Környezetvédelmi okokból fokozatosan megszüntetné a pálmaolaj felhasználását bioüzemanyagként az Európai Bizottság – jelentették be Brüsszelben.
A testület közzétette azon kritériumokat, amelyeknek meg kell felelniük a megújuló energiaforrásoknak, és ezek értelmében a pálmaolaj-felhasználás mértéke 2023-ig nem haladhatja meg az idei szintet, majd ezt 2030-ig nullára kell csökkenteni.
Környezetvédők szerint a pálmaolaj előállítása az őserdők irtásával jár és komolyan veszélyezteti az élővilág faji sokszínűségét. Az olajpálma-ültetvények közel 200 súlyosan veszélyeztetett faj, többek között az orángutánok, tigrisek és gibbonok létét fenyegetik.
Mérföldkőnek nevezte az intézkedést a Transport & Environment (Közlekedés és Környezet) nevű nemzetközi civil szervezet, azonban kiemelte, nem teljes a győzelem, amíg a szójababolajra nem vonatkozik hasonló szabályozás.
Szakértők szerint a lépés várhatóan komoly tiltakozást fog kiváltani a globális pálmaolaj-termelés legnagyobb részét adó Indonézia és Malajzia részéről.
Tömegmészárlás a pálmaolaj miatt
Több mint 100 ezer orangutánt öltek meg Borneón 16 év alatt. A Current Biology című szaklapban publikált tanulmány készítői szerint a szám elképesztő. A pálmaolaj és a nyersanyagok iránti igény változatlan, a hatóságok tétlenek.
A főemlősök pusztulásának egyik fő oka továbbra is az őserdők nagymértékű irtása, a fakitermelés, az olajpálma-ültetvények és a bányászat miatt, ám a kutatók rávilágítottak arra, hogy már az erdős területekről is "eltűnnek" az orangutánok. Sokukat egyszerűen legyilkolják – közölte a BBC-vel Maria Voigt, a német Max Planck Evolúciós Antropológiai Kutatóintézet munkatársa, a kutatás vezetője.
Az EU társjogalkotó szerveinek – a tagállami kormányok tanácsának és az Európai Parlamentnek – két hónapjuk van arra, hogy megfogalmazzák ellenvetésüket, amennyiben ez nem történik meg, akkor a felhatalmazáson alapuló jogi aktus életbe lép. A francia kormányzat azt tervezi, hogy már 2020-tól megtiltja a pálmaolaj bioüzemanyagként való felhasználását. Malajzia erre válaszul a Franciaországból érkező import korlátozásával fenyeget. Az elsőszámú bioüzemanyag a főként kukoricából és cukornádból készülő bioetanol, illetve a növényi olajakból – például pálmaolajból – előállított biodízel. Az Európai Unióban 2030-ra a felhasznált energia 32 százalékának megújuló forrásból kell származnia.
10 éve a klímaváltozás elleni csodafegyvernek tartották, ma már tévedésnek tűnik a bioüzemanyag
A bioüzemanyag, vagyis a növényi vagy állati biomasszából előállított tüzelőanyag koncepciója nem új dolog, már akkor megszületett az ötlete, amikor megalkották a mérföldkőnek számító motorokat. Nikolaus August Otto – haverja cukorgyáros apjának támogatását élvezve – etanollal kísérletezte ki a benzinmotor elődjét az 1860-as években, Rudolf Diesel először mogyoróolajon futtatta a motorját harminc évvel később, majd Henry Ford az etanol használata mellett a kenderolajjal működő autót is feltalálta.
A második világháború idején a németek jártak élen az üzemanyagimport kiesése miatt indokolttá vált bio-improvizálásban, de igazán csak a hetvenes évek két nagy olajválsága (1973 és 1979) miatt durván megemelkedő üzemanyagárak és az exportőr országok olajembargója rázta fel a kutatókat és a kormányokat, hogy találjanak valamilyen alternatív megoldást.
A kilencvenes években felerősödő klímapara miatt pedig már úgy fordultunk a harmadik évezredre, hogy volt egy kiotói egyezményünk, amely keményen előírta az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését a fejlett országokban, és mire az egyezmény 2005-ben hatályba lépett, minden a bioüzemanyagok mellett szólt. Az olajárak az egekbe szöktek; az európai útján is elinduló Angela Merkelnek jól jöttek a zöld pontok az Európai Bizottság (EB) előtt; Franciaország a mezőgazdasági támogatásokra utazott; az olajcégek pedig felismerték a veszélyt, és inkább maguk kezdtek bioüzemanyagokat gyártani, minthogy másra hagyják az üzletet – idézte fel a European Scientistben Samuel Furfari, a Brüsszeli Szabadegyetem energiapolitika-professzora, aki az EB energiaügyi szakértője is volt 36 évig.
Részletek a QUBIT-on >>>
Több biodízelt! Az unió zöldenergia-politikája megbukott?
Egyik oldalon hangzatosan új generációs üzemanyagokról beszélünk, a másikon pedig beengedjük – mert be kell – a tengeren túli pálmaolajat. Hogy várhatja el így Brüsszel, hogy a termelők komolyan vegyék a fenntartható termelés követelményeit, vagy a megújuló energiaforrásokra vonatkozó, éppen formálódó új irányelvet?
