Tavaly 23 %-ra nőtt a tejes és gyümölcsleves kartondobozok szelektív gyűjtési aránya Magyarországon az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés szerint. Az így gyűjtött és újrahasznosított doboz mennyiség elérte a 2700 tonnát, ami 120 tonnával több, mint egy évvel korábban, de még messze az EU 44 százalékos átlaga.
Az IKSZ 10 éves fennállása során Magyarországon mintegy 16.500 tonna italos karton került a szelektív hulladékgyűjtőkbe, amely az Egyesülés számításai szerint 3 milliárd forint gazdasági értéket hozott létre, a megtakarított hulladéklerakási díj, a szolgáltatók által igényelhető támogatás, a kinyert újrapapír és a megmentett fák értékét figyelembe véve. Ahhoz, hogy e hulladéktípus magyarországi visszagyűjtési aránya felzárkózzon a 44%-os Európai Uniós átlaghoz, az IKSZ szerint a fiatal generáció folyamatos oktatása, a lakosság tájékoztatása, valamint az szükséges, hogy az italos kartondobozok szelektív gyűjtésének infrastruktúrája országosan egységessé váljon. Jelenleg ugyanis városonként különbözik e 100%-ban újrahasznosítható csomagolóanyag gyűjtésének módja; ugyanis van ahol a feldolgozás és utóválogatás szempontjából legelőnyösebbnek tartott műanyag hulladékokkal gyűjtik együtt, van ahol pedig a házhozmenő szelektív gyűjtés konténereibe vagy zsákjaiba kell őket dobni.
3 naponta kidobunk 1 italos kartont
2014-ben 420 millió darab italos kartondoboz került forgalomba Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy minden hazai háztartás, átlagosan évi 120 darab italos dobozt használt el, vagyis minden harmadik napon dobtunk a szemétgyűjtőbe egy kartont. Ezeknek azonban csupán 23%-a, vagyis 28 darab került a szelektív gyűjtőkbe, lehetővé téve ezzel újrahasznosításukat. Mivel az italos kartondobozok teljes egészében is újrahasznosíthatóak, mert fő alapanyaguk a papír, kiváló másodnyersanyagot jelentenek a papírgyárak számára, akár 6-7 szer is. Hazánkban ezeknek a dobozoknak az újrahasznosítási aránya az uniós átlaggal közel megegyező mértékben növekszik évről évre. Az IKSZ szerint azonban, ezt a növekedést nem csak fenntartani, hanem jelentősen növelni is lehetne.
„Az italos kartondobozok szelektív gyűjtési aránya várakozásainknak megfelelően alakult az elmúlt évben. Ezt az eredményt a folyamatos és szisztematikus környezeti nevelési programok megvalósítása mellett azonban csak a szelektív gyűjtés infrastruktúrájának egységesítésével lehet tovább növelni és érdemben közelíteni az uniós átlaghoz.” – mondta Baka Éva, az IKSZ ügyvezető igazgatója. „Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az italos kartont minden településen egységesen a sárga gyűjtőedénybe, vagyis a műanyag hulladékokkal kellene együtt gyűjteni (akárcsak a házhozmenő program keretében) és ezt követően válogatnák szét a többi hulladéktól, majd így kerülne a papírgyári feldolgozásra” – tette hozzá az igazgató asszony.
Az italos kartondobozok szelektív gyűjtési aránya nagy eltéréseket mutat Európán belül is. Lengyelországban például kis mértékben ugyan, de elmarad a magyar adattól a gyűjtési arány, itt ugyanis a dobozok 20%-a kerül a szelektív gyűjtőkbe. Csehországban és Svédországban 32% a gyűjtés aránya, Szlovákiában és Franciaországban pedig 45%. A legjobban teljesítő országok közé tartozik Belgium (60%), Norvégia (60%) és Németország (65%). Fontos ugyanakkor figyelembe venni, hogy ezekben a nyugat-európai országokban már jóval korábban, mintegy 20-25 éve elkezdődött a szelektív gyűjtés oktatása és bevezetése, így az a mindennapok szerves részét képezi az ott élők számára, akik már közel 30-35 éve gyűjtenek szelektíven.
Az edukáció segít felzárkózni
A környezetvédelmi oktatás jelentőségét jól mutatja az a tény, hogy azokban az országokban, ahol korábban elkezdődött ez a tevékenység, mérhetően nagyobb a lakossági szelektív hulladékgyűjtési aránya és volumene. Az IKSZ ezért az idén is folytatja környezeti nevelési programját, amelyet az idei tanév elején, szeptemberben indított az általános iskolák számára. A programban, amelyre a jelentkezéseket továbbra is várja az egyesülés, eddig már összesen 36 iskola vett részt és további 24 jelezte részvételi szándékát, így megközelítőleg 6.000 gyermek tanulhat a szelektív hulladékgyűjtés infrastrukturális, gazdasági és környezeti hátteréről az IKSZ által tartott interaktív tanórákon. A programot Budapest V., XI., XIV. kerületeiben indította el az Egyesülés és 2015 januárjától I. VI., VII., XII., XIII., XIV. és a XV. kerületekben folytatja.
Miért pont a sárga?
Hazánkban jelenleg az az italos kartonok szelektív gyűjtésének egyik gátja az IKSZ tapasztalatai szerint, hogy a lakosság nem tudja, melyik szelektív gyűjtőedénybe kell dobnia az italos kartondobozokat. Ennek egyik oka az, hogy Magyarországon településenként eltérő az egyébként is több anyagfajtából álló (papír, műanyag, alumínium) italos kartonok szelektív gyűjtésének módja, vagyis az, hogy milyen színű szelektív gyűjtőbe kell dobni azokat. Budapesten például a kék papírgyűjtő edényekbe kell dobni az italos kartonokat, míg Debrecenben a sárga gyűjtőzsákokba. Szintén más a dobozok szelektív gyűjtése Pécsen, ahol a házhoz menő programban a piros, illetve családi háznál a kék gyűjtőedénybe kell dobni a kiürült tejes, gyümölcsleves dobozokat.
Az IKSZ azért javasolja az italos kartonok és a műanyag szelektív hulladék egybegyűjtését, mert a szelektív hulladékok, a közszolgáltatók cégek telephelyén történő utóválogatása során a műanyag hulladék közül jelentősen könnyebb és gazdaságosabb különválogatni a színes italos karton dobozokat, mint például a papírból.
A számok nem tévednek
Az elmúlt 10 év során szelektíven gyűjtött, mintegy 16.500 tonna italos kartondoboz újrahasznosításával nyert újrapapírból 75 millió darab iskolai füzet, 2,4 millió kilométer toalettpapír, vagy akár annyi tojástartó is készülhetett, amely 2 milliárd tojás csomagolásához elegendő.
