Alapjaiban rendíti meg a hulladékhasznosítási piacot, hogy 2017 végétől Kína lezárja határait a feldolgozásra érkező szállítmányok előtt, és további korlátozásokat is tervez.
Kína értesítette a Világkereskedelmi Szervezetet (WTO), hogy ez év végétől gyakorlatilag leállítja a hulladékimportot, így sem papírt, sem műanyagszemetet nem lehet bevinni az országba, ahogy kohósalakot, hamut, fém- és textilhulladékok egész sorát sem. Az intézkedést környezetvédelmi okok mellett a külföldi hulladékbehozatal elleni erősödő társadalmi fellépéssel indokolták, emellett azzal is, hogy a szilárd hulladékba sokszor ellenőrizetlen eredetű és összetételű veszélyes anyagok is bekerülnek. A tiltással a globális hulladéküzlet és -feldolgozás legnagyobb szereplője vállal önkorlátozást. Csak műanyagból tavaly 7,3 millió tonnányit szállítottak az országba, összesen 3,7 milliárd dollár értékben – írja a Reutersre hivatkozva a Világgazdaság.
Eddig Kína bonyolította le a globális hulladékforgalom 56 százalékát, őt Hongkong követi. A műanyaghulladékok termelésében Japán és az Egyesült Államok járt élen, részesedésüket egységesen 10-10 százalékosra becsülik. A használt papírt is főként Japánból és az USA-ból hajózzák be, ők adják az éves szinten egymilliárd dolláros kínai papírimport felét. A pekingi vezetés a városokat elborító ipari és közlekedési eredetű szmog miatt drasztikus intézkedésekre szánta el magát a levegőtisztaság védelmében, ennek része a mostani lépés. Emellett a környezetvédelmi minisztérium július végéig szabott határidőt a helyhatóságoknak, állítsanak össze listát a maguk területén feltárt szennyező forrásokról, hogy cselekvési tervet tudjanak készíteni az ezek felszámolásához szükséges teendőkről. Az utóbbi egy-két évben már számos súlyosan környezetszennyező feldolgozóüzemet zártak be. Kína amiatt is hagyott kellő időt az importkorlátozás bevezetésére, hogy az ágazat szereplői fel tudjanak készülni, s a szállítmányok ne a tengerben végezzék.
A veszély valós, a hulladékfeldolgozók washingtoni székhelyű szakmai szervezete (ISRI) már meg is kondította a vészharangot.
Kimutatásuk szerint a polietilén, a polisztirol és a PVC is tiltólistára került. Mindez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a PET-palack-zúzalékot szállító hajók sem rakodhatnak ki a kínai kikötőkben. Az ISRI már figyelmeztette az amerikai kereskedelmi hatóságokat és a szakminisztériumot a várható súlyos következményekre, a globális begyűjtési, szállítási és feldolgozási láncban végbemenő végzetes szakadásra. Csupán az Egyesült Államokban több tízezer munkahely megszűnéséhez vezet a tilalom, tavaly például 5,6 milliárd dollár értékben szállítottak Kínába újrahasznosítható hulladékot. Hozzáteszik: ez még csak a kezdet, mert Kína újabb korlátozásokat tervez. Robin Wiener, az ISRI vezérigazgatója szerint gazdasági és környezeti katasztrófahelyzet fenyeget, ezért a kínai–amerikai kereskedelmi kapcsolatokért felelős bizottság sürgős összehívását is kezdeményezte. Kizárólag a hulladékexport 155 ezer dolgozót tart el, akiknek éves átlagfizetése 76 ezer dollár, s akik után évi 3 milliárd dollár adót fizetnek be a munkaadóik.
A tengerhajózást is súlyosan érinti az intézkedés, mivel a Kínából áruval megrakottan Európába és Amerikába érkező hajók konténereinek jó részét hulladékkal töltik meg a visszaútra. Arról nincs hír, hogy kínai oldalról mekkora veszteséggel jár az importstop, de ott is százezrekre lehet tenni a veszélyben lévő munkahelyek számát.
Lásd még: Nem mind erdő, ami annak látszik
