Ötvenszer is többet érhet az élő fa, mint amennyit tűzifaként fizetünk érte. A falopáskor is az erdei köbméter árát veszik figyelembe kárként, csak kivételes esetekben számolnak fel pluszt a védettséget is számba véve, pedig teljesen életszerűen is jóval nagyobb értéke van szinte minden fának.
A múlt héten kapott egy táblát egy platánfa a Széchenyi téren, azon pedig az áll, hogy a huszonhét méter magas, és majdnem másfél méter átmérőjű fa értéke 56 millió forint. Nem pontos matek szerint, de nagyjából egymillió forintnál valamivel többet kellene fizetnünk ezért a fáért, ha valamelyik tüzépnél pakolnánk fel az autóra. Ez a töredéke annak az összegnek, ami a Magyar Faápolók Egyesületének módszertana szerint végösszegként kijön, és ami a táblára is felkerült.
Elsőre talán őrültségnek tűnik ez a másfajta kiszámolósdi, de a környezetvédők képletei teljesen szilárd alapokon nyugszanak: a fa korát, állapotát, a fa felnevelésének költségét is beszámítja. Ebben a matekban sehol nem jelenik meg az, hogy mennyi szén-dioxidot köt meg, mennyi oxigén kerül a levegőbe általa, magyarul, mennyiben járul ahhoz, hogy egészségesebb levegőt szívjunk a város kellős közepén. Holott ez utóbbi miatt az egészségügyi büdzsé is kövérebb maradhat.
A szegedi CSEMETE és más környezetvédelmi szervezetek múlt heti konferenciáján többfajta számítási módot is megismerhettünk. A fák értékének kiszámítására, amit a legtöbb módszertan alapul vesz, 2002 óta alkalmazzák Németországban, ez veszi sorra a facsemete bekerülési árától kezdve, a fa öntözésének, ápolásának költségein keresztül azt, hogy egy fa telepítése és életben tartása mennyi pénzbe kerül.
A környezetvédők szerint azért is fontos lenne a fák valódi értékét megismerni, mert az talán visszatartó erő is lehetne azok rongálói számára, ahogy szintén elgondolkoztatná az önkormányzatokat is, amikor egy beruházás kedvéért fákat vágnak ki. Bojtos Ferenc, a CSEMETE Természetvédelmi Egyesület irodavezetője szerint a jogszabályok változtatása is segíthetne ebben. Ha a helyhatóságok vagyonként tekinthetnének a fákra úgy, hogy azokat a vagyonkataszterbe beemelhetnék a valós értéken kiszámított összeggel, bizonyára alább hagyna a fakivágási kedv.
Budapesten a FŐKER-nek már van egy fakatasztere, egy applikációval a lakosok is kikereshetik a nyilvántartott fákat, azok korát, értékét. Ennek elkészítése persze nem olcsó mulatság, ráadásul nagyon sok terepmunkát is igényel. A másik nehézség a nyilvántartással kapcsolatban az, hogy állandóan frissíteni kell, legalább kétévente van szükség erre, mert egyébként elveszíti az értelmét. Vannak persze térinformatikai eszközök, amelyekkel feltérképezhetők, ezeket használják is, de ez is drága. Így Szegeden egyelőre szimbolikus értékű a Széchenyi téren álló platán táblája, de legalább ott szembesülünk az idős fa valódi értékével.
