nyár a legcsapadékosabb évszak, és bár a csapadék a legváltozékonyabb meteorológiai elem, itt is megfigyelhető elmozdulás a mintázatokban.
“A havazások alakulását alapvetően két tényező befolyásolja: az egyik az azok számát csökkentő téli felmelegedés, míg a másik a téli csapadék várható növekedése. A havazások e két ellenkező hatás eredőjeként fognak változni, és úgy tűnik, hogy a melegedés erőteljesebben fog hatni, ugyanakkor a téli nagyobb csapadékösszegek miatt egy-egy jelentősebb havazásra továbbra is számítanunk kell.” – írták korábbi, a Másfélfokon megjelent attribúciós elemzésükben Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE meteorológusai.
Változó árvizes időszakok
A Felső-Tisza kapcsán doktori értekezésében Kis Anna korábban ezekre a megállapításokra jutott:
“A hőmérséklet-növekedés következtében a havazás, illetve a hóban tárolt vízkészlet mennyisége elenyészőbb lesz, amely a tavaszi áradások csökkenését hozza magával az év ezen részében a csapadék egy része hó formájában hullik, amely felhalmozódik, és ezért csak később (az olvadáskor) válik a lefolyás részévé – így érthető, hogy ezekben a hónapokban alacsonyabb a napi középvízhozam.
Ebben az időszakban márciusban, valamint áprilisban figyelhetjük meg a legnagyobb csökkenést (50–60%), hiszen a jövőre becsült általános melegedés következményeként kevesebb lesz a havazás, s így a hóban tárolt vízkészlet is, amely jellemzően ezekben a hónapokban okozhat áradásokat.
A Kárpát-medence régióján kívül, például Csehországra végzett vizsgálatok (Hanel et al., 2012) is hasonló eredményeket adtak: a lefolyás értékeiben csökkenés várható (kivéve télen), különösen március-április között a hóolvadás korábbra tolódása miatt.
A hőmérséklet-növekedés következtében a havazás arányaiban csökkenni fog, így a hó felhalmozódása, illetve a hóban tárolt vízkészlet is kevesebb lesz, amely a tavaszi áradások csökkenését hozza magával.”
Tartsuk mederben a klímaváltozást és a folyókat is
Sokak számára a mai napig nem teljesen világos, hogy amikor kibocsátás-csökkentési célokról, így a Párizsi Megállapodásban rögzített 1,5 Celsius-fokos küszöbértékről, vagy az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjáról beszélünk, akkor ezek nem elvont számok, hanem azt befolyásolják, hogy mennyi árvizes időszak lesz és mikor; mennyi hőhullámos nap lesz és milyen intenzitással (a sor hosszan folytatható a többi szélsőséges időjárási eseménnyel), ezeknek az összes társadalmi-gazdasági hatásával a mezőgazdaságtól a közlekedésen át az egészségügyig.
A december közepén Dubajban zárult ENSZ klímacsúcs, a COP28 hozott is meg nem is. Minden klímacsúcs eredménye annyit ér, amennyit a részes felek, azaz az országok ténylegesen végrehajtanak belőle. A Climate Action Tracker frissített hőmérője szerint az érvényben lévő politikák alapján a világ továbbra is bőven a 2 Celsius-fokot meghaladó globális felmelegedés felé halad a század végéig az ipari forradalom előtti időszakhoz képest.
Ez nem arra világít rá, hogy “minden elveszett”, hanem épp ellenkezőleg: van még tennivaló. Amikor Magyarország törvénybe foglalt 2050-es klímasemlegessége, vagy az Európai Unió 2040-es klímacéljai körüli politikai viták a magasba csapnak, hogy mit és hogyan volna érdemes csinálni, akkor érdemes a fentiekre is gondolni és előre tekinteni, észben tartva a jelenben már érzékelhető hatásokat.
Nyitókép: árvízben a Római parti büfé 2023 dec 27 Papp Zsigmond Gábor
