A Duna és a Dráva természeti értékeinek garmadáját veszélyeztető, a folyók szabályozásával együtt járó beavatkozásokat terveznek Horvátországban a hajózhatóság javítása érdekében.
A horvát természetvédelmi szervezetek és a WWF tiltakozásuknak adtak hangot, hiszen a beavatkozások gazdasági haszna kérdéses, de természetkárosító hatása annál jelentősebb.
Horvátországban 2008 óta ismertek azok a beavatkozási tervek, melyek három nagyobb kiterjedésű folyószakaszon összesen 190 helyszínt érintenek a magyar és a szerb határvizek közelében. A kavics- és homokkitermelést, folyószabályozó művek építését magába foglaló munkálatok a leendő határon átnyúló természetvédelmi terület dunai és drávai helyszíneit egyaránt érintik. A civil szervezetek elfogadhatatlannak tartják, hogy az EU csatlakozás küszöbén álló Horvátországban a természetvédelmi irányelveket nem tisztelő tervek éppen a csatlakozás idején kerülnek ismét napirendre. A tervek gyors benyújtása azt a látszatot kelti, hogy az elavult módszereket követő folyószabályozási munkákat még a csatlakozás előtt szeretnék elvégezni, hogy elkerüljék az EU szigorú természetvédelmi előírásait betartó kötelezettségeket. "Ezek a beavatkozások csak a kivitelezőknek hoznak jelentős hasznot, és a közpénzek elherdálását jelentik." – fogalmazott Figeczky Gábor, a WWF Magyarország megbízott igazgatója.
A Horvátországgal zajló csatlakozási tárgyalások várhatóan a magyar EU elnökség ideje alatt befejeződnek, ami után Horvátország 2013 nyarán az Unió teljes jogú tagja lehet. Horvátország több EU-s irányelvet átültetett már a saját jogrendjébe, a folyószabályozási tervek azonban pont az ellenkező szándékot tükrözik. A civil szervezetek ezért kifogást nyújtanak be az Európai Bizottsághoz. A Duna és a Dráva torkolatvidékén fekvő Kopácsi-rét a magyarországi Gemenchez hasonlítható terület, melynek ártéri rengetegét és madárparadicsomát a két folyó vize táplálja. A műszaki beavatkozások a folyó és az ártér kapcsolatát csökkentik, ami az éltető vízpótlás hiányát eredményezi.
A természetvédők arra számítanak, hogy az EU Bizottság a két évvel ezelőtti drávai szabályozási tervek elutasításához hasonló döntést hoz, amikor is az EU kirendelt szakértői fölöslegesnek minősítették a tervezett beavatkozásokat, melyek ráadásul nem egyeztethetők össze az EU természetvédelmi irányelveivel. Ennek ellenére a területrendezési tervekből nem tűntek el ezek a javaslatok, és félő, hogy a tervezés a Dunán is hasonló módszereket követne. A tervezett beavatkozások összességében az elmúlt 30 év legjelentősebb folyószabályozási tervének minősíthetők ebben a térségben. Hajózhatóság javítását célzó beavatkozásokat az érintett terület magyarországi Duna szakaszán is terveznek, de ezek – jóllehet ökológiai hatásaik egyelőre nem ismertek – jóval kevesebb helyszínt érintenek.
A horvát szándék azért sem érthető, mert déli szomszédunk épp idén márciusban írta alá azt a deklarációt, amely a Duna, a Dráva és a Mura mentén a világ első öt ország területét érintő természetvédelmi terület kialakításának javaslatáról szól. A Bioszféra Rezervátum majdan Európa legnagyobb kiterjedésű természetvédelmi területe lehet.
A természetvédelmi szervezetek a horvát kormány azonnali és határozott fellépését várják. "Csak a folyószabályozási tervek leállítása esetén vehetjük biztosra, hogy a nyilatkozat aláírása nem csupán diplomáciai gesztus volt, hanem Horvátország valóban elkötelezett híve e határokon átnyúló természetvédelmi terület kialakításának." – összegezte álláspontját az igazgató.
