Nagyon magas szintű technológiával és tapasztalattal rendelkezik Magyarország a vízgazdálkodás területén – mondta a külgazdasági és külügyminiszter a 9. Vízügyi Világfórum (World Water Forum) közép-ázsiai regionális előkészítő rendezvényén Tádzsikisztán fővárosában, Dusanbéban. És akkor mi lesz a Velencei-tóval?Szijjártó Péter tegnap közölte, Magyarország megfigyelőként csatlakozik az Aral-tó megmentésére létrehozott alaphoz, mert a probléma nemcsak a közép-ázsiai régiónak kihívás, hanem az egész világ számára is.
„Az, hogy egyre gyakrabban gyűlünk össze, hogy megvitassuk a víz szerepének fontosságát, jól mutatja, hogy a 24. órában vagyunk és ideje megkongatnunk a vészharangokat” – fogalmazott a tárcavezető. Rámutatott: tiszta víz nélkül nem lehet ellátni az állampolgárokat, valamint képtelenség végrehajtani a modern és hatékony mezőgazdálkodási tevékenységeket. Víz nélkül nem lehet modern iparról sem beszélni. „Ha nincs elég víz, akkor mit isznak az emberek, ha nincs víz, hogyan öntözünk, ha nincs elég víz, hogyan működtetjük az iparunkat?” – tette fel a kérdéseket Szijjártó Péter.
Hozzátette, túlzás nélkül állítható, hogy a 21. században a víz felhasználása lehet a legnagyobb kihívás. A tárcavezető úgy látja, a negatív folyamatok még mindig visszafordíthatók, de eljött a cselekvés ideje, hiszen a klímaváltozás 85 százalékban a globális vízkészletet érinti a vízhiányon, a gleccserek olvadásán vagy a tengerszint emelkedésén keresztül.
„Mindenképpen egy összetett problémával állunk szemben, hiszen a különböző országok különböző formában szembesülnek ezzel a kihívással: néhol túl sok a víz, máshol pedig túl kevés, de az is előfordul, hogy egyáltalán nem áll rendelkezésre tiszta víz” – fogalmazott Szijjártó Péter. A globális népesség 90 százaléka szenved például árvizektől, miközben legalább négymilliárdan élnek olyan területen, ahol évente legalább egy hónapig vízhiány van; ráadásul az előrejelzések szerint 2050-re ez a szám elérheti az ötmilliárdot.
Elmondta azt is, a szennyezett víz szintén problémát jelent: azokon a területeken, ahol a leggyorsabban növekszik a lakosságszám, a szennyvíz 80 százaléka kezelés nélkül kerül vissza a természetbe. A Föld lakóinak 45 százaléka nem fér hozzá tisztított vízhez – hívta fel a figyelmet a külgazdasági és külügyminiszter.
„A víz tehát nagyon fontos szerepet játszik a nemzetközi béke és a nemzetközi biztonság fenntartásában; nem engedhetjük meg, hogy a vízválság nemzetközi konfliktus forrásává váljon, és el kell kerülni, hogy a vízválság az illegális tömeges migrációs hullámok előidézőjévé váljon” – hangsúlyozta Szijjártó Péter, aki szerint Magyarország készen áll arra, hogy kivegye a szerepét ebből, de a globális diplomáciának is sokkal nagyobb figyelmet kell szentelnie a vízforrások békés elosztására.
Közölte azt is, az elmúlt 200 évben Magyarországon 4200 kilométernyi töltést, gátat építettek, miközben víztározókat is kialakítottak. A természetbe visszakerülő víz 90 százalékát megtisztítják Magyarországon, „mi tehát – mint a vizek országa – büszkén állíthatjuk, hogy azok a folyók, amelyek átfolynak Magyarországon, tisztábban hagyják el az országot, mint amikor belépnek az országba” – emelte ki a tárcavezető.
Felhívta a figyelmet, hogy már számos magyar vállalat vett részt Ázsiában, Afrikában például a szennyvízkezelő telepek létrehozásában. Ugyanakkor Magyarország készen áll arra, hogy Tádzsikisztánban is bekapcsolódjon a vízügyi projektekbe: az Exim Bank 30 millió dolláros hitelkeretet nyitott meg, hogy fedezze a magyar-tadzsik vállalatok közös erőfeszítéseit – más mellett a vízipar területén. (MTI)
Kíváncsian várjuk, hogy a mélyen zöld eltökéltségű Orbán kormány vajon mikor próbál meg ténylegesen tenni valamit a Velencei-tóért? Mikor tesz érdemi lépéseket nagy tavaink védelméért – leállítva a megalomán, természetromboló, közpénzlopó kiemelt gigaberuházásait.
Kapcsolódó anyagok:
Nagy tavak, nagy kihívások. Mit tehetnek a zöld civilek a NER természetpusztításai ellen?
