Megreformálná a minőségmegőrzési időt az Európai Bizottság. Brüsszel lassan őrlő malmai ezúttal azért léptek működésbe, mert kiderült: az élelmiszer-pazarlás egyik oka, hogy sokan indokolatlanul dobják ki a lejártnak vélt termékeket.
Sokan azt sem tudják, hogy eltérően a fogyaszthatósági időtől – amelyet a hamar romló élelmiszereken tüntetnek fel – a minőségmegőrzési idő lejárta korántsem jelenti azt, hogy a termék már nem fogyasztható. Ráadásul a konzervek, kekszek, szárított áruk és hasonlók esetében a gyártók „általában óvatosak a lejárati idő tekintetében, hiszen ez egyben a felelősségre vonásuk időbeli korlátját is jelenti” – olvasható például a magyar élelmiszer-biztonsági hivatal (Nébih) honlapján.
Minőségét megőrzi, de meddig fogyasztható?
A csomagolt élelmiszereken kétféle jelöléssel találkozunk, amelyet a fogyasztók többsége nem is különböztet meg. Pedig kis figyelemmel évente több tíz kilónyi élelmiszer kidobását előzhetjük meg, ha tudjuk, melyik mit jelent. Dr. Kasza Gyula segítségével néztük meg, milyen jelöléssel találkozhatunk az élelmiszereken.
A minőségmegőrzési idő azt az időtartamot jelöli, ameddig az élelmiszertől elvárható, hogy a megadott tárolási körülmények között tartva biztonsággal fogyasztható marad és megőrzi eredeti minőségi tulajdonságait. Fogyasztható: ezt a jelölést jellemzően a mikrobiológiai szempontból gyorsan romló (jellemzően hűtőtárolást, azaz 0-10 ⁰C fokot igénylő) élelmiszerek (tejtermékek, felvágottak, hidegkonyhai saláták) esetén találjuk a csomagoláson. A megjelölt felhasználhatósági dátum után fogyasztásuk kockázatos lehet, veszélyt jelenthet az egészségre még akkor is, ha esetleg nincsenek látható romlási jelek.
Minőségét megőrzi: a hosszabb ideig eltartható élelmiszereken található dátum azt az időtartamot mutatja meg, ameddig elvárhatjuk, hogy a gyártó által garantált minőséget, azaz például ízt, illatot, színt vagy állagot nyújtja. Az adott dátum után minőségükből, élvezeti értékükből veszthetnek, de ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy nem fogyaszthatók. Ilyen jelölést találunk jellemzően a konzerveken, kekszeken és a szárított vagy gyorsfagyasztott élelmiszereken – mondta el számunkra az élelmiszerbiztonsági szakember. Hozzátette, hogy ezeket a dátumokat a gyártók állapítják meg, akik általában óvatosak a lejárati idő tekintetében, hiszen ez egyben a felelősségre vonásuk időbeli korlátját is jelenti. A helytelen tárolás, sérült csomagolás az élelmiszerminőség és élelmiszerbiztonság ellen dolgozik, ha a termék ezeket a problémákat elkerülte, nyugodtan tehetünk vele próbát a minőségmegőrzési idő lejártát követően is.
Ehetünk-e lejárt élelmiszert?
Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform Egyesület szakmai vezetője szerint az utóbbi évtizedekben az élelmiszergyártók számos fejlesztést végeztek, hogy a feldolgozott élelmiszerek minél tovább fogyaszthatók maradjanak. Gondoljunk csak a tejre: az úgynevezett ESL technológiával a friss tej akár 21 napig is eltartható, miközben ízéből, értékes tápanyagaiból szinte semmit sem veszt. A dietetikus arra azonban felhívja a figyelmet, hogy a rövid lejárati idővel rendelkező élelmiszerek, például tejtermékek, húsfélék, felvágottak, tojás és hal esetén a megadott fogyaszthatósági határidőn már ne használjuk fel azokat, mivel ételfertőzésnek, esetleg –mérgezésnek tesszük ki magunkat. A fenntartható fogyasztás érdekében azonban a minőségmegőrzési időt azonban kezelhetjük rugalmasan: ha az élelmiszeren nem látható, érezhető minőségi probléma, egy ideig még fogyasztható.
Ha jobban odafigyelünk a lejárati időkre, és jól tervezzük meg étrendünket, az életmódunk sokkal fenntarthatóbbá válik, és felére-harmadára csökkenthetjük a kidobott élelmiszerek mennyiségét – összegzi a szakértő. Ezt pedig környezetünk és természetesen pénztárcánk is meg fogja hálálni.
7 tipp, hogy elkerülje az élelmiszerpazarlást az otthonában
- Tervezze meg előre a család étrendjét, és készítsen hozzá bevásárlólistát!
- Ne csábuljon el a boltban, csak azt vegye meg, amit biztosan elfogyasztanak majd.
- Ha valamiből több darab is van otthon, használja azt az elvet, amelyet a boltok vagy az üzemek is: a legrégebbit használja fel először, vagyis azt, amelyiknek a legközelebb van a lejárati ideje.
- Az élelmiszeripar folyamatos fejlesztéseket hajt végre annak érdekében, hogy a feldolgozott élelmiszerek minél hosszabb ideig eltarthatók legyenek. Vásároljon minőségi, tovább eltartható termékeket, amivel környezetét és pénztárcáját is kíméli.
- Használja ki a mélyhűtőt: a legtöbb alapanyag, el nem fogyasztott étel lefagyasztható. Gondoljon erre a közeli lejáratú élelmiszerek esetén is, amelyeket így megmenthet a kukától.
- Sok élelmiszer a minőségmegőrzési idején túl rövidebb-hosszabb ideig is elfogyasztható. Tájékozódjon erről, mielőtt kidobná.
- Az ételmaradékokból új ételeket varázsolhat, ehhez az interneten számos receptoldalon talál segítséget.
A hvg.hu/360 szerint az EU egyelőre többféle lehetőséget fontolgat. Ezek közül a minőségmegőrzési idő eltörlése kevésbé valószínű. Elképzelhető viszont, hogy bővítik azoknak a termékeknek a körét, amelyeken ezt nem kell feltüntetni: a só, a cukor, a bor és hasonlók mellett ide kerülhetne például a pudingpor, a rizs, a száraztészta vagy a kávé, amelyeknek az idő előrehaladtával legföljebb az élvezeti értékük csökken, de bajt nem okozhatnak. Az is lehetséges, hogy a fogyasztói bizonytalankodás megelőzésére a fogyaszthatósági és a minőségmegőrzési időt érthetőbben és feltűnőbben különböztetik meg a csomagolásokon.
A pazarlás csökkentésére az is szóba került, hogy a lejárathoz közeli termékek továbbadását ne nehezítsék meg a kereskedőknek bürokratikus akadályokkal, vagy akár tegyék is kötelezővé az ilyen jótékonykodást.
Lásd még: Minőségmegőrzési idő, fogyaszthatósági idő – mi a különbség?
