A Népszabadság kormányközeli forrásokból származó információi szerint az “állam” szemet vetett azokra a védett területeken lévő földekre, amelyeket a hazai természetvédelmi közalapítványok kezelnek, alapvetően az őshonos magyar háziállatok, illetve különösen értékes élőhelyek megőrzése érdekében. A földek kisajátításáról napokon belül döntés születhet.
A valódi érdeklődő természetesen nem a magyar állam: ezekre a földekre olyan politikaközeli csoportok ácsingóznak, amelyek már eddig is az állami földbérlet-pályázatok legnagyobb nyertesei voltak – a fő vonzerő pedig az egy tagban lévő, jó ökológiai állapotú (sokszor akár biotermesztésre is alkalmas) föld, illetve a védett státusz meg az állatállomány révén elnyerhető kiemelt uniós támogatás.
A magyarországi természetvédelmi közalapítványok – amelyekből jelenleg öt működik az országban – a nyugat-európai zöldszervezetek adományaiból a rendszerváltás után megvásároltak néhány ezer hektárnyi, természeti értékekben gazdag területet. Ezeken a földeken közel két évtizede (az illetékes természetvédelmi hatóságok szerint is) mintaszerű természetvédelmi kezelést végeznek. A területeket őshonos háziállatfajtákkal – elsősorban magyar szürke marhával és házi bivallyal – legeltetik. Tevékenységükről több könyv, film és kiadvány is beszámolt az utóbbi években itthon és Európában.
Az "alapítványi természetvédelmi területek" a szemléletformálásnak is fontos bázisai: a működtetők szemináriumsorozatokon mutatták be a hazai magángazdák és a természetvédelmi szakemberek számára a természetközeli gazdálkodás és a génmegőrzés általuk alkalmazott módszereit.
Információink szerint a kormány államosítási törekvéseinek ötletgazdái régóta dogoznak a közalapítványok ellehetetlenítésén, amihez most a módszert is megtalálták: az alapítványi földek kisajátítását tervezik milliárdos állami kiadást eszközölve – miközben közel százezer hektárnyi olyan földterület van Magyarországon, amely a védettsége ellenére magánkézbe került, és ahol az állami tulajdonba vétel valós természetvédelmi célt szolgálna. A közalapítványi földek kisajátítása – amelynek hivatalos célja a nemzeti parki vagyonkezelésbe adás lesz – azért is indokolatlan, mert jelenleg éppen fordított irányú folyamat zajlik: a nemzeti parkok tulajdonában lévő területek egy részét (mivel ezeket a parkok kapacitáshiány miatt nem tudják művelni) általában kiadják használatba, gyakran éppen a szóban forgó közalapítványoknak.
A Népszabadság úgy tudja, az első etapban mintegy 1000 hektárnyi földterület elvételére kerülhet sor, és a jelenlegi tulajdonosok pontosan tudják, hogy kiknél landolhatnak az államosított alapítványi földek.
Múltidézés az első Orbán kormány idejéből: Az Aradi-ügy: Barbárok
