A több mint 100 éves jeles nap a Föld napja testvérünnepe, egy újabb alkalom a cselekvésre, természeti környezetünk megismerésére, védelmére. A madarak mellett a fák is egyre nagyobb szerephez jutnak a madarak és fák napján. A Fertő partján gondoltak a fákra és a madarakra.
A madarak és fák napja a Föld napjának a testvérünnepe, amelynek célja, hogy különböző megemlékezésekkel, rendezvényekkel a társadalom, különösen az ifjúság természetvédelem iránti elkötelezettségét kialakítsa, elmélyítse. Időpontja a hatályos természetvédelmi törvény szerint minden év május 10-e. A hagyomány immáron több mint százéves. Megszervezésének közvetlen előzménye a „mezőgazdaságra hasznos madarak” védelme érdekében 1902-ben kötött párizsi európai madárvédelmi egyezmény, mely után Chernel István ornitológus még ebben az évben megszervezte a világon elsőként a madarak és fák napját. Az esemény iskolai keretek közé az Apponyi Albert vallási- és közoktatásügyi miniszter által 1906-ban a 26.120/1906 számon kiadott rendelet által került, melynek értelmében az elemi népiskolákban minden év májusában vagy júniusában kellett „természetvédő” és „erkölcsnemesítő” szellemben méltatni a Madarak és Fák Napját.
Klebelsberg Kuno 1931-es rendeletéből kiderül, hogy az emléknap az amerikai Madarak napja (Birds day) és a Fák napja (Arbor day) alapján született meg. Ezen a napon a tanító hagyományosan “szép, emelkedett és beható előadást tart a madarak életéről, a természet háztartásban való jelentőségéről, az ember gazdaságaiban, de lelkületében játszott szerepéről is”. A fákkal kapcsolatban az oktató “a fák jelentőségét fejtegeti”, a lényeg azonban az, hogy minden gyermek ültessen egy fát, mely fa “azután magával a gyermekkel növekszik, és így a gyermek lényéhez fűződik”.
Az első világháború és az azt követő évtized alatt veszített jelentőségéből “ez a szép, a lelkület finomítására annyira alkalmas, poétikus intézmény”. Klebelsberg azonban Apponyi Albert felé tanúsított tiszteletével indokolja a szokás felújítását:
“újból teljes érvényt igyekszem szerezni annak a fennkölt szellemből fakadó rendelkezésének, mellyel a magyar erdők, mezők dalos madarainak és a fáknak megvédelmezését kívánta elérni akkor, amikor a fogékony gyermeklelket a madarak és fák szeretete felé igyekezett gyöngéden hajlítani”.
A miniszter rendeletében visszajelzést is előír annak ellenőrzésére, hogy az iskolákban megtartják-e a Napot, milyen eredménnyel, ültetnek-e fákat, az iskolák rendelkezésére áll-e minden szükséges segítség, illetve konkrétan Herman Ottó Madarak hasznáról és káráról című munkája a birtokukban van-e. Klebelsberg meggyőződése szerint a hagyomány újraélesztésével “a fa és bokor szeretete elterjed a nép között, mert annak megóvásával és ápolásával együtt önként föltámad és gyökeret ver a nép szívében, értelmében egyaránt a hasznos madarak védelme is”.
A második világháború és az államszocializmus évei alatt ha feledésbe nem is merült, de kisebb jelentőséggel bírt ez a jeles nap (vélhetően amerikai eredete és a dualizmusban, később a Horthy-rendszerben történt meg-, majd újjászületése miatt).
Egy 1994-es miniszteri rendelet pedig május 10-ét jelölte meg a jeles nap dátumának. Ezen a napon évről évre sokféle rendezvény, köztük a Magyar Madártani Egyesület (MME) kiemelt madárünnepei várják az aktív résztvevőket országszerte számos helyszínen. Az idén a covid helyzet miatt ez sajnos módosult.
A FÁK VÉDENEK MINKET
Nem véletlen, hogy a madarak mellett a fák is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak ezen a jeles napon. A fák lassítják az éghajlatváltozást, és számos „szolgáltatással” védik egészségünket, jóllétünket. A madaraknak, rovaroknak, mókusoknak és sokféle vadonélőnek otthont adó fák minket is védenek. 2021 madara a cigánycsuk, a fája pedig a lisztes berkenye.
A Fertő partján gondoltak a fákra és a madarakra
A Fertő tó Barátai Egyesület megemlékezett arról, hogy a tó partján visszaszorul a madarak élőhelye.
Május 10-én ünnepeljük a Föld napjának testvérünnepét, a Madarak és fák napját, amelyet Chernel István ornitológus amerikai példa alapján alkotott meg, az eredetileg külön ünnepelt fák napja és madarak napja egyesítésével. Chernel Kőszegen született, majd soproni tanulmányai során köteleződött el a madártan mellett, majd többet között a Hanság és a Velencei-tó környékének madárvilágát kutatta.
– A mai napon és éppen ezen a helyen különösen fontos, hogy megemlékezzünk erről az ünnepről. Itt az Unesco Világörökségének része került veszélybe, ahol egyre inkább visszaszorul a madarak élőhelye is. Mi, a Fertő tó Barátai Egyesület és az egyesületünk pártolói fontosnak érezzük a fauna és különösen a fertői madarak élőhelyének megvédését. A Fertő-Hanság Nemzeti Park a közismert madarakon kívül, mint a fecske vagy a gólya még rengeteg más fajt is rejt a nádasban, olyan védett fajokat, mint a törpegém, nagy kócsag, nagy lilik, üstökös réce, kis vízicsibe stb. Azt szeretnénk, ha a Fertőn olyan fejlesztés valósulna meg, ahol a strand és kikötők felújítása nem áll ellentétben a természet értékeinek megőrzésével. A mi elképzelésünk egy, az ökológiai adottságokhoz igazodó, és a Fertő tó környékének falvait egyaránt bevonó projekt, amely lehetővé tenné az Európában egyedülálló nemzeti park bemutatását a nagyközönségnek. A kerékpáros pihenőhelyeken egy-egy, tájba illő, kisebb épület, képes információkkal a területről, esetleg applikációkkal – mindez a természet károsítása nélkül. A természetet nem ökocentrumba zárva kellene mutogatni, hanem valós szépségében hátrahagyni a következő nemzedékeknek – mondta a vasárnap délután tartott szűk körű rendezvényen Major Gyula, a Fertő tó Barátai Egyesület elnöke.
– Eredetileg a hagyományt azzal a céllal hozták létre, hogy a diákokat, a fiatalokat közelebb hozzák a természethez, megismertessék velük a természet értékeit, felhívják a figyelmet a környezet megóvásának fontosságára. Ma már nem elég a fiatalok figyelmét a természet megóvására fordítani, a felnőtt generáció tagjainak is el kellene gondolkodnia mi a fontosabb: a fák a madarak, a természet, vagy beton és a térkő? A tiszta levegő? Az élhető környezet vagy a profit? Sajnos ma a fejlődést sokan nem a madarak, fák az élővilág összhangjának megőrzésével képzelik el. A Fertő parton kívül ez így zajlik a mindenhol, a városunkban, Sopronban is. Már nem csak a Várkerületen sikerült térkövezéssel növelni a zöld területek nagyságát, de aszfaltút került a Lőverekbe, az erdőbe, az átgondolatlan útépítés miatt fák tömege esett áldozatul a Mély út építésének. Büszkén hirdetik, az Amfiteátrum környékén a zöldterületek rekreációs célú családbarát fejlesztése projekt keretén belül a betonlépcsőt, a térkövezést! A nagy fejlesztési láz közepette fel sem tűnik, hogy az egykoron a tiszta levegőjéről ismert, emiatt szeretett városunk, rendszeresen szerepel a szennyezett levegőjű városok listáján! A madarak, fák, az élővilág, a természet országunkban hatalmas károkat szenved a tomboló tulajdonlási vágy, a harácsolás miatt – mondta az elnök, megemlítve, hogy mindezek miattt nagyon nagy sikernek tartják a Balaton, a Fertő tó, a Tatai Öreg-tó, a Velencei tó civil barátainak, védőinek szövetségét a Nagy Tavak Koalíció megalakulását.
A videóhoz tartozó cikk: A Fertő-tó tönkretétele állammaffiai módszerrel
Rövid működésük alatt is elérték már, hogy az országos természetvédelmi szervezetek segítik, támogatják a munkájukat. Megalakulásuk óta az ország számos területéről, vízpartok, mellől kapnak megkereséseket. A civilek szakemberek segítségével készítettek el egy törvényjavaslatot annak érdekében, hogy az alaptörvényben megfogalmazott, Áder János által is többszőr hangsúlyozott természetvédelmi célokat elérje az ország. Erről az enyugat is hírt adott. A javalatot az ellenzéki pártok frakciói, és tagjai egyöntetűen támogatják.
– Sajnos a Fidesz és a KDNP frakciója még nem nyilvánított véleményt. Ezúton is kérem a térség országgyűlési képviselőit, Molnár Ágnest és Barcza Attilát, hogy támogassák a határozati javaslatunkat, érjék el, a kormány ne csak a kommunikációjában álljon ki a természet védelme mellett, a való életben is tegyenek a madarak élőhelyének, a fák, az erdők megóvása érdekében! Kérjük, legalább a saját törvényeiket tartsák, tartassák be a beruházókkal! Sajnos a Fertő parton erre semmi szándékot nem látunk, itt többek közt megsértik a a 83/2014 kormányrendelet 2 és 3§-it, ebben a Fertő tó esetében a parttól hat méter védősávot írnak elő. Mint a terveken látható, nem csak a védősávot nem tartják be, de a szálloda egy része is belóg a vízfelületre, a apartmanházak közvetlenül a vízpartra épülnek! – sorolta a problémákat Major Gyula.
A természetvédelmi szervezetek közül elsőként a Greenpeace állt a civil tiltakozás mellé, a Fertő parti környezetvédelmi engedélyének módosítása ellen keresetet nyújtott be a bíróságnak . A Greenpeace felfigyelt a Fertő partiak legfiatalabb “aktivistájára”, a tíz éves Cserép Misára, akinek külön ajándékcsomagot és gratulációkat is küdtek. A Misának küldött ajándék nem maradt viszonzatlan, a fiú egy weblappal, Instagram, és Yotube oldalt készített a Fertő tó Barátai Egyesületnek- írta az enyugat.hu.
Kapcsolódó anyagok:
Világörökséget veszélyeztető ökológiai bomba az Orbán- kormány újabb Fertő tavi ötlete
