Március 22 a víz világnapja, melynek célja felhívni a figyelmet az emberiség számára rendelkezésre álló vízkészletek veszélyeztetettségére és a mindenki számára elérhető, tiszta víz fontosságára- mondták el ma az ENSZ víz világnapi rendezvényén a szervezet szakértői.
Az elmúlt évtizedekben a vízi infrastruktúra-fejlesztésre fordított források hiányának köszönhetően jelenleg az emberiség több mint fele nem fér hozzá jól kezelt és tiszta vízhez. Számukra a vizek állapota nagyobb veszélyt jelent a koronavírusnál. Bár a jó higiéniai körülmények, a víz és a szappan a védekezés frontvonalát képezik a koronavírus ellen jelenleg, a fejlődő országokban lévő háztartások háromnegyedében élőknek egyáltalán nincs mosdási lehetősége. Ugyanezen háztartások harmadában tiszta vizet adó vízforrás sincsen.
Tim Wainwright, a WaterAid jótékonysági szervezet vezérigazgatója elmondta azt is, hogy „Nyilvánvaló, hogy Afrikában és Ázsia egyes részein igazán félnünk kellene attól, ami következhet. A koronavírus-válság rávilágít arra, hogy milyen sérülékeny a világ valójában.”
Ma jelent meg az ENSZ Vízügyi Fejlesztési jelentése is, a dokumentum rámutat, hogy annak ellenére, hogy a víz elsődleges fontosságú az emberek életében és egészségében, a kormányzatok különösen kevés pénzt fordítanak a vízi infrastruktúrára világszerte. Richard Connor, a jelentés főszerkesztője az Observer magazinnak elmondta, hogy a beruházások során gyakran figyelmen kívül hagyják a vizet, mivel a vízi infrastruktúra fejlesztése, a szennyvízkezelés és a vízhozzáférés javítása nem jelent a befektetők számára közvetlen gazdasági előnyt.
„A víz- és szennyvízkezelési beruházások elmaradásának egyik oka az, hogy ezeket a szolgáltatásokat elsősorban társadalmi – és egyes esetekben környezeti – problémáknak tekintik, nem pedig gazdasági jellegű kérdéseknek, mint például az energiaügyet. Ennek ellenére a járványok (például a Covid-19) gazdasági költségei hatalmasak, mind a nemzetgazdaság és a tőzsdék, mind a háztartások jövedelme szempontjából (…) A víz és a szennyvízkezelés gazdasági jelentőségének felismerése további katalizátorként szolgálhat a nagyobb beruházásokhoz.” – mondta el Richard Connor.
Gyakori probléma továbbá az is, hogy bár az emberek hajlandóak fizetni a vízhozzáférésért, a legtöbbször úgy vannak vele, hogy amint a víz eltűnik a lefolyóban, az már nem az ő, hanem valaki más problémáját képezi. Emiatt a szennyvízkezelésre már sokkal kevésbé hajlandók pénzt kiadni, azt a kormányoknak kell megtenniük – azok viszont a szennyvízkezelést szintén inkább környezetvédelmi problémaként és nem gazdasági kérdésként kezelik, hiányzik a politikai akarat a vízi infrastruktúra finanszírozásához.
Az elmúlt évszázadban meghatszorozódott az emberiség vízfelhasználása, valamint évente egy százalékkal növekszik, egyrészt a népességszám-növekedés, másrészt pedig a növekvő szükségletek miatt. Ráadásul a klímaváltozás hatására a jövőben nemsokára olyan európai, észak-amerikai és ázsiai területek vízellátásával is gondok adódhatnak, amelyek számára korábban bőséges készletek álltak rendelkezésre. A csökkenő vízkészletekkel szoros összefüggésben áll az is, hogy már most megfigyelhető, hogy több mint megduplázódott a vízhez köthető erőszakos cselekmények száma az elmúlt tíz évben világszerte.
