Óvodák, lakások, irodák háziporának szennyező anyag tartalmát vizsgálta a Levegő Munkacsoport. A porminták két óvodából, egy általános iskolai tornateremből, egy PC bontó üzletből, három magánlakásból és egy autóból származtak. A legnagyobb kockázatot a tornateremben mért ólomkoncentráció jelentheti.
Mintát vettek még Jávor Benedek parlamenti képviselő és a Levegő Munkacsoport irodájában. Az összes porminta tartalmazott káros anyagokat. Rendkívül szennyezett volt az iskolai tornateremből és az egyik óvodából származó minta, melyekben kiemelkedő volt a mérgező ólom és hormonkárosító hatású ftalátok mennyisége.
A mindennapi tárgyainkban, környezetünkben található anyagok megjelennek a helyiségek háziporában. Káros vegyületek származhatnak többek között a műszaki cikkekből, a műanyagtermékekből, a bútorokból vagy a szőnyegekből. A Levegő Munkacsoport mérései során olyan anyagokat keresett, melyek gyakran megtalálhatók a környezetünkben és az élő szervezetre károsító hatásúak lehetnek. A mintákat a Bálint Analitika szakértői vették 2012 júliusában, majd vizsgálták azok szervetlen- és szervesanyag-tartalmát.
Simon Gergely, a projekt szakértőjének számításai szerint egyes porminták magas ólom-, illetve ftaláttartalma ad különös aggodalomra okot. A legnagyobb kockázatot a tornateremben mért ólomkoncentráció (994 mg/kg) jelentheti, melyből akár a tolerálható napi bevitel (TDI) közel háromszorosa is bejuthat egy 20 kg-os gyermek szervezetébe. (A számítás során a porbevitel 200 mg/nap mértékkel általánosan 13 kg-os gyermekre, míg az iskolánál 20 kg-osra számolva. A kapott értéket a tolerálható napi beviteli (TDI) értékhez viszonyítva.) Az ólom sejt- és idegméreg, a szervezet magasabb ólomkoncentrációja az intelligencia csökkenésével jár. A Levegő Munkacsoport irodájának (227 mg/kg) és az egyik óvoda pora is olyan (166 mg/kg) koncentrációban tartalmazta a nehézfémet, amely egy csecsemő számára kifejezetten veszélyes és hosszabb távon a kisgyermekek számára egészségügyi kockázatot jelenthet.
A vizsgálatok az összes mintában találtak kisebb-nagyobb mértékben ftalátokat. Ezeket döntően a PVC lágyítószereként használják, így megtalálhatóak számos műanyag termékben, de egyes kozmetikumokban is. A ftalátok beavatkoznak az emberi hormonrendszer működésébe, károsíthatják a szaporodási képességet, a DEHP lehetséges rákkeltő vegyület. Dánia 2012 közepén már döntött a négy gyakran használt ftalátvegyület felhasználásának teljes korlátozásáról. Az EU-ban a gyerekjátékokból kitiltott DEHP szintje a tornateremben (1.750 mg/kg) meghaladta egy 20 kg-os gyermekre számolt biztonságosnak tartott értéket, koncentrációja a szennyezettebb óvodában is meglepően magas (860 mg/kg) volt.
Tízből hét helyszínen találtak évek óta kivont veszélyes poliklórozott-bifenileket (PCB) a porban. A PCB-k betiltásukig elterjedtek voltak műszaki cikkekben, sőt festékekben, ragasztókban is. Mivel a PCB-k nem bomlanak le, és felhalmozódnak az élő szövetekben, emellett mérgezőek, mutagének (génkárosítóak), gyártásukat és felhasználásukat világszerte tiltja a Stockholmi Egyezmény. Több mint 40 éve betiltott, lehetséges rákkeltő rovarirtó szert, DDT-t is találtak nagyobb mennyiségben a Levegő Munkacsoport és kisebb koncentrációban Jávor Benedek irodájában. Ez vélhetően korábbi rovarirtásokból maradhatott vissza.
A brómozott égésgátlók közül DecaBDE volt jelen tízből négy helyszínen. A polibrómozott-difenil-éter (PBDE) égésgátló anyagok megtalálhatóak például műanyag borítású műszaki cikkekben, szőnyegekben, textíliákban és egyéb műanyag termékekben. Ezek az anyagok befolyásolhatják a hormonrendszert, korai pubertást okozhatnak, károsítja a férfiak szaporodási képességét.
Mint látható szabályos vegyi koktél vesz minket körül. Az egyes anyagok hatásairól is csak igen kevés információ áll rendelkezésre, az együttes hatások egyáltalán nem ismertek. A jelenlegi szabályozások ugyanis nem veszik figyelembe, és nem is írják elő annak vizsgálatát, hogy miképp hatnak ránk együttesen a különböző vegyi anyagok, pedig ismert, hogy a káros hatások nem csak összeadódhatnak, de fel is erősíthetik egymást.
Az értékelésnél nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy egy vegyület nem csak a porból kerülhet szervezetünkbe, a körülményektől és a vegyület jellemzőitől, felhasználásától függő, hogy mekkora például az élelmiszerek szerepe a bevitelben. A számítások során jellemzően 13 kg-os gyermekkel számoltunk, egy 6–7 kg-os, a talajon játszó kisgyermek azonban lényegesen nagyobb kockázatnak van kitéve.
A kockázatok csökkentése érdekében a Levegő Munkacsoport azt tanácsolja, hogy ne vásároljunk felesleges tárgyakat, az összegyűlt port rendszeresen takarítsuk, lehetőség szerint nedves törléssel. A lakásokban lévő kockázatos anyagokról a szervezet kiadványából itt tájékozódhat.
A Levegő Munkacsoport a beltéri légszennyezés káros hatásainak csökkentését célzó Négy fal között – egészségesen című programját a Környezet és Energia Operatív Program KEOP6.1.0/B/09-11 pályázati kiírása támogatja. A projekt Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.
