Az Orbán rezsim 14 évének egyik hozadéka: a legalacsonyabb uniós fogyasztás a magyar, ami zöld szempontból akár jónak is tűnhetne. Komolyra fordítva: itt a mélypont, már a bolgárok is jobban élnek, Magyarország az EU legszegényebb országa lett. Az életszínvonal egyik kiemelt mutatójában is az utolsó helyre estünk vissza.
Frissíttette a tavalyi egy főre jutó fogyasztási adatokról készült statisztikáit az Eurostat: ez alapján a magyarok költöttek legkevesebbet a fogyasztásra 2023-ban, vagyis az eddig utolsó bolgárok is beelőzték a magyarokat. Az egy főre jutó fogyasztási kiadással (AIC) lehet összehasonlítani, hogy a különböző tagállamokban mekkora a jólét. Az egy főre jutó fogyasztásban az Eurostat nemcsak a pénzért vásárolt fogyasztás, hanem a természetben kapott juttatásokat – egészségügyi ellátás, oktatás – figyelembe veszi. Az eltéréseket az átlagos uniós fogyasztáshoz képest mérik. Ezek eszerint magyarok átlagosan tavaly csak az uniós átlag 70 százalékát tudták fogyasztásra fordítani. A bolgárok egy főre jutó fogyasztási kiadása ezzel szemben tavaly 73 százalék volt – vagyis az eddig utolsó Bulgária is megelőzte Magyarországot. Szlovákiában és Lettországban az átlagos egy főre jutó fogyasztás az uniós átlag 75 százaléka volt – így ez a két ország került be a legrosszabbul teljesítő országok közé.
A régióban a cseh átlagfogyasztás az az uniós átlag 81, a lengyel 86, román pedig az uniós átlag 89 százalékát érte el. Ez utóbbival kapcsolatban lehetnek fenntartások, de a román háztartások jövedelemét jelentősen növelik a hazautalások, illetve az alacsonyabbak árak is segítik a magasabb fogyasztási szint elérését. Az Eurostat ezen statisztikája szerint az egy főre jutó román átlagfogyasztás már évek óta jelentősen meghaladja a magyar adatot.
Hogy ezt a szégyenteljes adatot mivel fogja megmagyarázni, illetve bagatellizálni a az Orbán-kormány, az egyelőre nem világos, mindenesetre nem lesz egyszerű dolga Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek, ugyanis bő egy éve éppen ő magyarázta a nemzetközi összehasonlításban alacsony magyarországi fizetéseket azzal, hogy nem a fizetés nagysága számít, hanem az, hogy mit lehet rajta venni. Nagy Márton akkor úgy gondolta, hogy a vásárlóerő-paritás tekintetében Magyarország a középmezőnyben van az Európai Unióban, ehhez képest a magyar háztartások életszínvonalának leszakadása régóta zajlik, a román háztartásokban már évek óta jobban élnek.
A kormányzati gazdaságpolitika kudarca természetesen nem független attól – jegyzi meg a hvg.hu -, hogy toronymagasan Magyarországon volt a legmagasabb az infláció, ami hazavágta a reálbéreket is. A lap szintén megjegyzi, sajátos képet mutat a kormány elképzeléseinek realitásáról – miszerint utolérjük Ausztriát -, hogy miközben Magyarország a tökutolsó helyre került, addig Ausztria a TOP 3-ban van uniós szinten: az osztrák háztartások fogyasztása az uniós átlag 117 százaléka, ezt csak Luxemburg előzi meg 138 százalékkal, Hollandia pedig azonos értéket mutat vele.
A gazdasági teljesítményt nézve sem sokkal jobb Magyarország helyzete: 2023-ban vásárlóerő-paritáson nézve Magyarország egy főre jutó GDP-je az uniós átlag 76 százaléka volt, ami hátulról az ötödik hely, itt Bulgáriát, Szlovákiát, Görögországot és Lettországot sikerült megelőzni. Eközben az osztrák gazdaság egy főre jutó teljesítménye az uniós átlag 123 százaléka.
