Forrás:
merce.hu
Magyarország 2050-re „klímasemlegessé” válhat, jelentette ki Áder János köztársasági elnök a mai, nyíregyházi 57. Közgazdász-vándorgyűlésen. A gyűlést megnyitó elnök szerint az áramtermelés „szén-dioxid mentessé tétele”, az épületek energiahatékonyságának növelése, és a geotermikus energiaforrások kihasználása miatt, „Ezeknek a feltételeknek a teljesülése esetén Magyarország teljesen reálisan tűzheti ki azt a célt, hogy 2050-re klímasemleges legyen.” – jelentette ki.
Áder ezzel egyetemben szemléletváltást hirdetett a szén-dioxidot leginkább kibocsátó iparágak, a a cementgyártásban, acéliparban és a gumiiparban eközben pedig az agráripar metánkibocsátásáról is szólt előadásában. Míg az elnök most, a most átfogónak tűnő, új kormányzati irányvonalat követve fontos problémaként értékelte a károsanyag-kibocsátást és hangsúlyoz célként nevezte meg a „klímasemlegességet” (amely alatt a nulla szén-dioxid kibocsátást érti), addig március végén még éppen a magyar kormány volt az, amely több közép-kelet európai kormánnyal és a németekkel egyetemben vétóval élt a a közösen meghatározott, európai 2050-es klímacélokkal kapcsolatban.
Az akkor Orbánék által meghiúsított terv szerint 2050-re az EU-t kellett volna klímasemlegessé tenni, most viszont Áder ugyanezt a tervet csak Magyarországra vonatkoztatva, újracsomagolva adta elő. Még a vétó előtt, 2018 szeptemberében pedig maga Szijjártó Péter külgazdasági, és külügyminiszter jelentette ki:
„Magyarország soha nem fog olyan javaslatokat támogatni Brüsszelben, amely rontaná a német, és ezen belül a bajor autóipar helyzetét”– és ezzel érvelt amellett, miért kötelezi el magát Magyarország a bajor kormány és a német autóipar mellett, és az Európai Unió klímapolitikája ellen.
Ennek 2015-ös „nullás célú” alapterve azután került módosításra és benyújtásra az Európai Bizottság elé, miután Donald Trump amerikai elnök 2017-ben látványosan kilépett a párizsi klímaegyezményből. A magyar kormány megnövekedett érdeklődése egybeesik a 2019. májusi európai parlamenti választással, amelynek során az európai zöld pártok sok országban előretörtek, míg a Fidesz 52%-os eredménye elmaradt a párt és a kormány előzetes várakozásaitól.
Azóta már sor került a KDNP „zöld fordulatára”, számos kormánypárti napilapban megjelenő klímapárti vezércikkre. A kisebbik kormánypárt már videóban is felhívta a figyelmet általában az általuk „teremtésvédelemnek” nevezett klímavédelemre.
A magyar kormány ígéreteinek ezzel együtt a közpolitika szintjén még kevés nyoma látszik.
Az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) júniusi jelentése szerint Magyarország az üvegházhatású és környezetkárosító gázok kibocsátása területén arányaiban a legrosszabbul teljesítő európai tagállamok között van. A pontozott környezetvédelmi tervek közül a holland kapta a legtöbb pontot a jelentéstevők szerint (73), a magyar NEKT (Nemzeti Energia- és Klímaterv) 2030-ig meghatározott céljaival csupán 13 pontot ért el hasznosság és hatékonyság szempontjából.
Nyitókép: drMáriás festménye
