Májusban égett le Srí Lanka közelében egy konténerhajó, a tengerbe került szállítmány jórésze műanyag-pellet volt, ami súlyos károkat okoz. Veszélyes anyaggá nyilvánítása azonban késik.
Az apró műanyag pelletekből milliárdok lebegnek az óceánban, és akkora károkat okoznak, mint az olajszennyeződések, de még mindig nem minősülnek veszélyesnek. Múlt héten ülésezett a Nemzetközi Tengerhajózási Szervezet Környezetvédelmi Bizottsága Londonban, ahol felvetődött Srí Lankának és környezetvédő szervezeteknek az a nagy támogatást kapott javaslata, hogy a műanyaggolyócskákat – pelletet – veszélyes anyagként kezeljék, és az ennek megfelelő szállítási szabályok vonatkozzanak rá. Az erre vonatkozó petíciót 50 ezer ember írta alá, ennek ellenére csalódást keltett, hogy a szervezet titkársága egy jövő évi bizottsági ülésre utalta a kérdés megtárgyalását.
Májusában történt Srí Lanka történelmének legsúlyosabb konténerhajó-balesete. Az X-press Pearl 37 ezer tonna rakomány szállítására alkalmas konténerhajó gyulladt ki a parthoz közel, 17-18 kilométerre. A hajót – miután 12 napig égett -, távolabb vontatták és elsüllyesztették. Félő volt, hogy súlyos olajszennyezés történik a tartályokból kiszabaduló üzemanyag és a műtrágya alapanyagként szolgáló salétromsav miatt, de végül az igazi nagy problémát a műanyaggyártás alapanyagául használt 1680 tonna pellet, apró golyócska okozza, ami a konténerekből kikerülve két méter vastagságban is ellepte a partot, az eddigi legnagyobb ilyen jellegű katasztrófát okozva a világon.
Az érintetlen, sokféle fajnak otthont adó partokon 750 kilométer hosszan történt szennyezés, a lencseméretű vagy kisebb műanyag darabok több száz delfin, bálna és teknős pusztulást okozták. Várható, hogy a törmelék Indonézia, Malajzia és Szomália partjain is megjelenik. A kis golyók lehetnek polipropilén, polisztirol és polivinil-klorid készítmények alapanyagai és sűrűségüktól függően elsüllyednek, vagy lebegnek a vízfelszínen. A halak, madarak, más vízi élőlények gyakran tekintik őket tápláléknak, és a bajt csak fokozza, ha még apróbb darabokra töredeznek és mikrorészecskék formájában terjednek tovább.
A mikroplasztik – amiből 230 ezer tonna kerül évente a tengerekbe – a második legnagyobb óceán-szennyezőanyag a gumiabroncs-por után.
Nemcsak önmagukban szennyeznek a golyócskák évtizedekig, hanem vonzzák is a mérgező vegyületeket, amelyek megtapadnak a felületükön. ,,A pelletek önmagukban is kémiai anyagok vegyületei, de mérgező szivacsaként is működnek. Sok mérgező vegyi anyag – amely már jelen van a Srí Lanka környéki tengerekben – víztaszító, így a műanyag felületeken rakódik le, ahol akár milliószoros koncentrációban lehetnek jelen. Amikor a halak tápláléknak nézve megeszik a szemcséket, a mérgek felszabadulnak szervezetükben” – mondta Tom Gammage, az Environmental Investigation Agency, egy nemzetközi civil szervezet tagja.
Emellett a golyócskák ,,tutajaként” is szolgálnak az olyan baktériumok számára, mint az E.coli vagy a kolera, amelyek szennyvízelvezető csatornákból és a mezőgazdasági lefolyásokból eljuthatnak például a kagylónevelő telepekre. A ,,műanyag tutajozás” jelensége egyre gyakoribb. Ennek ellenére a pelletek nincsenek az IMO veszélyes anyagokat felsoroló listáján.
A Népszava szerint tavaly az Északi-tengerbe került 10 tonna pellet egy sérült konténerből, ami azután Dánia, Svédország és Norvégia partjain kötött ki. 2020 augusztusában egy 2018-as baleset következményeként jelent meg a Dél-Afrikai partokon 2000 kilométer hosszan műanyagszemét. A 43 tonnának, ami akkor az óceánba jutott, csak a 23 százaléka lett meg. Ha a műanyagpelletet veszélyes anyagnak nyilvánítanák, erősebb csomagolást kellene kapnia, a fedélzet alatt, zárt részekben kellene szállítani, és egyértelműbben felcímkézni. ,,Katasztrófa esetén megfelelő eljárási protokoll vonatkozna rá, ezzel elkerülve a legsúlyosabb környezeti katasztrófákat” – mondta Tanya Kox, a Flora & Fauna International környezetvédelmi civil szervezet tengeri-műanyag-specialistája.
