Megszavazta a német szövetségi parlament november 15-én azt a kormány klímavédelmi programja alapján készült jogszabálycsomagot, melynek célja elérni, hogy Németország teljesítse az éghajlatváltozás elleni nemzetközi küzdelemben 2030-ra kitűzött célokat.
Németországnak a párizsi klímavédelmi egyezmény alapján 1990-hez képest 55 százalékkal kell csökkentenie szén-dioxid-kibocsátását 2030-ig. Ennek érdekében főleg a szén-dioxid-kibocsátás fokozatos beárazására és a klímabarát magatartás ösztönzésére fókuszál az ország, a középpontban pedig három terület, az energia-, a közlekedési és a lakásszektor áll.
A törvény legfőbb eleme egy nemzeti szintű kibocsátás-kereskedelmi rendszer, amelyben a fűtő- és üzemanyagokat – benzin, dízel, fűtőolaj, földgáz – forgalmazó vállalkozások jutnak szén-dioxid-kibocsátási jogosultsághoz. Ez a 2021-ben induló rendszerben fokozatosan drágulni fog, 2025 után pedig a piaci viszonyok határozzák majd meg a mértékét, az államilag megállapított felső korlát pedig 60 euró lesz. A fűtő- és üzemanyagok fogyasztói ára az új rendszer révén emelkedik majd, amit egy sor további intézkedéssel igyekeznek ellensúlyozni, például
A BESZERZÉSI ÁR 40 SZÁZALÉKÁIG TERJEDŐ TÁMOGATÁSSAL ÖSZTÖNZIK AZ OLAJTÜZELÉSŰ KAZÁNOK CSERÉJÉT MODERN BERENDEZÉSEKRE.
Az új szabályok szerint az energiafelhasználást mérséklő beruházások költsége részben leírható lesz majd a személyi jövedelemadó (szja) alapjából. Szintén az szja-hoz kapcsolódik, hogy növelik majd a munkájuk miatt tömegközlekedéssel ingázók adókedvezményét. Az általános forgalmi adó (áfa) rendszerében csökkenni fog a vonatjegyek után fizetendő áfa kulcsa, a belföldi és az Európán belüli utakra szóló repülőjegyek után fizetendő különadót viszont növelik majd.
A törvénycsomag arról is rendelkezik, hogy a kormánynak folyamatosan ellenőriznie kell az ágazatokra lebontva és éves szinten meghatározott klímavédelmi, kibocsátás-csökkentési célok teljesítését, és az adott területen illetékes minisztériumnak kiigazító programot kell kidolgoznia, ha elmaradást tapasztal.
A Bundestag gyorsított eljárással tárgyalta a csomagot, hogy az intézkedések legnagyobb része már 2020 első félévében érvénybe léphessen, a kormány és a törvénycsomagot megszavazó kormánypártok szándékának megfelelően. Az adózási vonatkozású változtatásokhoz ugyanakkor a törvényhozás tartományi kormányokat összefogó kamarája, a Bundesrat hozzájárulása is szükséges, itt pedig a kormánypártok nincsenek többségben. Itt a Zöldek vagy a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) támogatására lesz szükségük, ami nem lesz egyszerű menet, ők ugyanis számos szakértővel és klímavédelmi civil szervezettel együtt elhibázottnak és hiányosnak minősítették a kormányzati klímavédelmi tervet, és ellene szavaztak a Bundestagban.
Nyitókép: német klímatüntetés a hochneukirchi lignitbánya ellen.
