A rovat kizárólagos támogatója

Kairó – az ősi és az új. Egyiptom fővárosa hosszú történelme során még talán soha nem változott annyit az ősi, mára zsúfolt város, mint az elmúlt évtizedekben. A világ 15. legnépesebb városában most kb. két magyarországnyian élnek. Most még.

Az agglomeráció lakossága az 1984-es kb. 12 millióról mostanra 20 millió fölé emelkedett. Ezzel Afrikában a legnépesebb város lett, a világon pedig a 15. A város nem csak felfelé és kifelé, a környező sivatag irányába terjeszkedett, vészesen megközelítve a gízai piramisokat, hanem számos bolygóváros is létrejött körülötte, szintén a sivatagban, hiszen a Nílus termékeny árterét nem lett volna célszerű teljesen beépíteni.

kairo 1984 Landsat 5 Thematic Mapper

A Landsat 5 Thematic Mapper 1984. évi és a Landsat Operational Land Imager 2019-ben készült felvételei jól mutatják a változásokat.

kairo 2019 Landsat Operational Land Imager

Az új felvételen Új-Kairó a legnagyobb bolygóváros. Építésének első jelei 1993-ban mutatkoztak, amikor létrehozták úthálózatát. 2000-ben önálló várossá nyilvánították, majd még keletebbre elkezdődött az új kormányzati negyed („új Új-Kairó”) lérehozása.

Új-Kairó látványterve

Mint hasonló esetekben gyakran előfordul, a vízellátás biztosítása lesz majd a terv sikerének záloga. A Nílus vizét 42 km hosszú, 2,6 m átmérőjű csővezeték juttatja el a jövendőbeli fővárosba, négy szivattyúállomás segítségével, napi egymillió m3 kapacitással. Elég lesz vajon?

készül a monumentális vízvezeték. Vajon elég lesz a kapacitás?
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek