A húsipari termékek árának emelését sürgetik Németországban állatvédők, a német sajtó szerint a szövetségi parlament (Bundestag) több pártja nyitott az állatjólét növelését célzó javaslatra.
A klímaváltozás elleni küzdelem részeként tervezett szén-dioxid-kibocsátási adó mintájára egy „húsadó” bevezetése is szükséges – mondta Thomas Schröder, az állatvédelmi szervezetek országos szövetségének (Deutscher Tierschutzbund) elnöke. A többletbevételt állatjóléti fejlesztésekre, például istállók átépítésére lehetne fordítani: az adó 1 kg húsra, 1 liter tejre vagy egy doboz tojásra vetítve „csak néhány cent” (10-20 forint) kiadást jelentene a fogyasztóknak – mondta Thomas Schröder.
A kormánypártok – a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége meg a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) –, illetve az ellenzéki Zöldek szakpolitikusai szerint érdemes megfontolni a javaslatot.
A társadalom által fenntarthatóként elfogadott haszonállattartás kiépítése eurómilliárdokba kerül, és ezeket a fejlesztéseket a gazdálkodók nem tudják saját zsebből kifizetni, ezért az új adónemről szóló elképzelés „konstruktív” – mondta Albert Stegemann, a CDU/CSU Bundestag-frakciójának agrárpolitikai szóvivője.
Az SPD és a Zöldek szerint viszont az állatjólét biztosítására nem új adót kell bevezetni, hanem az általános forgalmi adó (áfa) szabályozásából kell kivezetni a hústermékek kedvezményes kulcsát. Megmagyarázhatatlan, hogy miért 7 százalék a hús áfája, amikor a zabtej után 19 százalékos áfát kell fizetni – mondta Friedrich Ostendorff, a Zöldek frakciójának vezető mezőgazdasági szakpolitikusa. Hozzátette, hogy a többletbevételt célzottan az állattartás körülményeinek javítására kell fordítani. A Die Welt szerint a Bundestag többi pártja elutasítja az adóterhek növelését. Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) például azért, mert a magasabb árakat a hátrányos helyzetű embereknek is meg kellene fizetniük, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) pedig azért, mert a hazai termék „mesterséges drágítása” csak az olcsóbb importáru felé terelné a fogyasztókat, ami nem a németországi, hanem a kevésbé szigorú külföldi állatjóléti szabályozás érvényesülését szolgálná.
Julia Klöckner mezőgazdasági és fogyasztóvédelmi miniszter üdvözölte, hogy vita kezdődött az ügyről. Szerinte ez jelzi, hogy a társadalomban van „érzékenység arra a gondolatra, hogy az állatjólét javítása nem megy ingyen”. De meg kell fontolni, hogy milyen eszközök lehetnek alkalmasak, mert a hatályos előírások szerint nem lehet előre meghatározott célhoz rendelni az adóbevételek valamely részét, az adófizetőktől származó pénz valamennyi állami kiadás fedezésére szolgál, és a kiadások között nem lehet rangsort felállítani – mondta a CDU-s politikus a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak.
A húsipari vállalkozások országos érdekképviselete, a BVDF (Bundesverband der Deutschen Fleischwarenindustrie) is elutasította a kedvezményes áfakulcs megszüntetésének gondolatát, mert a magasabb árak megterhelnék az alacsonyabb jövedelmű fogyasztókat, és a piac a kevésbé szigorú szabályok mellett előállított olcsó külföldi termékek felé fordulna.
A szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) friss adatai szerint a németországi állatfeldolgozó üzemekben az idei első fél évben 29,4 millió sertést, szarvasmarhát, bárányt, kecskét és lovat vágtak le. A baromfival együtt 3,9 millió tonna húst állítottak elő, ami 2,6 százalékkal – 102 700 tonnával – kevesebb az egy évvel korábbinál.
