Az anyaméhen belül is ártalmasak a magzatra a dohányfüstből a bútorokba, textilekbe szívódott, lerakódott szennyezőanyagok, az úgynevezett harmadlagos dohányzás – idézte amerikai kutatók megállapítását a Science Daily című online tudományos portál. A dohányosok megijednek saját szívük láttán.
Az American Journal of Physiology című szakfolyóirat legfrissebb számában ismertetett tanulmány szerzői úgy találták, hogy a környezetben a cigarettafüstből visszamaradt toxikus részecskék a közvetlen dohányfüstnél is súlyosabb károsodást okozhatnak a magzatoknak és csecsemőknek.
Azokban a lakásokban, szállodai szobákban, autókban, ahol dohányoznak, a cigaretta füstjéből visszamaradnak toxikus anyagok, amelyek vagy a felületeken (például a falakon, bútorokon), vagy a textilekbe (szőnyegbe, kárpitba, függönybe) szívódva igen sokáig jelen lehetnek. A Los Angeles-i Bioorvosi Kutatóintézet (LA BioMed) munkatársai arra hívták fel a várandós nők figyelmét, hogy maradjanak távol azoktól a helyektől, ahol korábban dohányoztak.
„Megvizsgáltuk a tüdő kifejlődése során lejátszódó folyamatokat, és úgy találtuk, hogy azokat egyértelműen akadályozta a »harmadlagos« dohányzás" – mondta Virender Rehan kutatásvezető.
Az dohányosok többsége leszokik, miután meglátta károsodott koszorúereit, szívét a komputertomográfiai (CT) vizsgálaton – közölte a Semmelweis Egyetem. Az intézmény egyetért az átfogó, dohányfüstmentességre vonatkozó szabályozás szükségességével. Az egyetem ma lehetőséget adott a sajtó képviselőinek a szív CT-vizsgálatának személyes megismerésére, abból az alkalomból, hogy az Országgyűlés jövő kedden dönt a beltéri dohányzást szigorító törvény sorsáról.
A kardiológiai központban a közelmúltban üzembe helyezett, Közép-Európában egyedülálló készülékkel már 30-40 éves dohányosokban is megfigyelhető a koszorúereken kialakuló meszes lerakódás, "plakk", melyet a vizsgálat végén meg lehet mutatni. Ilyenkor hangsúlyozzák: ha az illető nem függeszti fel káros szenvedélyét, az infarktushoz vezethet. A CT két szívdobbanás alatt képes ábrázolni a szívet, a koszorúereket és a lerakódásokat. A Semmelweis Egyetem szerint a háromdimenziós képek hatása erőteljes, a dohányzás okozta plakkokat látva leszoknak a dohányosok.
A közleményben kiemelték: az ELTE 2010-es vizsgálata szerint a magyar felnőttek több mint 36 százaléka – a férfiak mintegy 40, a nők több mint 31 százaléka – dohányzik, s Magyarországon évente mintegy nyolcezer ember hal meg tüdőrákban. A kardiológiai központban évente 1500, szívinfarktusban szenvedő beteget látnak el, többségük aktív dohányos, vagy passzív dohányzásnak van kitéve.
Az egyetem utalt arra, hogy a jelenlegi szabályozás szerint a vendéglátóhelyek többségében a dohányzók számára szeparált helyiségeket kell kialakítani. A legutóbbi magyar tanulmány is kimutatta viszont, hogy azokban a szeparált helyiségekben, ahol dohányoztak, a nemdohányzó részen az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által javasolt egészségügyi határértéknek csaknem a tízszerese volt a veszélyes füstösszetevők átlagos szintje. Ez is alátámasztja az átfogó dohányfüstmentes szabályozás szükségességét.
Számos külföldi vizsgálat kimutatta a dohányfüst teljes tiltását előíró szabályozás pozitív egészségügyi hatásait. Az intézmény szerint a törvény bevezetése után néhány hónappal több országban 20-30 százalékkal csökkent az akut szívinfarktusok száma. Példaként említette, hogy a New York-i beltéri dohányzást szigorító szabályozás utáni évben a régióban csaknem négyezerrel csökkent az infarktus miatt ellátott betegek száma, és így 56 millió dollárt spórolt az egészségügy.
