A 2015 nyarán, Angliában, felnőtt hímként jelölt madár a telet fajtársaihoz hasonlóan Közép-Afrikában tölti. “Larry” idén még az eddig látottaknál is szokatlanabb őszi vonulási útvonalat repült be, amikor Dél-Olaszországból észak felé kanyarodva, 17 napos és 1200 km-es kitérőt téve Közép-Lengyelországba látogatott, majd innen fordult délnek. Eközben az oda vissza úton kétszer is átrepült Magyarországon.
Larry idén június 20-án kelt útra Északkelet-Angliából és július 18-án érkezett meg Dél-Olaszországba, a „csizma” talprészéhez. Valószínűleg az ekkor Európa középső régióját sújtó, emlékezetes kánikula hatására a madár tíz nap itt tartózkodást követően, július 29-én északi irányba fordult. Másnap, július 30-ára, 1200 km-t repülve Közép-Lengyelországba ért, közben a Barcs-Győr vonalon Magyarországon is átrepült. A következő több mint két hetet Lengyelországban töltötte, ahonnan augusztus 18-án indult vissza délnek, hogy másnap, augusztus 18-án, 600 km megtétele után Horvátországba érjen. Eközben ismét átrepült hazánkon, most a Mogyorósbánya-Bátaszék vonalon. Horvátországból, mindössze két pihenőnapot követően, egyetlen repüléssel 1600 km-t tett meg a Szahara belső területéig. Az adatok alapján hat napot töltött itt, a „semmi közepén”, csak ezt követően, augusztus 29-én indult tovább, jelenleg pedig Csád középső régiójában, a sivatag déli peremén jár.
A költésparazita, tojásait más madárfajokkal kiköltető kakukk európai állományának vonulásáról alig rendelkeztünk információval, egyszerűen nem volt elegendő gyűrűs madár visszafogás az elmúlt több mint száz évben. Ezen változtatott a British Trust for Ornithology (BTO) programja, melynek keretében 69 kakukkot, egy kivételével a tojóknál nagyobb, a fiataloknál pedig erősebb öreg hímeket jelöltek meg alig 5 grammos nyomkövető eszközzel 2011 óta. Ezek közült 7 jelenleg is aktív, de a szervezet weblapján az összes madár mozgása visszakereshető és elemezhető.
A BTO honlapjának adatai alapján egy másik kakukk, a szintén kifejlett hímként jelölt „David” is átrepült hazánkon őszi vonulása során. 2012. június 27-én Szlovákiából érkezve szinte pontosan ugyan azon az útvonalon repült, mint „Larry” idén, a második áthaladásakor. A következő őszökön „David” jóval délebbi útvonalakon haladt, így messze elkerülte a Kárpát-medencét, majd adója 2016 november 20-án, miközben a madár a Kongói Demokratikus Köztársaságban tartózkodott, meghibásodott.
A BTO-vizsgálat elindításának hátterében az angliai kakukkállomány gyors és drasztikus megfogyatkozása állt (az 1990-es évek közepe óta a csökkenés meghaladja az 50%-ot). Hosszú távú (a Szaharától délre) vonuló fajként joggal merült fel annak lehetősége, hogy a hónapokig tartó repülés, majd a telelés is kihat az egyedek kondíciójára, ami pedig a hazatérési esélyt és a költési sikert is befolyásolhatja. És itt jött a probléma – az, hogy a szakemberek gyakorlatilag semmi érdemlegeset nem tudtak a kakukkok vonulásáról.
A kakukkok hosszú távú (a Szaharától délre tartó) vonulása azért is különösen érdekes, mert egy olyan madárfajról van szó, amit költésparazitaként a többi madárfajnál jóval kevésbé korlátoz a költési időszak. A tojó kakukkok a szaporodási időszak elején és közepén, áprilistól júniusig, az énekesmadarak első és másodköltése során, két sorozatban 8-10, egy szezonban akár 20 tojást csempésznek a magyarországi mintegy 30, Eurázsia mellett Észak-Afrikát is magába foglaló elterjedési területükön több mint 100 gazdamadárfaj fészkébe. Ezt követően a kakukkok „szabadok”, hiszen a tojások melengetése, majd a fiókák etetése nem az ő gondjuk. Nem véletlen, hogy egyes hímek már június 4-én megkezdik az „őszi” vonulást és július közepére megérkeznek a Szahara déli, Száhel-övezetébe, ahonnan jóval kényelmesebb tempóban, október-november során érik el a Közép-afrikai erdőségeket.
Tavasszal az angol jeladós kakukkok a klasszikus, Afrika és Európa nyugati területeit érintő útvonalon érkeznek vissza a Brit-szigetekre, így meg sem közelítik Magyarországot.
Az MME honlapján térképekkel és további érdekességekkel a kakukkokról, a madarak elképesztő „fegyverkezési versenyéről”, a világszerte elterjedt költésparazitizmusról olvashat.
