A lakosság 24%-a tervez energiahatékonysági fejlesztést, felük szigetelést. A felújítók 40%-a energiatakarékosság és rezsicsökkentés miatt vágna bele a korszerűsítésbe, átlag 30%-os rezsicsökkentésre számítva. De a lakosság 82%-a nem találkozott még energetikai tanúsítvánnyal és 73% egyáltalán nem is tervezi annak elkészíttetését a felújításhoz – derül ki az Energiaklub országos, reprezentatív, lakossági kutatásának eredményeiből. Elindul Magyarország első referenciaház programja
Világszerte március 6-án ünnepelték az Energiahatékonysági Világnapot, melynek célja, hogy felhívja a lakosság figyelmét az energiatakarékosságra, környezettudatosságra és a fenntarthatóság fontosságára. A szakmai gyökerekkel rendelkező, civil kezdeményezésű világnap alkalmából Magyarországon az Energiaklub ismertette legfrissebb kutatásának eredményeit. A kutatás célja az volt, hogy megismerjék a lakosság energiahatékonysági attitűdjét, bemutassák az energiahatékonysági fejlesztések iránti lakossági igényeket, harmadrészt pedig hogy felmérjék, mit tud a lakosság a tavaly január 1-jétől kötelező energetikai tanúsítványról.
A lakosság negyede tervez energiahatékonysági fejlesztést
Az Energiaklub országos kutatása alapján a magyar lakosság negyede (24%) tervezi, hogy 3 éven belül végrehajt energetikai célú lakásfelújítást, 15% pedig már 1 éven belül meg is teszi ezt a lépést. A felújítást tervezők 40%-a energiatakarékosság és rezsicsökkentés miatt vág bele az energiahatékonysági beruházásba, míg 35%-uk szükségből, a meglévő eszközök elöregedése vagy tönkremenése miatt. A beruházást végzők legalább 10, átlagosan 30%-os rezsicsökkenésre számítanak. Azok között, akik korábban végeztek már beruházást, 76% a várakozásoknak megfelelő vagy annál is nagyobb értékű megtakarítást ért el, s mindössze 7% számolt be a vártnál kisebb megtakarításról. A beruházást 79%-ban önerőből finanszírozták, 18% vett fel banki hitelt, 2% használt fel lakástakarék-pénztárt.
Energiahatékonysági barométer 2013 (18 MB pdf.)
A felmérésből az is kiderült, hogy ha lenne is állami pályázat, a háztartások 1/5-e nem rendelkezik önrésszel. A családok több mint fele a beruházás felét is tudná állni. „A Kutatólabor segítségével végzett vizsgálat során világossá vált, hogy a magyar ingatlantulajdonosok jól ismerik az energetikai fejlesztések hatékonyságát, nyitottak a beruházások irányába, ám sokan nem veszik igénybe azt a szakértelmet, ami egy jól irányzott energiahatékonysági beruházáshoz szükséges” – mondta Ámon Ada, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ igazgatója. „Az eredmények alapján ugyanis a beruházást tervezők közel fele (47%) szakemberek helyett az interneten tájékozódik vagy rokonoktól, ismerősöktől kér tanácsot (24%) s mindössze 15% fordult szakmai tanácsért” – tette hozzá a szakértő.
Energetikai tanúsítvány: 82% még nem is látott ilyet
2012. január 1-jétől Magyarországon is kötelező az energetikai tanúsítvány, s a lakosság 58%-a tudja is, hogy jogosult tanúsítványt kérni a megvásárolt vagy bérbe vett ingatlanról, de 82%-uk nem is látott még tanúsítványt. A beruházók 73% egyáltalán nem tervezi az elkészítését, amihez az is hozzájárulhat, hogy 64%-uk nem tudja, mennyibe kerül a lakcímke.
Legnépszerűbb a szigetelés
A felújítást tervezők több mint fele szigetelni szándékozik, negyed részük a nyílászárok cseréjét és újabb negyed részük a fűtés, energiaellátás felújítását vagy ezek kombinációit tervezi.„A felmérés szerint a szigetelés az egyik legnépszerűbb energiahatékonysági beruházás, aminek több oka is van. A lakosság szempontjából egyrészt nagyon vonzó, hogy a szigetelés, megfelelő kivitelezéssel, önmagában is 30%-kal csökkenti az energiafogyasztást, így 2-4 év alatt is megtérülhet. Ez a beruházás hosszútávú megoldást jelent a lakossági problémákra, mert 10% helyett 20-30%-kal csökkenti a rezsiköltséget, emellett pedig növeli az ingatlan értékét” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. Hatékonyabb lakások makrogazdasági hatások elemzes (1,7 MB pdf.)
Energiahatékonysági jellemzői mellett a szigetelés gazdasági, társadalmi és környezeti hatékonysága miatt is célszerű beruházás. Az Energiaklub és a Knauf Insulation szakértői számítása szerint, egy 5 éves, 33%-os intenzitású, épületenergetikai rekonstrukciós célokra vonatkozó, vissza nem térítendő állami támogatás 50 milliárd forintos beruházás mellett sok szempontból kedvezne a gazdaságnak. A befektetés már a 2. év végén 52 milliárd forint adóbevételt eredményezne az államnak, a 2. évtől kezdve javítaná a külkereskedelmi mérleget, s közvetlenül, valamint a megtakarított energiaköltség más iparágakban történő elköltésén keresztül, összesen 747 ezer munkaévet teremthetne. Küszöbön a felújítás (2,5 MB pdf.)
Energiahatékonysági barométer galéria nyílik a képre kattintva!
Egyedülálló kezdeményezés: Elindul Magyarország első referenciaház programja
Az Energiahatékonysági Világnap alkalmából, a Knauf Insulation meghirdeti Magyarország első, valós körülmények között végzett épület energiahatékonysági összehasonlító programját. „Az összehasonlító vizsgálat során egyedi mérők felszerelésével folyamatosan figyelemmel kísérjük az energiafogyasztás, és így a havi számlák közti különbséget” – mondta Kanyuk László, a Knauf Insulation marketingvezetője. „Célunk felmutatni, hogy az épületek energiahatékonysági fejlesztésénél a tervezett és a valós megtakarítás értéke szakszerű és pontosan megvalósuló kivitelezéssel érhető el” – tette hozzá a szakember.
Szigetelné otthonát? A Knauf Insulation referenciaház programja során vállalja 2 családi ház, szakértők által végzett szigetelését, 6 hónap időkülönbséggel. 2013 fűtési szezonjának kezdete és vége során folyamatos összehasonlító vizsgálat zajlik majd a két ingatlanban. Az ingatlanokat 2013. március 5-től május 1-jéig lehet jelölni a www.nalamszigetelnek.hu weboldalon.
Az összehasonlítás módszertani támogatója a Magyar Energiahatékonysági Intézet, a méréseket és azok szakmai hitelesítést a BME Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszéke végzi.
