Természetes az, ha szinte minden nap száraznak érezzük a szemünket? Nos, akár azt is mondhatnánk, hogy igen, hiszen hozzávetőleg az emberiség felét érinti valamilyen formában, de sajnos a szervezetünk máshogy vélekedik. Nézzük meg, mennyi veszélynek van kitéve a szemünk még akkor is, ha teljesen átlagos az életvitelünk.
Ha szemmel kapcsolatos problémákról van szó, a legtöbb ember a fénytörési hibákra gondol először. Ilyen a rövidlátás és a távollátás, amelyeket lehet korrigálni szemüveggel, kontaktlencsével. Azonban ma már létezik olyan rutinszerű eljárás, a lézeres szemműtét, melynek köszönhetően életre szóló éleslátást lehet elérni, ráadásul fájdalommentesen. Ám vannak olyan szembetegségek, amiket gyakran könnyedén veszünk, pedig több figyelmet érdemelnének.
![](https://greenfo.hu/wp-content/uploads/2019/11/szem-voros-szaraz.jpg)
Az ilyen nem elég komolyan vett betegségek közé tartozik a száraz szembetegség (Dry Eye Disease), amelynek kialakulásában igen nagy szerepet játszik környezetünk szennyezettsége. A száraz szembetegség leggyakoribb tünetei a vörös, erezett szemek, száraz, égető érzés, idegentest-érzés (mintha lenne valami a szemünkben), túl kis- vagy túl nagymértékű könnyezés, fájó, fáradt szemek, homályos látás, nehéz szemhéjak, és akár a kontaktlencse-viselés kényelmetlensége is.
Na de mitől is alakul ki?
Ez a betegség Magyarország lakosságának megközelítőleg 10-30%-át érinti. Minél idősebb az ember, annál nagyobb eséllyel alakul ki nála a szemszárazság, de fontos megjegyezni, hogy nem csak az idősebb korosztályra jellemző ez a probléma. Az okokat elsősorban az életmódunkban kell keresni, még akkor is, ha nem mondható extrémnek az életvitelünk.
Az úgynevezett kültéri és beltéri levegőszennyezés, amely a WHO szerint a 13. leggyakoribb halálok a világon, bizony a szemünk egészségére is komoly hatással van. Nem elég a tavasztól őszig tartó kínzó allergia, a városi levegő és a szmog miatti légzéspanaszok, még a szemünket is irritálhatja a légszennyezés, ugyanis a levegőben szálló szennyező összetevők letapadnak a szem felületére is.
![](https://greenfo.hu/wp-content/uploads/2019/11/kemenyek-legszennyezes.jpg)
A kültéri veszélyek mellett ki vagyunk téve a beltéri levegőszennyezésnek is. Az irodai munka egyébként sem barátja a szemnek, hiszen a rendszeres, hosszú ideig tartó kijelzőnézés nagyban hozzájárul a rövidlátás kialakulásához. Hasonlónak vannak kitéve azok a fiatalok is, akik még nem dolgoznak, ellenben életük szerves része az okostelefonjuk, amit természetesen nem az ideális, 60 cm-es távolságból néznek. Őket azonban még nem érinti a légszennyezésnek az a fajtája, ami sok felnőttet igen. A nem megfelelően karbantartott irodai, ipari légkondicionálók például remek táptalajt biztosítanak a penészgombáknak és baktériumoknak, amik a levegőbe jutva légzési és szempanaszokhoz vezethetnek.
Ha az iroda beteg, a dolgozó is az lehet
Létezik egy érdekes, megszemélyesített elnevezésű jelenség, a betegépület-szindróma (Sick Building Syndrome). Természetesen a “beteg épület” nem fújja az orrát és nem lázasodik be, viszont a huzamosabb ideig benne tartózkodóknál okozhat koncentrációs zavarokat, fáradtságot, fejfájást, szédülést, émelygést, náthára emlékeztető panaszokat, és bőr- illetve szemszárazságot is. Az ilyesmit kiváltó épületben lehetséges, hogy csak nem megfelelő a szellőzés, de az is lehet, hogy olyan kémiai, biológiai szennyezőanyagok, baktériumok, gombák, pollenek vannak a levegőben, amelyek irritációt okozhatnak. A tünetekre ráerősíthet az elektromágneses sugárzás, de még a misztikus, sok gondot okozó munkahelyi stressz is.
![](https://greenfo.hu/wp-content/uploads/2019/11/irodai-munka.jpg)
Felmérések szerint Nyugat-Európában a betegépület-szindróma okozza a munkából való kiesés (szóval a lebetegedések) nagyjából harmadát. Ez rossz az alkalmazottnak és rossz a munkáltatónak is. Aki a környezeti tényezők miatt vagy egyéb okokból kifolyólag száraz szembetegségtől szenved, az nem tud huzamosabb ideig gép előtt ülni, mert a kellemetlen tünetek miatt akár el is homályosodhat a látása.
Amikor száraz szembetegségről beszélünk, akkor valójában a szemet borító könnyfilm elégtelenségéről van szó. Ezt az elégtelenséget okozhatja a nem megfelelő könnytermelés és a könny túlzott párolgása is. A könnyfilm alapvetően három rétegből áll. A legalsó, mucin tartalmú réteg gondoskodik a könnyfilm szemfelszínhez rögzítéséről, a középső, vizes réteg vízben oldott ásványi anyagokat tartalmaz, a legfelső pedig a lipidréteg, amely olajszerű állagával megakadályozza a vizes réteg gyors elpárolgását. A száraz szemmel kapcsolatos panaszokat legtöbbször a könnyfilm legfelső, azaz lipidrétegének problémája okozza. A lipidréteget a Meibom-mirigyek termelik – ha ezek károsodnak, akkor gyorsabb ütemben fog párologni a könnyfilm vizes rétege, amelynek következtében (a száraz szem kellemetlenségei mellett) szemfelszíni gyulladás is kialakulhat. Tovább ronthatják a helyzetet bizonyos gyakran alkalmazott gyógyszerek, ilyenek például a szívproblémák miatt szedett béta-blokkolók, antidepresszánsok vagy az antihisztaminok. A már említett légszennyezés pedig csak hab a tortán.
![](https://greenfo.hu/wp-content/uploads/2019/11/szemmutet-lezeres.jpg)
A szemszárazság kialakulásának vannak olyan tényezői, amelyekkel felvehetjük a harcot, ilyen a kijelzőtől való megfelelő távolság tartása, a légcserélő berendezések és a szobai textíliák rendszeres tisztítása, a szem pihentetése, tornáztatása és a tudatos pislogás. Vannak azonban olyan tényezők is, mint mondjuk a külső légszennyezés, amellyel nem tudunk sokat kezdeni, legfeljebb annyiban, hogy körültekintően választjuk ki lakóhelyünket. Érdemes tehát felmérni otthoni és munkahelyi környezetünket, és a lehető legtöbbet tenni a szemünk számára is egészséges környezet kialakításáért.
Aki pedig rendszeresen tapasztalja a száraz szembetegség tüneteit, okvetlenül forduljon szemészhez, ha pedig rövidlátásban szenved és megválna szemüvegétől, akkor keressen fel egy olyan klinikát, amelynek kifejezett szakterülete a lézeres szemműtét.