Az Energiaklub legújabb kutatásában meglepő következtetésre jutott: az Irány az 55%! csomag néhány eleme, az Energiaadó-irányelv (ETD) reformja és a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) kiterjesztése, nem érintené kedvezőtlenül a magyar lakosságot. Amennyiben a kormány élne a kompenzálás lehetőségével, a legalacsonyabb jövedelmű háztartások helyzete még javulna is.
A módosított Energiaadó-irányelv (ETD) jobban ösztönözné az üvegházgázok kibocsátásának csökkentését és az energiahatékonyságot, és véget vetne a fosszilis tüzelőanyagoknak kedvező adózási rendszernek. 2023-tól új minimum adószintek lépnének életbe a tagállamok számára, és az egyes tüzelőanyagok adózási szintje energiatartalmuktól és egységnyi szén-dioxid kibocsátásuk mértékétől függne. A kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) az ipari kibocsátók mellett a közlekedési és épület szektorra is kiterjedne: a jövőben kvótavásárlási kötelezettség vonatkozna ezekre a területekre is.
Az energiadó-irányelv módosítása és az ETS kiterjesztése nyilvánvalóan megnövelné a háztartások üzemanyag- és energiaköltségeit, ezért a csomag számos kritikát kapott a tagállamoktól. Az is világos azonban, hogy a klímasemlegesség eléréséhez drasztikus fellépés és jelentős beruházások szükségesek.
Az adószintek emelkedéséből egyes tagállamoknak, köztük Magyarországnak, új adóbevételeik származnának, melyekből a kormányok akár közvetlen pénzügyi támogatások formájában kompenzálhatják a háztartásokat. Emellett valamennyi tagállam adómentességet biztosíthat az alacsony jövedelmű háztartások számára. Az Energiaklub szerint elengedhetetlen, hogy a zöld átállás igazságosan történjen, az alacsony jövedelmű csoportokat kompenzálják.
A háztartások növekvő kiadásait ellensúlyozná az EU 72,2 milliárd eurós Szociális Klímaalapja (Social Climate Fund, SCF) is. A tagállamok közül lennének nettó befizetők és nettó haszonélvezők – Magyarország ez utóbbiak közé tartozna.
Az új ETD minimumadók bevezetése után Magyarországon a gáz, a szén és az üzemanyagok adóját kellene megemelni. A benzin árában körülbelül 4%, a dízelében mintegy 12%, a földgázéban pedig hozzávetőleg 9%-os változást jelentene mindez. Ha emellett az ETS rendszer kiterjesztésére is sor kerülne, az sokkal jelentősebb árváltozásokat vonna maga után, de egyúttal a kompenzálásra fordítható bevételek is több mint duplájára emelkednének.
A magyar háztartások kiadásaik mintegy 10%-át fordítják energiaköltségeikre: míg az alacsonyabb jövedelmű háztartások ráfordításainak nagy részét a fűtés, a melegvíz és a villamos energia adja, addig a közép és felső osztály felé haladva már az üzemanyagra fordított költségek dominálnak. Mivel hazánk esetében az energia minimumadó bevezetése egyrészt a gazdagabbak kiadásaiban hangsúlyosabb szennyező közlekedési módokra lesz hatással, másik oldalon viszont a földgázzal fűtőket is hátrányosan érintené.
Az Energiaklub elemzése alapján az energiaadó irányelv módosítása enyhén kedvezően hatna a magyar társadalom jóllétére, miközben ösztönözné a szennyező tüzelőanyagok használatának visszaszorítását – feltéve, hogy a bevételek újraelosztása megtörténik. Emiatt Magyarországnak érdeke a javaslat támogatása.
A kibocsátáskereskedelmi rendszer kiterjesztése a közlekedési és épületenergetikai szektorra még a Szociális Klímaalap létrehozása mellett is kockázatot rejt: a karbon kvóta árak folyamatos változása az energiahordozó-árak változása mellett újabb mozgó elemet hoz be a végfogyasztói energiaárba, ami növelheti az árak változékonyságát.
A kutatás szerint a két újítás bevezetése együttesen sem érintené számottevően kedvezőtlenül a magyar társadalmat, még akkor sem, ha nem történne meg a bevételek egy részének közvetlen újraelosztása a társadalomban. Ha viszont a szociális alapú újraelosztás a legszegényebbekre fókuszálna, az a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező háztartások számára kifejezett jóléti növekedéssel járna, a közép és felső osztályra pedig csak enyhe negatív hatása lenne a reformoknak.
Az Energiaklub a tanulmányban számos javaslatot megfogalmaz: Magyarország álljon ki a szennyező és társadalmat veszélyeztető tevékenységek adóztatása mellett, a plusz adóbevételeket a leginkább rászorulók körében ossza szét, a Szociális Klímaalap fejlesztési forrásait pedig fordítsa lakossági épületenergetikai fejlesztések támogatására és a leginkább klímabarát közlekedési módok (gyalogos, kerékpáros, vasúti) fejlesztésére.
„Ne fordítsunk pénzt és erőforrásokat „az olcsó energia mindenkinek jár” mítoszának fenntartására, helyette használjuk az állam szabályozó szerepét arra, hogy a társadalmi károkat és a környezetszennyezést kiküszöböljük.” – fogalmaz Pej Zsófia, az Energiaklub szakértője.
Lakossági rezsitámogatás a Fit for 55-ból Energiaklub tanulmány (550 KB pdf.)
Az Energiaklub elemzése az Európai Környezetpolitikai Intézet (IEEP) által vezetett kutatásban készült, amely a reformok társadalmi-gazdasági hatásait modellezi az EU-tagállamokban. Az elemzéshez használt mikroszimulációs modellt a Baszk Klímaváltozáskutató Központ (BC3) dolgozta ki az IEEP-vel és a kutatási partnerekkel együttműködésben. Az átfogó európai tanulmány a lengyel, német, cseh, spanyol és magyar kontextus elemzésével egészül ki.