Az elmúlt napokban több internetes platformon is többen találgatni kezdték, hogy miért ilyen magas még a tatai Öreg-tó vízszintje? Az MME Komárom-Esztergom Megyei Helyi Csoportja közleményében válaszolt a felmerülő kérdésekre.
Kik és melyik időszakban használják az Öreg-tavat
A tavon három nagy érdekcsoport rengeteg szereplője van jelen.
Az Öreg-tavat az év nagy részében a nyári üzemvízszinten tartják. Ekkor a vízisportok kedvelői és az egyéb turisztikai ágazatok használják az Öreg-tavat. Ősszel és télen a halászati és a természetvédelmi szerepkör a meghatározó, e két érdekcsoportnak részben hasonló, részben pedig eltérő igényei vannak. Folyamatos kommunikáció és egyeztetés zajlik a halászati, a természetvédelmi és vízügyi szakemberek között, hogy a lehető legkisebb sérelemmel legyenek kezelhetők az eltérő vízszint-igények. Nem titkoljuk, hogy az érkező vadludak vonulási intenzitásához igazodó optimális vízszint biztosítása (tehát a nemzetközi természetvédelmi egyezmény betartása) és a tó lehalászásával összefüggő minél alacsonyabb vízállás elérése néhány esetben vitákat gerjeszt.
Most akkor magas vagy ideális a vízszint az Öreg-tóban
Jelenleg üzemterv szerint megy a leengedés. Naponta 6-8 cm-es apasztással csökkentik a tó vízszintjét. Ennél intenzívebb apasztást az alvízi rendszerek nem tudnának levezetni károsodás nélkül. Az októberi és novemberi sok esőzés miatt mintegy 8-10 napos késés tapasztalható. A vadludak a térségben vannak és napról napra növekszik a számuk. Jelenleg a Tata környéki egyéb tavakat használják.
A tó vízszintje az interneten is nyomon követhető az alábbi linkre kattintva
A halászok miatt van most magasan tartva az Öreg-tó
Nem. Néhány héttel ezelőtt volt a szokásos őszi egyeztetés a halászati kezelővel (Tatai Öreg-tó Kft.). Ekkor, ők nem fogalmaztak meg magas vízszint igényt, így a megszokott forgatókönyv érvényesül. November végéig -30 cm-en tartják a tavat a vízügyi szakaszmérnökség munkatársai, majd decemberben, egy előre egyeztetett időpontban -70 – -80 cm-es mélységre apasztják. Ekkor történik meg a tó lehalászása. A néhány napos halászat után újra visszatöltik a tavat a „vadludas”, -30 cm-es szintre.
Hallottam olyat, hogy a vadludakat direkt át akarják terelni a Réti-halastavakra. Ez igaz?
Nem. Ilyenről nincs tudomásunk és nem is lehet ezt elképzelni. A Réti-halastavak és az Öreg-tó között mind méretben mind egyéb adottságaikban hatalmas különbségek vannak. Az Öreg-tó egy 220 hektáros változatos vízállásokkal, iszapszigetekkel tarkított, és a vadludak szempontjából egy biztonságos vizes élőhely. Itt sokkal nagyobb távolság van a városlakók és a ludak között. Feltéve persze, ha nem sétálunk be a leengedett mederbe.
A Réti-halastavak 65 hektárjából jelenleg 20 hektáron találunk vízfelületet. Ez a 8-as tóegység rekonstrukciója után került kialakításra. Ez a tó teljesen alkalmatlan több ezres vadlúd-csapatok számára. A tórendszer LIFE-programban tervezett rekonstrukciója elsősorban más ritkább madárfajok megtelepítése szempontjából lenne nagyon fontos, a ludak számára csupán elenyésző hatása lenne. Az Öreg-tónál említett biztonsági távolságok sem adottak ezen a tavon. Ha már a part szélére kisétál az érdeklődő, már akkor képes mindent felzavarni és felesleges mozgásra kényszeríteni a madarakat. Maximum néhány száz vadlúd tudna rajta éjszakázni, de ők sem rendszeresen.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület gyakorlatilag naponta (sőt szinte folyamatosan) figyelemmel kíséri a Tatán telelő ludak életét és amint aggodalomra okot adó körülmény lépne fel, megtesszük a szükséges lépéseket- írták FB oldalukon.
