A rovat kizárólagos támogatója

Kérdés minden magyar állampolgárhoz: Van fölös 300.000 forintod egy veszélyes, drága, importfüggőséget okozó erőműre? Orbán Viktor ma Moszkvában aláírta a paksi bővítést. Úgy, hogy senkit nem kérdezett meg az ország lakosságából, melynek minimum 60%-a ellenzi az atomenergiát. Arról nem is beszélve, hogy a megújuló energiák több százezer munkahelyet teremtenének. Vége a rezsicsökkentésnek. Életünk végéig nyöghetjük majd a gigaberuházás terheit.

Oroszország és Magyarország együttműködési megállapodást írt alá az atomenergia békés célú felhasználásáról, mely magában foglalja két új atomerőművi blokk megépítését Pakson, melyre 10 milliárd eurós keretösszegű hitelt kap Magyarország. Orbán Viktor magyar miniszterelnök ma rövid hivatalos látogatásra érkezett Moszkvába, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel több fontos kérdést is áttekintettek, ennek képezi részét a Paksról szóló aláírás, melyen az ITAR-TASSZ állami hírügynökség jelentése szerint jelen volt az orosz állami atomenergetikai cégnek, a Roszatomnak a vezetője, Szergej Kirijenko, és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) vezetője, Németh Lászlóné is.  Putyin elmondta, hogy a megállapodás két új reaktor építését írja elő, mellyel megduplázódhat a magyarországi nukleáris kapacitás. Az orosz elnök elmondta, hogy az új blokkok nem csak nyereséget hoznak, hanem új munkahelyeket is teremtenek és társadalmi szempontokat is promotálnak, aki hozzátette, hogy a beruházás 1 milliárd dollár adóbevételt is hozhat. Putyin az MTI tudósítása szerint hozzátette, hogy az újabb blokkok megépítésével nő Magyarország energetikai függetlensége.

Az ITAR-TASSZ tudósítása szerint a a Roszatom vezére a megállapodás aláírása után bejelentette, hogy a beruházás orosz hitelből valósulhat meg, ennek összegét ugyanakkor még nem határozták meg. Kirijenko elmondta, hogy már a végső fázisban van a hitelről és annak feltételeiről történő megállapodás a két ország pénzügyminisztere között, annak általános határértéke 10 milliárd euró, de Kirijenko szerint a hitelfelvétel ennél kevesebb lehet. A hvg.hu szerint a 10 milliárd eurós hitelről szóló értesülést a Reuters is megerősítette (egyes helyeken 10 milliárd dollárról írnak)

​Napi idézet: Orbán szerint a kormány puccsot hajtott végre a magyar nép ellen

A megállapodásról az MTI tudósítása szerint Orbán Viktor azt mondta, kiváló megállapodást kötöttek.  Az MTI tudósítása szerint Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár Budapesten szintén bejelentette a két új atomerőművi blokk megépítését, az államtitkár elmondása szerint a két új erőműblokkot épít Magyarországon az orosz Roszatom állami atomenergetikai konszern, a 10-12 milliárd eurós, tender nélküli beruházáshoz Oroszország államközi hitelt biztosít, amelynek futamideje 30 év. Tájékoztatása szerint az első új blokk 2023-ban kezdhet működni és és ezzel tovább nő Magyarország energetikai függetlensége.

A Paksi Atomerőmű a magyar elektromos áramtermelés 40 százalékát adja, Magyarország földgázszükséglete 75 százalékát, olajfelhasználása 80 százalékát Oroszországból szerzi be. Vlagyimi Putyin azt mondta: a két új blokk megépítésével, meg lehet duplázni a paksi atomerőmű kapacitását. Ezzel megnő Magyarország energetikai függetlensége, és ez akár 200 milliárd forint bevételt is hozhat a magyar költségvetésnek. Az erőműblokkok építésének 40 százalákát magyar oldalon végzik, ami azt jelenti, hogy Magyarországon 3 milliárd dollárt fordíthatnak munkahelyteremtésre, mondta Putyin.

Aligha találunk még egy olyan országot az EU-ban, ahol a főként uniós támogatásokat felhasználó állami beruházási pénzek jelentős hányada a kormánypárthoz közismerten rendkívül közel álló cégcsoport felé áramlik. Esély van rá, hogy a százmilliárdokat a jövőben ezermilliárdok követik, főleg, ha a kiszivárgott elképzelések szerint bővítik a paksi atomerőművet. Ki járhat jól a paksi bővítéssel?

Szinte a semmiből kötött megállapodást Magyarország történetének egyik legnagyobb beruházására Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin. Felfoghatatlan mennyiségű pénzt költenek el a paksi atomerőmű bővítésére, ami évtizedekre megszabja majd, hogy miből nyerjük az áramot, mivel fűtünk, mivel világítunk. Az oroszok két blokkot építenek tíz év alatt, 10 milliárd eurós kölcsönt veszünk fel rá tőlük harminc évre. A pakliban nem ez volt az egyetlen fajsúlyos kérdés.  Gáz, Mol, Malév, metró – hogy jutottunk idáig?

Moszkva eddig sem akart tendert

 A Roszatom korábban is jelezte, hogy szívesen venné, ha tender helyett megbízást kapva állapodna meg Moszkva és Budapest a paksi atomerőmű bővítéséről. Kovács Pál, az NFm energiaügyi államtitkára korábban a 2012-es év végére, később a tavalyi év végére látta reálisnak a tender kiírását, erre azonban nem került sor. Mindeddig a lehetséges pályázók között a francia Areva jött szóba – amely emellett valószínűleg párhuzamosan pályázott volna a Mitsubishivel közösen is az Atmea vállalat színeiben – az amerikai Westinghouse a Toshibával közösen, a dél-koreai állami Korea Electric Power Corporation és az orosz Roszatom-konzorciumban lévő Atomsztrojexport.
 

„Az Areva Finnországban 3,2 milliárd euróért nyerte el a tendert, 2009-es határidővel. Most 7,5 milliárdnál tart a blokk felépítésének költsége, és legfeljebb 2014-ben, de inkább csak 2015-re készülhet el” – mondta korábban az Indexnek a Roszatom projektigazgatója. Szergej Bojarkin szerint a tender felelőtlen ígérgetésbe hajtja a pályázókat, ami sem neki, sem a megrendelőnek nem jó.

Ennek nyomán a finn Fennovoima tavaly úgy döntött, hogy az ország harmadik erőművét már tender nélkül, a Roszatomra bízza – ez lesz az első olyan erőmű, amit az orosz fél az EU-ban épít fel. „Az Areva ára irreális volt. Ráadásul ezt az ajánlatot úgy tette, hogy a következő blokkra 20 százalékos engedményt is ígért. A Fennovoima azonban ezért az alig hárommilliárd eurós ajánlatért sem él az opcióval” – mondta Bojarkin. 

Mennyi az annyi 

Sokatmondó, hogy a Fennovoima úgy adott megbízást a Roszatomnak, hogy az árról csak utána, várhatóan idén nyáron állapodnak meg. Bojarkin szerint ez Magyarország esetében is működne. Igaz, fontos különbség, hogy míg a Fennovoima ipari magáncégek szövetségeként az atomerőművet saját kockázatára finanszírozza, addig ezt Magyarországon állami megrendelésre, közpénzből – hitelből – kellene biztosítani. Mind ez idáig nem volt tudható az sem, hogy egy vagy két blokkal akarnák-e bővíteni a most 2000 MW teljesítményű, 2035-ig működő paksi erőművet.

Kötött már a Roszatom konzorcium tender nélküli szerződést állami megbízásból is – Vietnamban. A távol-keleti országban 2011-ben írták alá a megállapodást, két évvel később egyeztek meg az árról. Vietnam két független szakértőt vett fel, hogy felbecsüljék a várható költségeket – magyarázta Bojarkin.
 

LMP: Orbán behívja a oroszokat

„Veszélyes vizekre evez Orbán Viktor a megállapodással, amely hosszú évtizedekre meghatározhatja Magyarország energetikai lehetőségeit” – mondta az Indexnek Szél Bernadett. Az LMP politikusa szerint Orbánnak nincsen felhatalmazása arra, hogy szakmai, társadalmi egyeztetés nélkül egy ilyen jelentőségű megállapodást írjon alá.

„Hosszú ideje sumákolás zajlik. A törvényekbe több helyen beszivárgott Paks II, mint létező erőműnek a megnevezése. Az LMP már akkor választ követelt a kormánytól arra, hol tartanak most a tárgyalások, ám nem kapott. A fenntartható bizottság elnökeként javasoltam, hogy az atomerőmű kérdése a bizottság elé kerüljön, ezt a Fidesz azzal söpörte le, hogy még nem aktuális" – mondta Szél, aki szerint elképesztő, ahogyan a kormány kezeli a sokmilliárdos, hosszú távra kiható ügyet. A politikus szerint „Orbán Viktor behívja az oroszokat”, ha aláírja a tender nélküli megállapodást.

 

A pártok java atompárti

Az LMP politikusának bizottsági javaslatát az MSZP és a Jobbik még támogatta volna, ám annak már ők is ellenálltak, hogy az atomerőműről parlamenti vitanapot tartsanak. Az MSZP és a Jobbik a Fideszhez hasonlóan támogatja az atomenergia szerepének növelését, az LMP nem. Már csak azért sem, mert megoldatlannak találja a kifáradt fűtőelemek kezelését és tárolását, amit néhány év múlva Magyarországon belül kellene megoldani. (Igaz, az orosz fél vállalja, hogy a tőle vásárolt fűtőelemeket használat után visszafogadja.)

„Egy dolog, hogy valaki támogatja a nukleáris energiát, ám nem mindegy, hogy milyen feltételekkel megy ebbe bele az ország. Most ezek a feltételek ismeretlenek." Szél úgy véli, a kormány maga alatt vágja a fát azzal, hogy lemondott a tenderről, mert így ront saját alkupozícióján, amikor majd az árról kell megállapodni.  „Ezt a megállapodást aztán majd még megvitatja a parlament is, ám a törvényhozás jelenlegi állapotában nem tudom, mi fog történni. Hónapok óta verem az asztalt, írok Vona Gábornak és Mesterházy Attilának, de nincs válasz. Jó lenne, ha az ellenzék felébredne és elkezdene ellenzékként viselkedni” – mondta Szél.

Bár a tenderről vlaó lemondás valóban vitatható, az azonban nem állítható egyértelműen, hogy a kormány rontott alkupozícióin: a hatalmas beruházás körüli tárgyalásba ugyanis könnyen bevonható a 2015-ben lejáró hosszútávú gázszerződés is, elvégre mindkét energetikai területen, mindkét országban állami szereplőkről van szó.
 

Globális Roszatom

Önmagában nem az a kérdés, hogy képes-e az orosz konzorcium atomerőműveket építeni. A világon messze az orosz cég a legaktívabb: jelenleg 28 reaktort épít, otthon és külföldön. 2030-ig 290 milliárd eurónyi megrendelése van a cégnek. A cég mindehhez szükség esetén hitelt is képes biztosítani, ami Magyarország esetében is a legfontosabb kérdés lehet.

A Roszatom korábban már jelezte, hogy nyitott minden megoldásra: „Ukrajnában bankgaranciát adunk, így jut a megrendelő az építéshez szükséges pénzhez, Vietnamban kormányközi megállapodás nyomán adtunk hitelt harminc évre” – mondta korábban Bojarkin. Törökországban pedig önerőből építik fel az erőművet, amelynek többségi tulajdona 20 év múlva megy át Törökország kezébe, cserébe addig garanciát vállalt egy meghatározott mennyiségű áram vásárlására. Bojarkin szerint Paks kapcsán részükről bármelyik konstrukció elképzelhető – írta az index.hu.

Mit szavazott meg a parlament 2011-ben ami alapján Orbán aláírhatta a szerződést?
A 25/2009. országgyűlési határozat alapján sem írhatta alá, mert van egy atomtörvény, amelyben az áll: „Új nukleáris létesítmény és radioaktív hulladéktároló létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez, illetőleg meglévő atomerőmű további atomreaktort tartalmazó egységgel való bővítéséhez az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulása szükséges.”
A 2009. határozat kimondja azt is: „Az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulást ad az atomenergiáról szóló törvény alapján – összhangban a 2008–2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról szóló határozattal – a paksi atomerőmű telephelyén újblokk(ok) létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez.” A szövegben hangsúlyozottan az előkészítésről (például a szükséges hatósági engedélyek beszerzéséről) és nem magáról a beruházásról van szó.

Miközben a Paksi Atomerőmű 2008 és 2013 közötti reklámkiadásai alapján megállapítható, hogy milliárdokat költenek közpénzből atompárti pr-re, addig a kockázatokat is érintő, felelős tájékoztatás a bővítés kapcsán egyáltalán nem folyik. Agymosásra mennek a paksi reklámpénzek?

Ha Paks II. valóban „csupán” 3000 milliárd forintért épül fel, ötven éven át 85 százalékos hatásfokkal üzemel, és a mai szabad piaci áramár dupláját számlázza ki az állami nagykereskedőnek, még akkor sem fog soha megtérülni. Az energiapiaci szakmai műhelyek (a kormányközeliek is) egybehangzóan ezt állítják. Leszünk gyarmat >>>

A közpénz(f)osztás erőműve – Kérdések és válaszok a paksi atomerőmű-bővítésről.
Miért sürgős a kormánynak a paksi bővítés? Miből finanszíroznák? Megtérül-e valaha is? Van-e felhatalmazása a kormánynak a tender-kiírásra? Mit gondolnak a magyarok a paksi bővítésről? Ki fogja megépíteni? És finanszírozni? 22 kérdés, 22 válasz. Minden, amit tudni szeretnél a paksi bővítésről, de a kormány nem hajlandó választ adni rá.  A paksi bővítés kérdéseiről szóló kiadvány letölthető innen.  vagy ítt: Atomot nekünk (pdf 712 KB)

Amikor 2009 tavaszán Gyurcsány Ferenc a gázvezetékekkel kapcsolatban aláírt egy papírt Moszkvában, akkor mérvadó energetikai szakemberek mondták, hogy ez hazaárulással ér fel. Ha erről az atomerőműről beszélünk, két nagyságrenddel komolyabb pénzekről van szó, és nem tudom, miért gondolja bárki, hogy a dörzsölt és tapasztalt oroszokkal jó feltételekkel tudunk majd hitelszerződést vagy reaktorépítési szerződést aláírni. Félve jelenteném ki, hogy Magyarországon van ehhez megfelelő szakember. Minimum 3000 milliárd forintról, a magyar éves költségvetés 20 százalékáról van szó. Olyan kijelentéseket tett Orbán Viktor a hazai atomenergia-termelés növeléséről, melyek végrehajtására még ő sem lehet képes – állította nemrég az Energiaklub igazgatója. A tervek ráadásul a rezsiharcot is veszélyeztethetik.

Kapcsolódó anyagok:

Orbán menni Moszkva. Sugárzás jönni ide?

Ezermilliárdos energiaszámla

Orbánt félretájékoztatták a paksi bővítésről?

Orbán sumákol a paksi bővítésről

Orbán rosszul emlékszik a paksi bővítésre

Orbán energiapolitikája: 4 év, 180 fok

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek