Már 2000 éve, az ókori római császárság idején is létezett a malária: az olasz félsziget bizonyos régióiból származó emberi maradványokban először találtak közvetlen genetikai bizonyítékot arra, hogy a malária a római birodalomban is szedte áldozatait.
Az adatok alapján az olykor halálos fertőző betegség ezt az ókori civilizációt is sújthatta – olvasható a Current Biology című tudományos lapban. "A malária valószínűleg történelmi szempontból jelentős kórokozó volt, amely széles körben idézett elő haláleseteket az ókori Rómában" – jelentette ki Hendrik Poinar, a kanadai McMaster Egyetem ősi DNS-eket kutató intézetének igazgatója. A tanulmány szerint léteznek írott bizonyítékok, melyek maláriának tűnő, lázas betegségeket írnak le az ókori Görögországban és Rómában, de a maláriát okozó parazitafaj ismeretlen volt.
Poinar és kollégái 58 felnőtt és tíz gyermek fogmaradványaiból vettek mintákat, Itália három 1-3. századi temetőjében, Isola Sacrában, Veliában és Vagnariban. Isola Sacra fontos kikötőváros, Velia kereskedelmi központ volt. Vagnari a félszigeten beljebb helyezkedik el, a feltételezések szerint ide olyan munkásokat temettek, akik egy vidéki birtokon dolgoztak.
A fogbélből vett DNS-töredékek alapján a kutatók egy Veliából és egy Vagnariból származó holttestből ki tudták nyerni a maláriát okozó parazita mitokondriális genomjának egy részét. A parazitafaj feltételezhetően a Plasmodium falciparum volt, amely különböző ökológiai és kulturális környezetben élő emberekhez is eljutott – mondta Stephanie Marciniak, a DNS-központ munkatársa. "Ezen eredmények nyomán újabb kérdésekre keressük a választ, például hogy pontosan mennyire volt elterjedt ez a parazita, és milyen terhet jelentett a római császárság közösségei számára" – tette hozzá.
A Plasmodium falciparum a Szaharától délre lévő afrikai országokban jelenleg is a legelterjedtebb és a leghalálosabb maláriaparazita, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint ez felelős a világ maláriás haláleseteinek többségéért.
