Ausztráliában azzal kísérleteznek, hogy halálos géllel fújják le a macskákat, mert a vadon élő egyedek eddig húsz őshonos faj kiirtásában segédkeztek, és továbbiakat fenyegetnek. A macskákat még a 18. században vitték át a kontinensre, azóta tizedelik az ott élő madarak és apró emlősök állományát, és mára a helyzet nagyon súlyossá vált.
Az Index szerint jelenleg kb. 6 millió macska él szabadon a kontinensen, ezért azt a célt tűzte ki maga elé az ausztrál kormány 2015-ben, hogy a vadon élő macskák állományát 2 millióra csökkenti, ami nehéz feladat, az állat ugyanis imád vadászni, és emiatt a mérgezett csalik nagyjából hatástalanok. Ahhoz pedig túl sok van belőlük, hogy érdemes legyen vadászokat küldeni ellenük.
A napelemes automata méregszóró eszközt az Adelaide-i Egyetemen fejlesztette ki John Read a munkatársaival, és a macskák tisztálkodási szokásait használják ki. A Felixer 3 névre keresztelt gép lézeres szenzorral azonosítja a macskákat, amikor elhaladnak mellette, és ilyenkor fúj mérgező gélt a bundájukra. Ezt a gélt a macska lenyalogatja, és megáll a sejtjeiben az energiatermelés – tudatlan állapotba kerül, és leáll az agyműködése. Kísérleteikben a méreg kifújása után 10 órán belül elpusztultak az állatok. A csapda pontosan felismerte a macskától eltérő élőlényeket, és egyet sem ölt meg, sőt, eleve olyan mérget használnak, amelyre az őshonos élőlények egy fokig ellenállók.
A HÁZI KEDVENCEKET IS MEG LEHET MENTENI EGY RÁDIÓS NYAKÖRVVEL, AMELY HATÁSTALANÍTJA A MÉREGSZÓRÓT.
Egyes állatvédő csoportok szerint sokkal humánusabb módszer lenne a vadon élő macskák elfogása és sterilizálása, mások szerint ez nem túl praktikus, mert az állatok nagy része él eldugott, nehezen megközelíthető területeken.
Nyitókép: Ez az eszköz halálos gélt permetezhet vadon élő macskákra fotó: John Read, University of Adelaide
