Erősödött, de nem tört át Európa-szerte a szélsőjobboldal. Franciaországban azonban Marine Le Pen pártjának átütő győzelme arra késztette Macron elnököt, hogy sürgősen előrehozott választásokat írjon ki.
27 országban 185 millió ember adta le a szavazatát az elmúlt napokban az európai parlamenti választásokon. Az egyik legfontosabb eredmény: a sok elemző által várt szélsőjobboldali áttörés elmaradt ugyan, de az euroszkeptikus, populista pártok azért megerősödtek Európában.
Az EP-választások legnagyobb győztese az Európai Néppárt (EPP), tovább erősítve befolyását az EU egyetlen közvetlenül választott intézményében. Az előzetes adatok szerint a jobbközépnek mintegy 184 törvényhozója lesz a parlamentben, ami a 720 képviselő egynegyede.
Ez az egyetlen centrista párt, amely megerősödött a választásokon: A balközép Szocialisták és Demokraták (S&D) megőrizte pozícióit, míg a liberális Renew Europe képviselőcsoport 22 mandátumot vesztett. A Politico összegzése szerint így alakulnak az erőviszonyok a következő EP-ben:
– Európai Néppárt 184 mandátum
– Szocialisták és Demokraták 139 mandátum
– Renew (liberálisok) 80 mandátum
– Konzervatívok és Reformerek (ECR) 73 mandátum
– Identitás és Demokrácia (ID) 58 mandátum
– Zöldek/Európai Szabad Szövetség 52 mandátum
– Egységes Európai Baloldal 36 mandátum
– függetlenek 98 mandátum
Hatalmi pozíciójából az Európai Néppárt van a legjobb helyzetben ahhoz, hogy meghatározza az uniós politikát, és jobbra billentse a napirendet – állítja a Politico. És miközben ismét kialakíthat egy nagykoalícióhoz a szocialistákkal és a liberálisokkal, bizonyos kérdésekben munkakapcsolatról is tárgyalhat a jobboldalibb pártokkal – ha ezt meg tudja tenni anélkül, hogy elidegenítené centrista szövetségeseit.
A radikális jobboldali erők jelentős térnyerést értek el, Franciaországban a Nemzeti Tömörülés (RN) a szavazatok közel egyharmadát szerezte meg. Emiatt Emmanuel Macron elnök úgy döntött, feloszlatja a francia Nemzetgyűlést és új választásokat ír ki. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök Olaszország Fivérei (FdI) pártja hasonlóan szárnyalt, a szavazók több mint negyede támogatta őket.
Szintén ebbe a spektrumba tartozik egyelőre képviselőcsoport híján az ID-ből nemrég kipenderített Alternatíva Németországért 15 törvényhozója, a Fidesz 11 képviselője, a lengyel Konföderáció párt hat képviselője, illetve a bolgár Kreml-barát Újjászületés párt három képviselője.
A Politico az EP-választások egyértelmű győztesei közé sorolja Magyar Péter Tisza Pártját: “Magyar, aki Orbán Viktor magyar miniszterelnök szövetségese és riválisa volt, a magyar ellenzék vitathatatlan arcává vált, és a szavazatok mintegy 30 százalékát szerezte meg, miután az év elején ringbe szállt” – írja róla a brüsszeli lap.
A vesztesek között szerepel ugyanakkor Orbán pártja a brüsszeli lap cikkében. Bár a magyar miniszterelnök a választás éjszakáján azt mondta, hogy két választást tartottak Magyarországon, és ők “mindkettőt megnyerték, ráadásul háborús helyzetben”, a Politico elemzése szerint “a magyar nacionalista vezető a vártnál is rosszabbul teljesített, miután kemény kihívással nézett szembe Magyar részéről.”
Bár Fidesz a szavazatok 43,8 százalékát szerezte meg, ez volt minden idők legrosszabb eredménye európai parlamenti választáson – emlékeztet a lap, amely szerint ennek ellenére Brüsszel figyelni fogja, hogy a nacionalista Európai Konzervatívok és Reformisták frakciójába manőverezi-e EP-képviselőit, újabb lendületet adva Meloni számára.
