A Magyar Kutatási Hálózat Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének munkatársai növekedési és testösszetétel-vizsgálatokkal igazolták, hogy a szénhidrát helyett a zsírraktározásra való átállás képessége lehet az oka az inváziós kvagga kagyló sikeres elterjedésének a Balaton táplálékszegény keleti medencéjében.
Az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) két munkatársa, Balogh Csilla és Serfőző Zoltán a lengyelországi Nicolaus Copernicus Egyetem kutatójával, Jaroslaw Kobakkal együttműködésben vizsgálták az invazív kagylók versengését és ezzel összefüggésben a ponty táplálékválasztási preferenciáit a Balatonban. A kutatók kimutatták, hogy a kvagga kagylót, annak beltartalmi értéke alapján szívesebben fogyasztja a ponty. A kagylók sikeres terjedésben tehát nem a predációval szembeni védekezés, hanem más stratégia játszik szerepet. Az eredményeket bemutató tanulmány a rangos Freshwater Biology folyóiratában jelent meg.
Jelenleg két invazív kagylófaj verseng a Balaton elfoglalásáért: a vándorkagyló (Dreissena polymorpha) és a kvagga kagyló (Dreissena rostriformis bugensis). A két hasonló faj különböző túlélési stratégiát folytat, melyek közül a kvagga kagylóé bizonyul hatékonyabbnak.
A ponto-kaszpikus térségből származó invazív vándor-, illetve kvagga kagyló az európai és észak-amerikai vizekben való megjelenésük után a bentikus közösségek meghatározó tagjaivá váltak. A két faj között erőteljes versengés jellemző, amiből az esetek többségében a kvagga kagyló kerül ki győztesen.
„Megvizsgáltuk a két kagylófaj haltáplálék szempontjából fontos tulajdonságait, mint a héj és a kötődés erőssége, vagy a beltartalmi érték. Viselkedésökológiai kísérletben nyomon követtük, hogy a ponty (Cyprinus carpio) szelektál-e a két Dreissena faj között, és ha igen, mely kagylótulajdonságok felelősek a megkülönböztetésért. Az eredmények azt mutatták, hogy a hal döntését a kagyló beltartalmi értéke, mint például a kalória- és glikogéntartalom – ezek a kvagga kagylóban magasabbak – és a vélhetően ezzel együtt megjelenő kémiai tulajdonságok, mint a szag- és ízanyagok befolyásolják.
A ponty egyértelműen a kvagga kagylót választotta, függetlenül annak méretétől, a héj keménységétől és a szilárd felülethez való rögzülés erősségétől. Mindez megerősíti azt a megfigyelésünket, hogy a vándorkagyló kiszorításában nem a predációs nyomás, hanem a kvagga kagyló előnyösebb tulajdonságai játszanak fontos szerepet” – magyarázza Balogh Csilla, a BLKI tudományos munkatársa, a cikk elsőszerzője.
A BLKI munkatársai arra is választ kerestek, hogy mi állhat a kvagga kagyló sikere mögött. Korábbi eredmények szerint a kvagga kagyló a vándorkagylóhoz képest gyorsabb növekedésű, és aktívabb a tápanyag-raktározása is. A vándorkagyló többek között a keményebb héj és az erősebb kötődés révén jelentős energiát fordít a védekezésre, ezzel szemben a kvagga kagyló a növekedésre és a szaporodásra összpontosít. Ez a Balatonban, ahol jelentős a kagyló mennyisége, és ehhez viszonyítva nem nagy a predációs nyomás, előnyös stratégia.
Nyitókép: vándor- és kvagga kagylók Forrás: HUN-REN BLKI
