Amerikai kutatók kimondták: a húsmarha előállítása sokszorosan meghaladja más állati termékek előállításának költségeit. Az immár adatokkal is bizonyított ténnyel szembe kell nézni; a környezetet terhelő költségeknek előbb utóbb meg kell jelennie az árakban is – állítják a szakemberek.
Csaknem tízszeres környezetterheléssel jár a marhahús előállítása más húsokhoz képest. Amerikai kutatók arra jutottak, hogy a húsmarha tartásának földigénye huszonnyolcszorosa, vízigénye pedig tizenegyszerese a sertés, a szárnyas, a tojás- és tejtermelés esetén felmerülő földhasználatnak és vízigénynek. Az erről szóló kutatás eredményei az amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS-ben jelentek meg.
A számok önmagukért beszélnek
A kutatók mind az öt állati termékre és négy környezeti mutatóra alkalmazható, egységes módszert fejlesztettek ki. „Pontos képünk van arról, hogy a marha, a sertés, a szárnyasok, a tojás- és tejtermelés esetén milyen környezetterheléssel kell számolni” – nyilatkozta a BBC-nek Gidon Eshel, a York-i Bard College professzora. Az állattartás a föld- és vízhasználattal, a nitrogénkibocsátással és az üvegházhatású gázok termelésével terheli a környezetet.
A Bard College (New York állam) és az izraeli Weizmann Kutatóintézet munkatársai azt számolták ki, hogy összesen mennyi erőforrást kell felhasználni az állatok etetéséhez, a széna, a takarmány és koncentrátumok (például a szójabab) megtermeléséhez ahhoz, hogy az állat élősúlya egy kilóval nőjön. Az üvegházhatású gázok esetén pedig nemcsak az állati takarmány előállítása során termelődött gázmennyiséget vizsgálták, hanem az állatok emésztése és a trágya kibocsátását is. Az elemzésből kiderült: a talajterhelés és vízfogyasztás mellett a húsmarha-tartás miatt ötször annyi üvegházhatású gáz és hatszor annyi nitrogén kerül a légkörbe, mint amennyi a szárnyashús vagy a tojás termelésénél keletkezik, vagyis a marhahús környezetterhelése messze a legnagyobb.
Különböző élelmiszerek vízlábnyoma.
Forrás: Föld Napja Alapítvány.
Húsadó lehet a megoldás?
A mezőgazdasági hatóságok Svédországban már 2013-ban javasolták egy egységes, az Európai Unió egészére kiterjedő húsadó bevezetését. A svéd élelmiszerhatóság szerint az adó csökkentené a hústermelés környezetterhelését. A hús helyett Európának több zöldséget kellene fogyasztania környezeti és egészségügyi okokból egyaránt, véli a hatóság.
Támogatná a húsadó bevezetését – mondta egy svéd, mezőgazdaság- és vidékfejlesztéssel foglalkozó europarlamenti képviselő, Marit Paulsen az Euractiv híroldalnak. „Azt gondolom, a hús drágulni fog. Még nem tudom, hogy hogyan, de készek vagyunk akár emissziós adót is kivetni, ha szükséges. De az isten szerelmére, kezdjünk végre őszintén beszélni a dologról a birtokunkban lévő tudásra támaszkodva, ami arról szól, hogy egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak, hogy ennyi pénzt költsünk a hús előállítására" – magyarázta.
