Mi vár az Európai Zöld Megállapodásra, az EU fenntartható, nettó nullás gazdaság felé vezető útitervére, amelynek a 2024-es európai választások előtt politikai ellenszéllel kell szembenéznie? Erről beszélgetett az Euronews riportere vendégeivel a davosi Világgazdasági Fórumon.
Annak érdekében, hogy Európa 2050-re klímasemlegessé váljon, az Európai Bizottság mérföldkőnek számító zöld jogszabályokat hozott, és a következő évtizedben legalább 1000 milliárd eurónyi fenntartható beruházást kíván mozgósítani. A megállapodás azonban akadályokba ütközött, mivel a konzervatív törvényhozók, valamint az építőipar, a mezőgazdaság és az energiaágazat egyes szereplői egyre nagyobb ellenállásba ütköznek, miközben a Bizottság az időközi célok teljesítéséért küzd.
Mit tartogat tehát a jövő az európai zöld megállapodás számára?
Erről kérdezte Sasha Vakulina, az Euronews tudósítója Kiriakosz Micotakisz görög miniszterelnököt, Maroš Šefčovičot, az Európai Bizottság alelnökét, Ester Baiget, a dán Novozymes elnök-vezérigazgatóját és Maxim Timcsenkót, az ukrán DTEK vezérigazgatóját a múlt héten a svájci Davosban megrendezett Világgazdasági Fórumon.
A görög miniszterelnök kiemelte a zöld megállapodás iránti lelkesedését és folyamatos támogatását, utalva a 2023 szeptemberében Közép-Görögország egyes részeit elpusztító katasztrofális árvizekre. „Azóta egy geopolitikai sokkot éltünk át, és az is hihetetlenül világossá vált, hogy a zöld megállapodás által kínált megoldások némelyike mélyreható gazdasági értelmet nyer” – mondta.
Görögország jelentős előrelépést tett az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése terén, és egyre több megújuló energiát hasznosító technológiával büszkélkedhet, de az Európai Bizottság alelnöke, Šefčovič szerint Európának egészében még hosszú út áll előtte a szén-dioxid-semleges jövőre való felkészülésben.
„A miniszterelnök úr nagyon jól tudja, hogy nagyon gyakran nem tudjuk maximalizálni a szél- és napenergia-potenciálunkat, mert a hálózataink nem képesek eljuttatni az áramot a végső fogyasztókhoz. Mert a hálózatok nem rendelkeznek megfelelő kapacitással, vagy mert nincs elég összekötő vezeték Európában. Gondoskodnunk kell arról, hogy beruházzunk a hálózatokba, és úgy építsük meg őket, hogy készen álljanak, nem a következő évre, hanem a 2050-es klímasemleges jövőre” – tette hozzá Šefčovič.
A szlovák diplomata azt is elmondta, hogy az Európai Bizottság optimista a zöld megállapodás jövőjét illetően: „Én abba a kategóriába tartozom, amelyet, ha jól tudom, a politológusok „boldog harcosnak” neveznek. Ebben a szakmában az embernek optimistának kell lennie, mert látja, milyen távolságot tettünk már meg”.
„Minden egyes évben, minden egyes nyáron emlékeztetnek minket arra, hogy csak egy bolygónk van, és hogy ezek az időjárással kapcsolatos katasztrófák egyre több és több költséget, sok emberi tragédiát okoznak, és egyszerűen nincs más alternatíva,” tette hozzá.
Ester Baiget is optimista volt, és kijelentette, hogy a zöld megállapodás „mindannyiunkat a jó irányba mozdít el”. „Van egy erős függőség a fosszilis bázistól, amit nem hagyhatunk egyszerűen figyelmen kívül. Akkor a beruházásoknak a jövőre kell irányulniuk. Minden egyes beruházásnak a zöld energiát kell szolgálnia. A napenergia, a szél, a metán, a Power-to-X, a pénz, a befektetések, ezek a drága dollárok, ezek a drága eurók a jövő megoldásaira fordítandók,” fogalmazott a vezérigazgató.
„Ugyanez vonatkozik az élelmiszerekre, a mezőgazdaságra, a regeneratív mezőgazdaságba való beruházásokra, a növényi alapú fehérjékbe való beruházásokra. Ennek fokozatos lépésnek kell lennie, és ez növekedést és munkahelyeket fog generálni,” tette hozzá
Mit jelent a zöld megállapodás Európa számára?
A Green Deal-t a jelenlegi kormányzat azért vezette be, hogy segítse Európát az erőforrás-hatékony gazdaságra való áttérésben, a klímaváltozás kezelésében, a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésében, az élelmezésbiztonság növelésében, és a 2050-re tervezett nettó nulla szén-dioxid-kibocsátás elérésében.
A 2030-ra kitűzött köztes célokkal az energia-, a mobilitási, a mezőgazdasági és az építőipari ágazatra vonatkozó célokat tartalmaz. A Fit for 55 jogszabálycsomag pontosan meghatározza a 2030-as cél eléréséhez szükséges intézkedéseket.
A Bizottság ígéretet tett arra, hogy tíz év alatt 1000 milliárd eurót mozgósít Európa átállásának elősegítésére és annak biztosítására, hogy egyetlen tagállam se maradjon le a folyamat során. Ezt a pénzt a NextGenerationEU gazdaságélénkítési tervből, az uniós költségvetésből, valamint állami és magánbefektetőktől származó támogatásokból fogják előteremteni.
Brüsszel szerint azonban az EU-nak 2031 és 2050 között még mindig évi 1500 milliárd eurót kell befektetnie, ha a blokk el akarja érni a végső célját. Az egyik mérföldkő az, hogy a tagállamoknak 2030-ig az 1990-es szinthez képest 55 százalékkal kell csökkenteniük kibocsátásukat.
Kik járnak élen a folyamatban?
Az Agora Energiewende agytröszt január elején végzett előzetes számításai szerint a CO2 kibocsátás Németországban már 73 millió tonnával csökkent a 2022-es adatokhoz képest, ami az 1950-es évek óta a legalacsonyabb szint. Emellett az agytröszt arról is beszámolt, hogy a megújuló energiaforrások 2022-ben az ország energiatermelésének több mint felét teszik ki, míg a feketeszén felhasználásával történő villamosenergia-termelés szintén csökkent, 12,8%-ról 8,9%-ra.
A németországi győzelmek ellenére egyes ipari ágazatok és vállalkozások, valamint a mezőgazdasági termelők úgy érzik, hogy az EU környezetvédelmi előírásainak való megfelelés túlságosan nehézkes az infláció és az Ukrajna elleni háború miatt emelkedő energiaáraknak köszönhetően. Ez pedig a főként jobboldali, klímaszkeptikus pártok szorgalmazzák a környezetvédelmi jogszabályok szüneteltetését, akik szerint a fosszilis tüzelőanyagokról való nettó nullára való átállás túlságosan költséges. A politikai ellenszéllel szemben az EU megfogadta, hogy tovább halad célja felé, de az európai választások közeledtével nyilvánvalóvá vált, hogy a közvélemény támogatása kulcsfontosságú a zöld megállapodás jövőbeli túlélése szempontjából.
„Amikor a közvélemény támogatását akarjuk kiépíteni, kezdjük a nyilvánvaló, mindenki számára előnyös megoldásokkal” – tanácsolta Micotakisz miniszterelnök – „és legyünk nagyon óvatosak a mezőgazdasággal, mert a mezőgazdaság önmagában egy nagyon összetett téma. Nagyon nehéz dekarbonizálni. És, nagyon érzékenynek kell lennünk, amikor a gazdáink reakcióiról van szó”.
A célok és az energiabiztonság közötti egyensúly
Maxim Timcsenko, a DTEK, Ukrajna legnagyobb energetikai magánbefektetőjének vezérigazgatója is megszólalt: „Jelenleg olyan helyzetben vagyunk, hogy egyensúlyt kell teremtenünk a szénbányászattal és a szénalapú energiatermeléssel, amelyek döntő szerepet játszanak a nemzetbiztonságban.
„Jelenleg több ezer szénbányász dolgozik Ukrajnában. Másrészt viszont Ukrajna elkötelezett az Európából érkező valamennyi szabvány és előírás betartása mellett. Így számunkra rendkívül fontos, hogy ez a következő tíz évben tisztességes módon történjen,” tette hozzá.
Kiriakosz Micotakisz szerint az energiabiztonság jövője egyértelmű. „Rövid távon legalább a Balkán energiaszolgáltatója akarunk lenni, erős összeköttetések, csővezetékek, úszó tárolók és újragázosítási egységek kiépítésével Észak-Görögországban, kihasználva egyedülálló földrajzi lehetőségeinket, sőt, ha szükséges, akár Ukrajnáig is exportálhatunk gázt, mert ha megnézzük a térképet, a távolság nem olyan nagy” – mondta.
„Közép- és hosszú távú tervünk része, hogy valóban áttörést érjünk el a tengeri szélerőművek terén. Ehhez azonban ki kell építenünk a szükséges összeköttetéseket is” – tette hozzá.
