A városi zöldterületek életminőségünk biztosításában napjainkban fontosabb szerepet töltenek be, mint valaha. Ehhez nem csupán az alapvető biomassza jellegű szolgáltatásaik járulnak hozzá, mint a faanyag termelése, és annak előállítása során a CO2 megkötése és oxigén termelése, de a klímaváltozás hatásainak enyhítése, és a védekezésben betöltött funkcióik is.Szeged városát a közlekedési és ipari eredetű légszennyezés mellett rendkívül nagy arányban érinti a mezőgazdasági eredetű szálló por koncentrációjának folyamatosan magas értéke. A környező területekről a folyamatosan emelkedő intenzitású szelek nagy mennyiségű port szállítanak be a városba, amelynek fő eredője a nagytáblás, intenzív mezőgazdasági művelés; a folyamatos talajforgatás, a termőföldek felületének az év nagy részében szabadon hagyása, és a mezővédő erdősávok alacsony száma, a szél megtörésére alkalmas fasorok hiánya, és folyamatos gyérülése.
E folyamat fékezésére a város egyetlen védelemmel rendelkezik, a Körtöltésen kívül elhelyezkedő úgynevezett zöld védgyűrűvel, amelynek elemei egykor összefüggő védelmi zónát alkottak, és a település levegőjét az élhető tartományban próbálták tartani velük. Megtartásuk tehát háromszorosan is fontos az itt élők számára:
1. Egyrészt oxigéntermelésükkel és szén-dioxid megkötésükkel az éltető levegőt biztosítják számunkra, valamint hozzájárulnak a klímaváltozás kiváltó okainak mérsékléséhez.
2. Másrészt helyzetüknél fogva megóvják a várost a klímaváltozás negatív hatásainak egy részétől, javítják a mikroklímát, megkötik a szálló port, megtörik a széllökések erejét; jelentős szerepük van a városi lakósság aktív kikapcsolódásában, pihenésében (rekreáció).
3. Harmadrészt emelik a biodivezitás szintjét, élőhelyeket biztosítanak, segítik a természetközeli rendszerek ellenálló képességét az általunk, emberek által okozott káros hatásokkal szemben.
Fentiek miatt a zöld védgyűrűbe tartozó erdőrészletek és erdős jellegű területek védelmet érdemelnek, eredeti helyükön megőrizendők. Nem pótolhatók más helyszínen végzett fatelepítésekkel! Az egyes erdőrészletek elpusztítása további veszélyes precedenst teremt a megkímélt véderdők biztonságára nézve is. Akár biológiai és környezeti értékű erdőként, akár a teremtett világ részeként, ezek a természetközeli területek megérdemlik a hosszú távú védelmet, a minél erőteljesebb gondozást és bővítést. Egyesületünk aktívan részt vesz a városi zöldterületek állapotának javításában; „ültessenek fát a ballagó osztályok” akciónk, az őshonos fafajok ültetése közterületekre, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft-vel történő együttműködéseink (a Kállay-liget jelenlegi rekonstrukciója) a klímaváltozással kapcsolatos közös projektjeink mind ebbe az irányba mutatnak- írta a Csemete. A CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület elhatárolódik minden olyan beruházástól, melyek megvalósítása a közterületi erdőrészletek jelentős csökkentését eredményezheti!
Mint ismert: Orbán Viktor miniszterelnök láncfűrészt adott Kiss-Rigó László “fideszes udvari” püspöknek 2023 karácsonyra. Már persze képletesen – ezekkel a mondatokkal kezdte karácsonyi Facebook-posztját Nagy Sándor, szeged városfejlesztési alpolgármestere. A poszt apropóját a kormány december 23-án éjszaka a Magyar Közlönyben megjelent újabb rendelete adta. Mint azt Nagy Sándor kiemelte, az újabb rendelet felülírja a stadion melletti erdőt megvédő, a decemberi közgyűlésen elfogadott településképi rendeletet.
A kormány hat hektár erdőt ajándékoz a Szeged-Csanádi Egyházmegyének, hogy ott egy új, saját egyházi iskolát építsen, írta korábban a Telex. A városházán attól tartanak, hogy az építkezés miatt teljesen ki fogják irtani az egyik utolsó, nagyobb méretű egybefüggő szegedi erdőt. Az aggodalom nem tűnik alaptalannak, a kormányrendelet szerint a Pénzügyminisztériumnak 103 millió forintot kell biztosítania arra, hogy az agrártárca „gondoskodjon az ingatlan termelésből való kivonásáról, csereerdősítésről, továbbá a művelésből való kivonás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséről”.
A lapnak a szegedi városháza környezetvédelmi ügyekkel foglalkozó, Zöld Város Programért felelős tanácsnoka, Mihálik Edvin azt mondta: az ingatlanátadásról, és a tervezett munkálatokról Szeged önkormányzata semmilyen hivatalos tájékoztatást nem kapott, arról csak a Közlönyből értesültek. Mihálik szerint a városban sehol sem lehet másik olyan földterületet találni, amelynek beültetésével pótolni lehetne a hathektáros erdőt, amely az egykor árvízvédelmi célból épített körgát mellett fekvő zöld sáv része.
További kérdés, minek kell éppen a város szélén felépíteni egy új iskolát, hiszen a hely lakott területektől viszonylag messzebb van, így kiesik a városi közlekedés főáramából. Emellett a terület közelében vasútvonal fekszik, emiatt oktatási intézménynek kevésbé megfelelő a környezet. Mindössze az magyarázhatja a hely kiválasztását, hogy az erdő közvetlenül a Szent Gellért Fórum, a Szeged-Csanádi Egyházmegye 2019 nyarán megnyílt, saját tulajdonú sportközpontja mellett van.
A nyolcezer néző befogadására alkalmas – a mérkőzések átlagos nézőszáma ezer-kétezer körüli – futballstadion megépítését korábban sokan bírálták, részben amiatt, mert állami támogatásból, azaz közpénzből létesült, és mintegy 14 milliárd forintba került. A létesítményei között van kápolna, teniszpályák, edzőtermek, fűtött szabadtéri pályák, továbbá a 10 hektáros területen ötvenszobás hotel és rendezvényközpont is áll. Ezt bővíthetik tovább az újabb ajándék 6 hektárral.
A közpénzből búsásan kitömött egyházmegyének már így is jó néhány oktatási intézménye van Szegeden és a város környékén lévő településeken, továbbá a városban évtizedek óta elismert színvonalú katolikus iskola is működik, igaz, másik fenntartó kezelésében.
Az egyházmegye püspöke egyébként az a Kiss-Rigó László, aki látványosan jó viszonyt ápol a Fidesszel. A Fradi-szurkoló egykori futballkapus 2018-ban például egy, a Magyar Hangnak adott, általa letiltani akart, de mégis megjelent interjúban olyanokat mondott, hogy bár nem akar pártpolitizálni, szerinte az egyház vezetőinek és minden jóérzésű embernek kötelessége beszélni arról, hogy a Fidesz áll leginkább a keresztény értékek mellett. Orbán Viktorról pedig, akivel gyakran néznek (vagy néztek akkoriban) közösen meccset, azt mondta: „Szinte mindenben egyetértünk, és erkölcsileg megtisztelő számomra, hogy ilyen embert támogathatok.”
Megéri a Karmelita hűséges szolgálójának lenni.
2017 március közepén megnyílt Szegeden az a luxus étterem, amit a Dóm látogatóközpontjában alakított ki a püspökség – írta akkor a 24.hu.
A Szeged-Csanádi Egyházmegye 2,1 milliárd forint uniós és állami forrást nyert a Fogadalmi templom turisztikai célú felújítására, ennek részeként épült a látogatóközpont. A Délmagyarország emlékeztet: sokan felháborodtak annak hírére, hogy luxuséttermet nyit benne az egyház. Az étterem szakmai vezetésével megbízott Dallos Ferenc korábban egy gasztronómiai szaklapnak beszélt arról, hogy Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök „kikötötte, hogy mindig legyen friss hal az Adriáról”, és azt is elárulta, hogy a püspöknek „van olyan barátja Horvátországban, aki ragaszkodik hozzá, hogy ide szállítson”.
Az étterem végül különösebb hírverés nélkül nyílt meg. A megyei lap szerint vendéggel nem lehetett találkozni, de sokan olvasgatták az étlapot, egy házaspárnak különösen tetszett, hogy „biztos a szegényekre gondolva” zarándok menü is kapható 1500 forintért. A legdrágább fogás, rombuszhal tormás céklakrémmel és avokádóval 3950 forintba kerül. „A kínálat inkább könnyed, mediterrán jellegű” – írják.
Úgy kiosztották Kiss-Rigó Lászlót, a szegedi dolce vita püspököt, ahogy még eddig sosem
