Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése egyhangúlag a határozat elfogadása mellett szavazott, így a fenntartható környezethez való hozzáférés már elméletben a Föld minden lakosának alapvető lehetősége kellene, hogy legyen.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése július 28-án tartott szavazást egy új határozat-javaslattal kapcsolatban: a résztvevőknek arról kellett dönteniük, hogy egyetemes emberi jognak nyilvánítják-e a tiszta, fenntartható és egészséges környezethez való hozzáférést. A szavazatok alapján 161 igen és 8 távolmaradás mellett a Közgyűlés elfogadta a javaslatot, aminek szövegét az Emberi Jogok Tanácsának hasonló, tavalyi dokumentuma alapján készítették el.
A határozat ugyan hivatalosan nem kötelezi semmilyen változtatásra a tagországokat, de a szervezet elmondása szerint ez az egyértelmű állásfoglalás segíthet az emberiség és az élővilág megélhetését és jólétét fenyegető veszélyek elleni harcban, amelyeket elsősorban a klímaváltozás, a biodiverzitás elvesztése és a szennyezés okoz a világban. Emellett szintén fontos szempontot jelent, hogy a különböző régiókban élő emberek sokszor rendkívüli mértékben eltérő életkörülményeinek valamilyen fokú kiegyenlítését célzó programok ösztönzéséhez is hozzájárulhat.
“A határozat segít csökkenteni a környezeti igazságtalanságokat, áthidalja a szakadékokat a védelemben és hatalmat ad az embereknek, főként a védtelen helyzetben lévőknek, beleértve a környezetvédelmi jogok védelmezőit, a gyerekeket, a fiatalokat, a nőket és az őslakosokat.” – mondta el António Guterres, az ENSZ főtitkára.
Az egyetemes emberi jog elismerése, annak ellenére, hogy nem törvény vagy szabályozás, a konkrét, gyakorlati intézkedések megvalósításának is lökést adhat és a korábban tett ígéretek betartását is elősegítheti. Guterres ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy ennek az új jognak a valódi szerepe akkor nyilvánulhat meg igazán, ha a nemzetek tesznek azért, hogy a jog által képviselt értékek testet öltsenek a valóságban.
“A mai történelmi jelentőségű nap, de egyszerűen megerősíteni az egészséges környezethez való jogunkat nem elegendő.
A Közgyűlés elhatározása teljesen egyértelmű: az államoknak meg kell valósítaniuk a nemzetközi kötelezettségeiket és fokozniuk kell az erőfeszítéseiket a végrehajtásra. Mindannyiunknak rosszabb következményeket kell elszenvednünk a környezeti krízisek miatt, ha nem dolgozunk most együtt azért, hogy elhárítsuk ezeket.” – jelentette ki, a főtitkárral egyetértésben, Michelle Bachelet, az ENSZ Emberi Jogi főbiztosa.
A határozat szövegét eredetileg öt állam, Costa Rica, Szlovénia, Svájc, Marokkó és a Maldív Köztársaság képviselői fogalmazták meg és kitér a környezetszennyezéssel, a nem megfelelő hulladékgazdálkodással, az energiaforrások nem fenntartható módon megvalósított kiaknázásával és a biodiverzitás elvesztésével kapcsolatos problémákra, amelyek az átgondolatlan emberi tevékenységek miatt alakulnak ki és okoznak egyre megoldhatatlanabb szituációkat nem csak az embereknek, hanem más élőlényeknek is. A környezettel való mostoha bánásmód pedig más emberi jogok gyakorlását is akadályozhatja, amelyeket még az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában fogalmaztak meg.
David Boyd, az ENSZ emberi jogi és környezetvédelmi speciális referense szerint a változásokra elsősorban a fenntartható energiaforrások, a körkörös gazdaságra való átállás és a társadalmak kevésbé mérgezővé tételének területén van szükség, a határozat pedig azt is lehetővé teheti, hogy az emberek módosítsák a jelenlegi perspektívájukat és határozottabban kérjék számon a kormányokon a környezetvédelmi terveik/ígéreteik betartását- írta a Rakéta.
Nyitókép: fakitermeléssel nem érintett erdős tájrészlet a cseh-osztrák határon – Thayatal / Podyjí Nemzeti Park fotó: Gálhidy László
