Az infláció visszahozta a szűkös 70-es évek vásárlási szokásait Európában, a lakosság 71 %-a vágta vissza a mindennapi költéseit. A vásárlók több mint fele kevesebbet költ alapvető szükségletekre, és 35 %-uk már hozzányúlt megtakarításaihoz, vagy kölcsönöket vett fel a számlák fizetésére.
A felmérést készítő, 3000 fogyasztót megkérdező IRI nevű adatelemző cég vezetője szerint a költési hajlandóság a jövőben minden valószínűség szerint tovább csökken, semmi jelét nem látni annak, hogy megfordulna a trend.
Az élelmiszer-, üzemanyag- és energiaárak egész Európában felemésztik a háztartások büdzséjét, és az inflációval való mindennapos küzdelem a fogyasztókat olyan stratégiák felélesztésére sarkallja, amelyeket utoljára a 70-es és 80-as években láthattunk, mondta a Bloombergnek az IRI vezetője, Ananda Roy.
Ennek része lehet a lefelé vásárlás – például kedvezőbb árú sajátmárkás termékek választása -, az olcsóbb boltok előnyben részesítése, étkezések kihagyása, vagy akár lejáratközeli, ezért akciós élelmiszerek megvásárlása, még akkor is, ha az elfogyasztásukkor már túl vannak a szavatossági időn. (Illetve egyes országokban lejárt szavatosságú élelmiszerek is forgalmazhatók, ha még biztonságosan elfogyaszthatók.)
A G7 szerint szintén a spórolást szolgálja, hogy kevésbé rendelnek házhoz élelmiszert vagy melegételt az emberek, illetve kevesebbet járnak el étterembe, kocsmába, kávézóba. A helyzet következménye az is, hogy a szezonális termékek szezonon kívüli elérhetősége számottevően szűkül, különösen azokban az üzletekben, ahová nem járnak kifejezetten tehetős vásárlók.
Kapcsolódó cikkeink:
Attól még ehető, hogy lejárt a minőségmegőrzési idő
Hatásos megoldás lehet az élelmiszer-pazarlás ellen, ha nem ragaszkodunk annyira az élelmiszerek csomagolásán található lejárati dátumhoz, mert míg a „Fogyasztható” megjelölés a gyorsan romló hús- és tejtermékek esetében teljesen rendben van, a „Minőségét megőrzi” jelölésnek viszont semmi köze az élelmiszer-biztonsághoz. Felejtsük el a „minőségét megőrzi” címkét
