Magyarország érdekelt az üvegházhatású gázok kibocsátásának további jelentős mértékű csökkentésében – jelentette ki Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának ülésén.
Az államtitkár a globális klímavédelmi rendszer működésével kapcsolatos időszerű kérdésekről, és ezek magyar vonatkozásairól tájékoztatta a honatyákat. Jelezte: a szóban forgó területtel foglalkozókat jelenleg leginkább a Kiotói Jegyzőkönyv 2012 utáni jövője, valamint az új globális környezetvédelmi megállapodás létrehozása foglalkoztatja. Az államtitkár aláhúzta: Magyarország a jövőben is érdekelt a jól működő emisszió-kereskedelem fenntartásában. Sőt szeretné elérni azt is, hogy az unióban a közép-európai térség országai e tekintetben kivételes elbírálás alá essenek, mivel korábbi hátrányaik csak így kompenzálhatók.
Bencsik János jelezte: abban még nem született kormányzati döntés, hogy a magyar villamosenergia-ipar a szükségessé váló technológiai korszerűsítéshez kap-e ingyenes kibocsátási kvótát. Ez ugyanis állami bevételkiesést jelentene ezen a területen. Az államtitkár beszélt arról is, hogy Magyarország belföldi klímapolitikai kérdéseinek tervezése, megoldása a soros uniós elnökség miatt lemaradásban van ugyan, de ennek korrekcióján gyorsított ütemben már dolgoznak a szakérték.
Szalkai Gábor, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) főosztályvezető-helyettese, aki a testület előtt a parlagfű-mentesítés helyzetéről számolt be, közölte: a parlagfű-allergia az országban mintegy 2 millió embert érint, és Magyarország nagyon szennyezett e gyomnövénytől. Ezért kiemelten fontos az ellene való védekezés. Elmondta: tavaly az dózók 1 százalékos felajánlásai nyomán 1,083 milliárd forint folyt be erre a célra a költségvetésbe. A jelzett összeg felét már kiosztották a célok megvalósítására. Emellett több mint 200 település nyert 250 ezer forintot a parlagfű-irtás támogatására. A hatóságok feltett szándéka – húzta alá -, hogy az eddiginél is szigorúbban ellenőrzik a parlagfű-mentesítésre vonatkozó jogszabályok betartását. Magyarországon eddig 940 hektár vetést kellett megsemmisíteni, mivel GMO-val szennyezett magot vetettek el a gazdálkodók – közölte Feldman Zsolt, a VM helyettes államtitkára a testület ülésén. Hozzátette: Baranyában ez mintegy 370, Létavértes környékén mintegy 400, Szolnok és Fejér megyében pedig mintegy 170 hektár vetést érintett összesen.
Megerősítette: Magyarország elemi érdeke, hogy továbbra is fenntartsa GMO-mentességét. Ezért az ellenőrzések során a nulla tolerancia érvényes. Arra a képviselői felvetésre, hogy a GMO-szennyezés hátterében szándékosság állhat-e: a helyettes államtitkár nem kívánt állást foglalni.
